Olvass!

KönyvesBlog

Kik ezek a nők Margaret Atwood regényeiben?

2018. október 23. KissOrsi

Ha az éveket regényekben mérnénk, akkor 2017 globálisan és egészen biztosan A Szolgálólány meséje éve lett volna, ami már csak azért is érdekes, hiszen nem egy friss, hanem egy több mint harmincéves regényről beszélünk. A Jelenkor a Szolgálólány után kiadta az Alias Grace-t és újra kiadta A vak bérgyilkost, mi pedig most arra vállalkozunk, hogy közös halmazokat keressünk és valamiféle ívet húzzunk a három regény női szereplői közé.

Elnyomás, kontroll

A feminista regények toplistáján A Szolgálólány meséjének valószínűleg bérelt helye van, holott első ránézésre egy elnyomó patriarchális világot tár elénk, ahol a nőknek édeskevés beleszólásuk van az életükkel kapcsolatos döntésekbe. A Szolgálólányban a perspektíva az érdekes, hiszen hiába állnak a társadalmi piramis csúcsán a férfiak, a főhős Fredé képes olyan részleteit is megmutatni ennek a világnak, amely a döntéshozók számára jobbára láthatatlanok. Atwood a regény új kiadásához írt egy előszót, amiben szót ejt arról is, hogy feministának tekinthető-e a regénye (ITT el lehet olvasni). Az ő meghatározása szerint ezekben a regényekben a nők emberi lények, érdekesek és fontosak, és ami velük történik, az kulcsfontosságú a téma és a könyv cselekménye szempontjából:

„Miért érdekesek és fontosak? Mert a nők érdekesek és fontosak a való életben. Nem a természet utólagos gondolatai, nem másodrangú szereplők az emberiség sorsában, és mindig minden társadalom tudta ezt.”

Tovább

Nagyon sajnálom - Nádas Péter memoárja (dokumentumfilm)

2016 tavaszán Gombosszegre utaztunk interjúzni Nádas Péterrel az akkor éppen megjelenő könyve, Az élet sójáról, de néhány órával később úgy jöttünk el, hogy egy másik történetben vagyunk, bár még nem sejtettük, pontosan melyikben.

Ekkor, a kert végében lévő erdőben említette, hogy Kertész Imre halála napján fejezte be a könyvét, ami később Világló részletek címen megjelent, és miközben a Könyvesblogon az év könyve lett, megnyerte az Aegon-díjat, Németországban is óriási sikereket ért el, hetekre meghatározta a kulturális közbeszédet itthon és Európában is. (Itt írtam a Világló részletekről, itt olvasható a Világló részletekről készített gigainterjú)

Beszélgettünk a friss megjelenésről, de Nádas aznap bevezetett minket a saját varászlatos világába, ahol mindennek története lesz. Amikor beléptünk a kertbe, ott állt a körtefa. Őszintén szólva eléggé hidegen hagynak a fák, de ezt csak néztem, mert nem eresztett. Nemcsak azért, mert tényleg lenyűgöző a közel 150 éves körtefa, hanem mert ezt a fát ismertem: láttam ősszel, télen, dús lombkoronával, ágacskákkal, árnyékban, napfényben, betegen, szomorúan, bizakodóan. Amikor Nádas Saját halál című könyvét olvastam, közben ezt a körtefát néztem, a kettő egybe íródott. 

Ott voltunk Nádas világában, egy vékony könyvecske megjelenése miatt érkeztünk, de ahogy minden jó beszélgetés, ez is kapott egy csavart: Nádassal a Világló részletekről kezdtünk el beszélgetni, ami 2 évig tartott változó ritmusban. Most itt a végeredmény 52 percben. 

