Olvass!

KönyvesBlog

Könyvesblokk: Obama, Isaacson, Koltai

2018. december 10. .konyvesblog.

A hétfői Könyvesblokkba mindig a friss megjelenések közül szemezgetünk párat: ezúttal mindhárom kötet az életrajz-önéletrajz vonalon mozog, így bekerült a válogatásba az egykori amerikai First Lady régóta várt memoárja, egy részletgazdag kötet a reneszánsz zseniről, da Vinciről, és egy születésnapra időzített életrajz az idén 75 éves Koltai Róberttől.

Michelle Obama: Így lettem

Michelle Obama: Így lettem

Fordította: Andó Éva és Weisz Böbe, HVG Könyvek, 2018, 440 oldal, 4900 HUF

 

Michelle Obama életrajza már a megjelenés előtt szenzációszámba ment, egyszerre 24 nyelven jelent meg, és az egykori First Lady már korábban bejelentette, hogy a kiadó a kötetből a család nevében egymillió példányt adományoz a First Book nevű non-profit szervezetnek, amely könyveket és tanulási anyagokat biztosít gyerekeknek. Most végre magyarul is megjelent a könyv, melyben Michelle Obama bepillantást enged élete kulcsfontosságú pillanataiba – a Chicago déli részén töltött gyerekkorától vezetői pozícióba kerüléséig. Beszámol többek között arról is, hogyan sikerült egyensúlyt teremtenie karrierje és az anyaszerep között, és hogy milyen volt az élete a Fehér Házban.

Walter Isaacson: Leonardo da Vinci – A zseni közelről

Walter Isaacson: Leonardo da Vinci - A zseni közelről

Fordította: Falcsik Mari, Helikon Kiadó, 2018, 722 oldal, 6999 HUF

 

Leonardo bámulatos jegyzetfüzeteinek több ezer oldalát, és szintúgy az életét és munkásságát érintő legújabb felfedezéseket feldolgozva Walter Isaacson megírta azt a könyvet, amely nemcsak összefoglalja meglévő ismereteinket minden idők legsokoldalúbb zsenijéről, hanem igyekszik a titkot is megfejteni: miből fakad ez a szárnyaló kreativitás? A kötet nemcsak az alkotót, hanem az embert is igyekszik közelebb hozni, aki a maga korában eléggé kilógott a sorból, hiszen rengeteg dologban volt ő más, mint az emberek többsége: fattyú volt, vegetáriánus, homoszexuális, balkezes, gyakran támadtak eretnek gondolatai, és nem tisztelt semmilyen tekintélyt: mindenről a saját szemével, a saját eszével, gyakran leleményes kísérletek révén akart meggyőződni.

Koltai Róbert: Sose halok meg? – Az első 75

Koltai Róbert: Sose halok meg? – Az első 75

Jaffa Kiadó, 2018, 350 oldal, 3990 HUF

 

Az idén 75 éves Koltai Róbert színész-rendező, akit többek között a Sose halunk meg, a Szamba, a Csocsó, avagy éljen május elseje!, a Miniszter félrelép című filmekből és számtalan színházi előadásból ismerünk. Önéletrajzában a maga szokott humorával és öniróniájával, de mégis komolyan mesél színházról, emberi-szakmai kapcsolatokról, filmekről és szenvedélyről.

A zárka csendje az, ahol a valódi kérdések visszhangozni kezdenek egy nő fejében

A 29 éves Romy Hall kétszeres életfogytiglani büntetését tölti egy amerikai női börtönben (plusz hat év), és emberi lépték szerint esélye sincs élve kikerülni a rácsok mögül. Hogy mit követett el, arról sokáig csak sejtéseink lehetnek, de a stanville-i börtönben ez már igazán senkit sem érdekel – a magyarázkodásokra kiszabott idő a falakon túl végérvényesen lejárt. Mindenki úgy boldogul, ahogy tud. A fiatal nő csupa nagypályás, elvetemült bűnöző közé kerül: a múltjuk lesújtó, a jövőjük kilátástalan, és tényleg szó szerint mindenbe belekapaszkodnak, ami kicsit is átsegíti őket a sivár mindennapokon. Romy a körükben paradox módon már-már családra lel, miközben, amire és akire vágyik, elérhetetlen messzeségbe kerül tőle. Rachel Kushner regénye az idei év nagy szenzációja volt, amely felkerült a Man Booker-díj rövidlistájára is (olvassatok bele!). Nem hibátlan regény, de a Keresztapa-effektus A Mars Klubnál is jól működik, így Romy Hall személyében újabb izgalmas, megfejthetetlen figurával gazdagodott a popkulturális antihősök sora. Welcome in the club, Romy!