A stáb

Kreatív producer, szerkesztő: Valuska László

Rendező: Ruszthi Zsolt

Operatőr: Déberling Norbert, Valuska Gábor

Vágó: Tóth Ivett

Hangmérnök: Gyula Márk

Hangutómunka: Bodnár Péter

Zene: Blue Dot Session

Felolvasás: Friedenthal Zoltán

Gombosszeg 2016

Operatőr: Nyoszoli Ákos, Valuska Gábor

Producer: Csejdy András, Valuska László

Külön köszönet: Orosz Anett

Támogatók: Aegon Művészeti Díj, Jelenkor Kiadó, Libri irodalmi díj

©Kultúrkombinát Kft.

2018

Lackfi, Varró, Földényi – Ilyen volt a Margó utolsó napja

Egy bedurvuló Lackfi-regényről, Varró Dániel sokszólamú és önmagában is sok kalandot rejtő vikingmeséjéről, valamint egy térben és időben is nagy utat kijelölő, ezzel pedig hatalmas kultúrtörténeti ívet húzó Földényi-kötetről is sok szó esett a Margó zárónapján.

Lackfi János: Az internet jót tesz a költészetnek

Fotók: Kis Norbert

Lackfi János szerint a regényírás olyan, mint a hosszútávfutás: nem könnyű, főleg az olyan rövidtávfutóknak, mint ő. Ezért is telt el több mint tíz év utolsó regénye, a Halottnéző és a most megjelent Levágott fül között. Minderről tegnap este mesélt a Várkert Bazárban, a Margó utolsó napján, ahol könyvének szerkesztője, M. Nagy Miklós kérdezte őt munkamániájáról, írásainak humoráról és új regényének „bedurvulásáról”.

A beszélgetés elején Lackfi bevallotta, az utóbbi években valójában négy-öt regénybe is belekezdett, ezek ott hevernek a szekrényében, de szeretné előbb-utóbb befejezni őket. És bár talán sokan úgy gondolják, hogy az életművében a költészetének van nagyobb súlya, ő mindig is szeretett volna regényt írni, gyerekkorában is folyton  olvasott, meg indiántörténeteket mesélt a testvéreinek. Az is kiderült, hogy mostanában rengeteg műfajban kipróbálta magát. Írt dalszövegeket Farkas Mihálynak a Budapest Bárból, blogbejegyzéseket a MÁV Szimfonikus Zenekarnak és szövegeket Korniss Dezső képeihez.

Mindemellett versek és az egyperces novellák is fontosak maradtak számára. Szerinte egyébként az „internetesedés” nem feltétlenül rossz dolog, a költészetnek például jót is tehet a nyilvánosság. A fekete router című verse is így jutott el pillanatok alatt több ezer emberhez. De népszerű volt A széthúzás himnusza is, bár egy olvasója azért figyelmeztette, hogy az Alaptörvény szerint két év börtönre számíthat, amiért átírta a Himnuszt.

Tovább

Magyarország egykor leggazdagabb embere egy szállodában keres menedéket

"Íme, útmutató a világ gonoszainak: hogyan lehet tönkretenni egy ember életét? A válasz: adj neki oda egyszerre mindent, amiért küzdhet."

Fehér Boldizsár: Vak majom

Magvető Könyvkiadó, 2018, 196 oldal, 2999 HUF

 

Két Nobel-díjas tudós bejelenti egy párizsi luxusszálloda lakóinak, hogy a következő napokban egy kísérletben fognak részt venni. A történetet egy huszonéves fiú meséli el, aki nem olyan rég még Magyarország leggazdagabb embere volt. Most azonban nincstelenül fut a rendőrség elől. Épp abban a hotelben keres menedéket, ahol a furcsa emberkísérlet zajlik.

A Vak majom, Fehér Boldizsár első regénye, humoros kalandregény a felelősségvállalásról és az ember helyéről a világban.

Olvass bele a regénybe:

feher_boldizsar_a_vak_majom... by on Scribd

Feminizmus, Hofi, Durica Katarina, Dragomán - Ilyen volt a Margó harmadik napja!

A Margó Irodalmi Fesztivál harmadik napján kiderült, hogy milyen sztereotípiák élnek a feministákkal kapcsolatban, hogy működnek-e Hofi poénjai írásban is, hogy miért izgatja Dragomán Györgyöt a hatalomnak való kiszolgáltatottság témája, és hogyan festenek női szemszögből a maffiatörténetek. 

A közös melltartóégetés végül elmaradt

margo_szombat_du_chripko_lili-6386.JPG

Fotó: Chripko Lili

„Feminizmusról lesz szó, tehát, aki akar, még most meneküljön!” – kezdte meg a beszélgetést a moderátor, Kertész Edina és próbált néhány helyet felszabadítani az érdeklődőknek, hiszen a Margó legkisebb színpadához tartozó téren tolongtak a nézők. Az Egy feminista nem jár rózsaszínben – és egyéb hazugságok című kötetről Csapody Kinga főszerkesztő, Rácz Zsuzsa, D. Tóth Kriszta, Kalapos Éva Veronika és (a rózsaszínbe öltözött) Kemény Zsófi beszélgettek szombat délután a Margón.

A beszélgetés kiindulópontjának a wmn.hu és a Menő Könyvek által közösen elgondolt kérdőív/kutatás/médiahack számított. Ezen többek között olyan megállapítások szerepeltek, minthogy „a feministák leszbikusak” vagy a „feministák nem szeretik a szexet”. A meghívott vendégek hamar megállapították, hogy mivel mindannyian vettek fel melltartót – és a sztereotípiák szerint ilyet egy feminista nem szokott –, a beszélgetés után lehet, hogy közösen el kéne őket égetni. A kérdőív pontosan azokat a sztereotípiákat próbálta felmérni, hogy vajon az emberek hány százaléka gondolja igaznak az állításokat. A kérdőívet először inkább a wmn.hu olvasói (25-45 év körüli nők) töltötték ki, majd amikor például már Puzsér Róbert oldalán is tudtak válaszolni az internetezők, hamar fordultak az arányok.

A cél mindenesetre nem egy tudományos kutatás összeállítása, hanem egy démonizált kifejezés átbeszélése volt. A könyv, melynek megjelenése kapcsán összeállították a kérdőívet, eredetileg angolul jelent meg, többek között Emma Watson, Keira Knightley vagy éppen Helen Fielding történetével. A magyar kiadáshoz kiegészítésként több hazai írót, költőt, slammert is arra kértek, hogy írják meg, számukra mit jelent az F betűs szó; a cél az volt, hogy meginduljon egyfajta közös gondolkodás a fiatal felnőttek és az idősebb generáció körében, a könyvben szereplő történetek elolvasása után pedig az olvasók abban a tudatban tegyék le a könyvet, hogy a feminizmus bizony rendkívül sokszínű és különböző lehet. (Raposa Renáta)  

Hofi a legjobb értelemben volt bohóc

margo_szombat_du_hofi.JPG

„Jézus is csak beszélt, meg Lao-ce is, Hofit is ideje volt leírni” – jelentette ki Bödőcs Tibor a Hofi megmondja című kötet bemutatóján tegnap este, amikor szóba került, hogy vajon írásban is működnek-e a humorista legjobb poénjai. Király Levente, a könyv szerkesztője szerint igen, sőt, bizonyos értelemben Hofira is lehet úgy tekinteni, mint filozófusra.

Tovább

Hogyan lesz az ember strici?

A címbe beemelt, provokatív kérdéssel kezdődik Szobotka Tibor 1937-ben írt regénye, és a főhős, Gontran Alfréd rögtön meg is adja a választ: "Strici nem abból lesz, aki szereti a nőket, hanem abból, akit szeretnek a nők." Gontran Alfrédot, azaz "művésznevén" Fredet, valóban szeretik a nők, és ő gátlástalanul ki is használja ezt: belőlük él. Ahogy ruháit dobja le egy-egy intim együttlétkor, úgy vetkőzi le minden szégyenérzetét, erkölcsi megfontolását, lelkifurdalását. Neki nincsenek érzelmei, csak érdekei. Nem érdekli, hány nő megy tönkre miatta, kíméletlenül átgázol azokon, akik eltartják, akik segítik. Persze, a strici élete sem mindig könnyű, de Fred bármire hajlandó, hogy a társadalom pereméről, a sivár hónapos szobák, gyanús garniszállók, olcsó kifőzdék, zálogházak világából egyre beljebb, egyre feljebb kapaszkodjon. Könnyű, munka nélkül megkereshető pénzt akar, elegáns szalonokba vágyik, ahol pezsgőt hordanak körbe, kékes, illatos cigarettafüst gomolyog, és a kandallóban parázsló tűz fényében, süppedős szőnyegen lehet szeretkezni. Hogy közben a félhomályból valaki kéjes gyönyörrel figyeli a szerelmi játékot? Ugyan mit számít, ha ez az ára a jólétnek?