Ha a könyveknek is lenne családfájuk, akkor két olyan kötetet is lazán A Mars Klubhoz lehetne kötni, melyek idén jelentek meg magyarul. Az egyik Edward St Aubyn önéletrajzi ihletésű kisregényfüzére, a Patrick Melrose, melynek gyerekként abuzált, drogos hőse akár Romy Hall férfi alteregója is lehetne. Fontos különbség viszont, hogy Patrick Melrose-t, bármilyen mélyre süllyedjen is, mindvégig megtartja az a társadalmi védőháló, amely származása okán szinte alanyi jogon jár neki, soha nem bukik át rajta, míg Romy Hallnak legfeljebb a masszív kétségbeesés jut, meg a tudat, hogy ezen a világon egyes-egyedül magára számíthat. Szintén rokonregény Margaret Atwood Alias Grace-e, amely egy megtörtént 19. századi bűnesetet dolgoz fel, és amelynek sokéves börtönbüntetését töltő hőséről, a tiszta tekintetű Grace Marksról sokáig lehetetlen eldönteni, hogy tevékeny részese volt-e egy kettős gyilkosságnak, vagy csak rosszkor volt rossz helyen.

Rachel Kushner: A Mars Klub

Fordította: Müller Péter Sziámi, Müller Máté, Müller Brúnó Noé, Athenaeum Kiadó, 2018, 300 oldal, 3999 HUF

 

Romy Hall-lal kapcsolatban igazán nincsenek ilyen kétségeink, róla már a legelejétől tudni lehet, hogy bűnös. Kushner regényének nagy erénye, hogy nem is próbálja mentegetni szereplőjét, viszont az antihős-történetek ökölszabálya A Mars Klubnál is érvényesül, és hiába tudjuk, hogy a fiatal nő egy nagyon súlyos bűntényt követett el, nem tudunk nem együttérezni vele. Még úgy is, hogy a kívülálló szemével nézve kevés olyan vonása van, ami meglágyíthatná az erre fogékonyak szívét. Foglalkozását tekintve egy sztripper, aki a Mars Klub nevű bárban járja az öltáncot a férfiaknak. Saját bevallása szerint is ez az egyik legszutyokabb hely a környéken, ahol különösebben az se érdekel senkit, ha a dolgozók egy családi bunyó után monoklival a szemük alatt járnak be dolgozni:

„Ha zuhanyoztál, máris versenyelőnyöd lett a Mars Klubban. Ha a tetkóid nem voltak elírva, már dögösnek számítottál. Ha nem voltál öt-hat hónapos terhes, aznap éjjel te voltál az ász a klubban.”

A drogokkal akkor hagyott fel, amikor terhes lett a fiával: Jackson az egyetlen ember, akit igazán szeret, Romy mégis egy klasszikus elhanyagoló szülő, aki a rácsok mögött már bánja, hogy az utolsó közös hálaadásukat elpocsékolta, és a gyerekét lepasszolta a szomszédnak, holott az aznap megkeresett pénzre nem is igazán volt szüksége („Senki nem kényszerített, hogy a Mars Klubban töltsem a hálaadást.”) Akire viszont igazán nem volt szüksége, az egy Kurt Kennedy nevű alak, aki valósággal Romy megszállottjává válik, minden szabadidejét levakarhatatlanul a Mars Klubban tölti, gondolatai pedig egyfolytában a fiatal nő körül forognak. Nem nehéz kitalálni, hogy Kurt Kennedynek elég sok köze lehet ahhoz, ahogyan Romy sorsa majd alakul, de Kushner sokáig csak sejteti, lebegteti, és a teljes kép flashbackek sorozatában bomlik majd ki. A regény elején ugyanis egy börtönbuszon ülünk, amelyen nem ismerik a retúrjegy fogalmát, a rajta ülő megbilincselt nők útja pedig egyenesen a kaliforniai Stanville-be vezet.

Tovább

Mécs Anna: A novelláimmal én is kipattintottam egy gyerekzárat

mecs_anna-1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

„Mécs Anna lendületesen és izgalmasan ír nagyapáról, Tinder-kapcsolatról, rákról, szívásról, szexről vagy autóvezetésről. Egyéni hang, magabiztos sztiló a kötet 24 novellájában, ami a sok nézőponttól függetlenül Mécs Anna coming-of-age történetévé válik” – írtuk a Gyerekzárról, mellyel Mécs Anna 2018-ban elnyerte a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mécs Anna a hétköznapokban kreatív szövegíróként, nem mellesleg pedig új kisregényén dolgozik. Mi nagycsaládról, hollandiai magányról és a külső visszajelzések fontosságáról beszélgettünk vele, közben pedig kiderült, mi az a közös halmaz, amelyben a matematika és az irodalom találkozik.

A gyerekzár általában arra szolgál, hogy megóvjuk a gyerekünket valamilyen sérüléstől, a te címadó novelládban viszont a hősnő, aki már nem igazán gyerek, mintha sokáig saját magát akarná megvédeni a világtól, közben pedig el is zárja magát attól, hogy igazán a részese legyen. Szerzőként mennyire kellett ezt a mentális védőburkot lehántani ahhoz, hogy a nyilvánosság elé tárd, ami téged igazán foglalkoztat?