Szobotka Tibor: Megbízható úriember

Jaffa Kiadó, 2018, 388 oldal, 3990 HUF

 

Ennek a vágyott új életnek a reményében kerekedik fel, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Útja Budapestről a világháború felé sodródó, egyre sötétülő horizontú Európa nagyvárosaiba, először Londonba, majd Párizsba és Zürichbe vezet, hogy végül egy Balaton-parti megállóval visszakanyarodjon a magyar fővárosba. Mert itt van ő otthon, itt van a legnagyobb kereslet a becstelenekre és aljasokra.

Szobotka Tibor ma is lenyűgözően modern szemléletű és stílusú regényében az egyéni létnek és történelemnek azokat a sokszor szinte észrevétlen fordulópontjait keresi és ragadja meg, amelyek új utat szabnak embereknek és nemzeteknek, azokat a sorsdöntő pillanatokat, amikor óhatatlanul lehullanak az álarcok, és magával a "meztelen" valósággal és igazsággal kell szembesülnie mindenkinek. Ha nem akarja, ha becsukja a szemét, akkor is. Az író hátborzongató érzékletességgel és hitelességgel festi meg a világháború előestéjének Magyarországát, ahol a romlottság és a bűn nemcsak természetessé, de elvárássá válik, ahol a striciből egycsapásra megbízható úriember lesz, akinek kezébe pénz, hatalom adatik, aki emberek sorsáról dönthet. Hogy ez hová vezetett, ma már tudjuk.

Olvassatok bele:

szobotka_megbizhato_uriembe... by on Scribd

Nádas, Millet, Hartay, Jacobsen - Ilyen volt a Margó második napja!

Önvédelmi hazugságaink és igazságra való sóvárgásunk élethossziglani feszültségeiről, a gyermeki naivitás és a világra való rácsodálkozás megragadásának lehetőségeiről, a nyolcvanas évek végén szocializálódott generáció rajongásáról és egy elhagyatott szigeten felnövő kislányról is sok szó esett a Margó Irodalmi Fesztivál második napján. 

Nádas Péter ironikusan létösszegez

margofeszt_nadas.jpg

Fotók: Nagy Márton

Péntek este hatkor az idei őszi Margó egyik legfontosabb eseményeként került sor a Nádas Péter életei és irodalmai című pódiumbeszélgetésre. Tóth-Czifra Júlia értő és érző moderálásával folyt a diskurzus Nádas monográfusával, Bazsányi Sándorral és a kortárs magyar- és világirodalom egyik legkiemelkedőbb szerzőjével. A hármas beszélgetés három opus köré szerveződött, a Világló részletekről, Nádas apai nagynénjének és gyámjának, Aranyossy Magdának javított és bővített, unokaöccse által széljegyzetelt kiadású önéletrajzáról, az Én régi elsüllyedt világomról, valamint a Nádas-monográfiáról. S míg rengeteg mindent megtudtunk a zsidó nagypolgári létformából hívő kommunistává lett nagyasszonyról, aki családja életvitele elleni lázadása után már nem volt képes gyilkossá vált elvtársaival is szembefordulni, valamint arról, hogy a monográfus boldogan vonja vissza saját személyiségét, hogy belemerülhessen a nádasi mondatok életkrízisenként változó struktúráiba, egészen odáig, hogy az író milyen élesen reflektálja saját analitikus alkatának olykor hübrisszel is fenyegető kérlelhetetlenségét, a hallgatónak az a benyomása támadt, hogy egy hihetetlenül kifinomult alkotói személyiség létösszegzés szintjére emelkedő megnyilvánulásának tanúja lehet.

Szó esett a nádasi világkép legfontosabb vezérmotívumairól, úgymint az alkatról, a közvetlenség hiábavaló vágyáról és megközelítési lehetőségeiről, valamint önvédelmi hazugságaink és igazságra való sóvárgásunk élethossziglani feszültségeiről. Nádas Péter számára az alkat fogalma a görög kultúra karakter-felfogásából értelmeződik újra, az istenek adománya számára azokat a belső, megváltoztathatatlan határokat jelenti, amelyek között a mindig egyszeri személyiség létérzékelése, ön- és világismeretének érzéki-szellemi mozgásai történnek. A szerző kifinomult (ön)iróniával beszélt arról a feszültségről, amellyel hazugságaink és képmutatásaink védőbástyái mögé húzódva mégis az igazságot és közvetlenséget sóvárogjuk önmagunk és választott társaink vonatkozásában egyaránt. Ennek példájaképpen Bazsányi Sándor megkérte Nádast, hogy beszéljen arról, miért is égette el az Emlékiratok könyvének egyik kéziratát, mire azt a választ kapta, hogy abban a szövegverzióban maga Nádas is megpróbált közvetlenül a „mi az igazság” című kérdésre válaszolni, és be kellett látnia, hogy próbálkozása hiábavaló, mert vágyának tárgya nem adott az emberi létezés keretei között. Önmagunk másokkal dialógusba lépő igazságai az alkotó munkában az autentikus szövegkonstrukció és az elbeszélői szerepjátékok közvetítettségében fénylenek fel és homályosodnak el. Vágyaink tárgyát csak megközelíthetjük, egzisztenciális eseményként talán a zokogás és a szeretkezés pillanataiban járunk legközelebb hozzá.

Tovább

Az elátkozott gyereknek éjfélkor meg kell halnia - vagy mégsem?

Morrigan Crow elátkozott gyerek. Mivel épp Napszálltakor született, őt okolják minden bajért: ha megdöglik a konyhamacska, ha szívrohamot kap a kertész. Ám ami ennél is szörnyűbb, hogy a 11. születésnapján, pontban éjfélkor meg kell halnia.

Jessica Townsend: Nevermoor 1. - Morrigan Crow négy próbája

Fordította: Pék Zoltán, Kolibri, 2018, 380 oldal, 2999 HUF

 

Csakhogy épp mielőtt tizenkettőt ütne az óra, az ajtóban megjelenik egy különös férfi, és azt kérdezi: "Mondd csak, akarsz-e élni?" Jupiter kimenti a Füst és Árny Vadászainak karmából Morrigant, és egy titokzatos városba, Nevermoorba viszi. Ahhoz azonban, hogy maradhasson, és felvételt nyerjen a Csudálatos Társaságba, a lánynak négy próbát kell kiállnia.

Az élete a tét: ha sikerül, biztonságban élhet tovább Nevermoorban, ha nem, el kell hagynia a várost, és szembenéznie a végzetével.

Olvass bele a kötetbe:

Townsend_Nevermoore1_reszle... by on Scribd

 

 

A főhős meghal a végén

A Hollywood Forever temetőben beszélget a Halállal az elbeszélő Szántó Péter novelláskötetében, ami júniusban jelent meg a Könyvhétre. A főhős meghal a végén című kötet megjelenését már nem élte meg a szerző, a kézirat leadása után gyors lefolyású betegség következtében elhunyt. Videónkban kísérletet teszünk rá, hogy utólag bemutassuk Szántó Pétert: Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Tóth-Czifra Júlia és Szántóné Decsi Ágnessel beszélgettünk.

ITT A VIDEÓ: 

Az elmúlt húsz évben egy több több százmillió forint bevételű kommunikációs céget épített fel Szántó Péter, 1996 óta a Noguchi nevű menő pr-ügynökségét vezette, két éve vonult vissza, hogy teljes erővel az írásra koncentráljon. Szántó jogászként végzett, újságírónak tanult, nyolc éven át volt az Élet és Irodalom rovatvezetője, tévékritikákat is írt, de forgatókönyvíróként jegyezte az Angyalbőrben és a Família Kft. című sorozatokat is. Szántó mindig is írt, 19 évesen jelent meg az első novellája a Nők Lapjában, első novelláskötetét a Magvető adta ki 1989-ben Harmadnapos nemzedék címmel.

A szerző is meghalt a végén

A Hollywood Forever temetőben beszélget a Halállal az elbeszélő Szántó Péter novelláskötetében, ami júniusban jelent meg a Könyvhétre. A főhős meghal a végén című kötet megjelenését már nem élte meg a szerző, a kézirat leadása után gyors lefolyású betegség következtében elhunyt. Hogyan beszéljünk...

Szántó Péter az irodalomba tartott vissza, a novelláskötete mellett egy regényen is dolgozott. A főhős meghal a végént csak a szerző halálának nézőpontjából tudtam olvasni. A szerző a szövegeiben játékra hívja a Halált, akinek a főhős forgatókönyvírója szinte a kollégája, ahogy utalást is tesznek rá a kötetben. És ezt a gondolkodást nagyon érezni: Szántó pár pillanat alatt felrajzolja az alapkaraktereket és a kontextust, és bármilyen irányba is indul el, a végén biztos megkapja az olvasó a csattanót, ebben nem ismer kíméletet. Az elbeszélés aktusa még talán a történetnél is fontosabb számára, a halálról minden is az eszébe jutott, fura leírni, de inspirálta. Egészen kevés pátosz vagy érzelmesség van a szövegekben, inkább szórakoztatóan beleáll a játékba, hogy a halállal is bármit meg lehet csinálni. A halállal foglalkozott novelláiban, de végül is ő és szövege győzött a halál felett.

Az észt Janikovszky elmeséli, valójában milyen gyereknek lenni

Janikovszky Éva világához hasonlítja az észt Anti Saar könyvének (Így mennek nálunk a dolgok) hangulatát kiadója, és a párhuzam abszolút megállja a helyét. Saar ugyanis azt tudja, amit nagyon kevesen, képes lemenni abba a gyerekpózba, amit a többség a kamaszkorba lépve teljesen maga mögött akar tudni. Emiatt van aztán az, hogy egy idő után a felnőttek többsége teljesen el is felejti, milyen volt rácsodálkozni a leghétköznapibb történésekre is. Még szerencse, hogy vannak, akik emlékeznek rá.

Anti Saar: Így mennek nálunk a dolgok

Fordította: Patat Bence, Cser Kiadó, 2018, 136 oldal, 2995 HUF

 

Saar könyvében ugyanis nem történnek nagy dolgok, csak egyszerű mindennapi kalandok. Hőse, Villu, aki az anyjával, az apjával és a kistestvérével, a „fél hároméves” Janekkel él egy nagy piros házban, és a maga keresetlen gyerekhangján elmeséli, hogyan esznek, autóznak, veszekednek, hogyan mesélnek mesét és rémtörténeteket. Egy jó gyereksztori persze mindig a felnőttek világáról is állít valamit, miközben ügyelnie kell arra is, hogy ne legyen didaktikus, és ne is kacsintgasson erősen a felnőtt olvasókra. Saarnak ez nagyon jól sikerült, a legszemléletesebben talán abban a karácsonyi manós történetben, amikor Villu kettesben marad otthon az apjával (az anyukája és a testvére vidékre utazik), és – hogy, hogy nem – a manó aznap reggel elfelejt ajándékot tenni az ablakban hagyott papucsban.

Tovább

Itt az a tíz író, akinek debütálását segíti a Canon Digitális Könyvnyomtatási Pályázata

canon_dkp_2018.jpg

Fotó: Soós Dániel

Idén tizedik alkalommal választotta ki a Magyar Írószövetség zsűrije A Canon Hungaria Kft. által szervezett pályázaton azokat az írásokat, amelyek piaci debütálását segíti a digitális, kis példányszámú nyomtatással. Az elmúlt években a Canon a pályázatok keretében 100 új könyvet jelentetett meg közel 3,5 millió nyomtatott oldal terjedelemben. 

A nyertes szerzőket idén az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár nyitónapján ismerhette meg a nagyközönség, a könyvek pedig a téli szezonra kerülnek kereskedelmi forgalomba. A zsűri célja az igazán különleges művek kiemelése volt; ahogy Győrffy Ákos, József Attila díjas költő, zsűritag fogalmazott: a szigorúság jót tesz a versenynek. A zsűri elnöke, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke bátorítja az összes jelentkezőt: akinek idén nem jutott át a zsűri szűrőjén a könyve, ne csüggedjen, pályázzon jövőre is. 

A 10. Canon Digitális Könyvnyomtatás Pályázat nyertes művei:

Tovább

Krasznahorkai és a Báró hazatérése  – riportfilm a Margón

A_BARO_HAZATER_TRAILER_FINAL_MIX_SUB from ELF Pictures on Vimeo.

Holnap mutatják be a Margó Irodalmi Fesztiválon azt a portréfilmet, amelyben Krasznahorkai László hazatér szülővárosába, Gyulára, és megmutatja gyerekkorának legfontosabb helyszíneit. A Breier Ádám által készített A báró hazatér című filmben az író mesél többek közt szüleiről, az általa sokáig legendásnak hitt városról, és regényhőseiről is, akikkel mind érez egyfajta rokonságot. A különleges dokumentumfilm, amely nem sokkal a Báró Weinckheim hazatér megjelenése után készült el, egyfajta múltidézés, amelyben egymásra íródik a Báró egykori városa, Krasznahorkai otthona és a mostani Gyula. Az író rég nem látott helyszíneket keres fel, és közben az is kiderül, hogy miképpen kapcsolódik össze, rakódik egymásra művészete és valós élete. Az pedig már csak ráadás, hogy közben olyan helyzetekben is láthatjuk őt, ahogy korábban sosem: például megnézhetjük hogyan mászik kerítést, merre volt kedvenc kocsmája, vagy hogyan nézi meg fiatalokkal a naplementét.

Bemutató. Breier Ádám portréfilmjét holnap este 20 órakor mutatják be a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. Bővebb információért KATT IDE. 

A film részleteit természetesen most nem áruljuk el, de felsorolunk pár izgalmas adalékot, amiért érdemes megnézni:

  • láthatod, hogy a Báróhoz hasonlóan hogyan tér vissza Krasznahorkai szülővárosába, és mit él át közben
  • mesél szüleiről és megmutatja, hogy melyik házban született
  • beszél az egykori városi legendákról és azokról a figurákról, akik valamilyen formában felbukkannak a regényeiben
  • megnézheted, hogyan mászik meg gondolkodás nélkül egy pillanat alatt egy kerítést a hatvannégy éves író
  • kiderül, hogyan szerzett tudomást édesanyja öngyilkossági kísérletéről és mit élt át
  • elmondja, hogy miért érzi azt, hogy elveszítette az otthonát
  • megmagyarázza, hogy miért nem ugyanaz a Báró gyerekkorának Gyulája és a mostani város
  • megmutatja melyik volt a kedvenc kocsmája, és elárulja azt is, miért nem iszik 18 éve
  • mesél a rockzenekaráról, és arról, hogyan tört ketté zenei karrierje tizenhét éves korában
  • szó esik Tarr Bélával való megismerkedéséről és a Sátántangó megfilmesítéséről
  • elmondja, hogy szerinte hogyan adja ki egy mű összes szereplője az író személyiségét, és hogy számára a figurái miért nem választhatók el a valóságtól