Nagy munka volt, és tényleg olyan, mintha kipattintottam volna egy gyerekzárat azzal, hogy ezekkel a szövegekkel kiálltam a világ elé. Azért is volt nagy munka, mert a családomban sok a közéleti szereplő, amit a magam részéről extra korlátozásként éltem meg. Nem azért, mintha ők maguk korlátoznának, hanem pusztán az a tény, hogy ismert emberek, számomra megnehezíti az írást. Szerintem ahhoz kellett nagy adag bátorság, hogy kicsit elengedjem, hogy ki mit gondol, ebben pedig a fikció sokat segített. Ha mindezt publicisztikában kellett volna megírnom, akkor valószínűleg sokkal óvatosabb vagyok – vagy meg sem írom. Bezárultam volna, ami régebben az életben is jellemző volt rám, de felszabadító, ha van egy fantáziavilág, ahol az ember megmutatkozhat.

Mécs Anna: Gyerekzár

Scolar Kiadó, 2017, 144 oldal, 2490 HUF

 

Tudod konkrét eseményhez kötni azt a pillanatot, amikor ebből a fajta bezártságból szerzőként sikerült kitörnöd?

Fokozatos volt. Amikor először elmentem a Fiatal Írók Szövetségének táborába, akkor még nem nagyon írtam szépirodalmat, inkább újságcikkeket, de valami miatt mégiscsak úgy éreztem, hogy meg kell néznem magamnak. Arra emlékszem, hogy kaptunk egy feladatot, amire írtam ott egy szöveget. Miután felolvastam a műhelyen, ahol Bartis Attila volt a vendég, azt mondta, hogy még ha nem is tökéletes ez a szöveg, de ő elhitte. Ez volt tehát a kezdet, de mégsem kezdtem el igazán írni utána, kellettek még lökések. Aztán amikor jobban beindultam, mindig voltak kisebb mérföldkövek: az első ÉS-publikáció, vagy amikor az írótáborban pár év múlva odajött valaki, hogy ez a szöveg már jó, folytassam, vagy amikor megkeresett Elekes Dóra a Scolartól... Olyankor mindig azt éreztem, hogy szakmailag eggyel előrébb gördülök.

Tovább

Jó célért rajzolnak az illusztrátorok a Pagonyban

December 16-án immár harmadik alkalommal gyűlnek össze az illusztrátorok és a grafikusok a Bartók Pagony könyvesboltban a Gellért térnél: aznap bárki kérhet rajzot tőlük, az így befolyt összegből pedig vidéki, kistelepülési könyvtárakat támogatnak.

Jövő vasárnap 10-13 óráig Baranyai (b) András, Bernát Barbara, Dániel András, Gévai Csilla, 14-17 óra között pedig Dániel András, Horváth Ildikó, Mayer Tamás és Paulovkin Boglárka illusztrátorok várják a saját grafikára vágyókat. A grafikákat, melyeket a vásárlók kérése alapján, helyben készítenek el, rögtön meg is lehet majd venni, az összegből pedig olyan könyveket vesznek, amelyek a kistelepülési könyvtárakba kerülnek. Ez már a harmadik Rajzolj nekem! akció, 2016-ban egy nap alatt összesen 700 ezer forint adomány gyűlt össze, 2017-ben pedig 840 ezer forint.

További részletekért kattintsatok IDE!

Bödőcs megint könyvet ír

Bödőcs Tibor Addig se iszik című kötete az elmúlt év egyik legkeresettebb hazai könyve volt, hónapokig vezette az eladási listákat, idén pedig elnyerte a Libri irodalmi közönségdíjat is. A stand-up-os a facebook-oldalán tudatta, hogy egy időre leáll a turnézással, mert „eszébe jutott egy könyv”, amit meg szeretne írni:

Ehhez viszont szüneteltetnem kell a turnézást, mert ezt nem lehet az ekhós szekér tetején ülve véghez vinni. Szóval januártól, egy ideig, nem lépek fel, de nem költözöm Bécsbe, nem vonulok vissza, nem vett meg a Lőrinc. A könyvírás mellett majd egy új esthez is igyekszem élményeket gyűjteni, nem fogok pihenni.

A Libri irodalmi közönségdíj elnyerése után egy nagy riportban mutattuk be Bödőcs Tibort, ITT interjúztunk vele, kritikánk pedig a könyvről ITT olvasható.

A csillogó vámpírfiútól a vérszívó magzatig – Tíz éve ért véget a Twilight

alkonyat.jpg

A Twilight a kétezres évek egyik legsikeresebb és legmegosztóbb könyvsorozata volt. Elképesztő, hogy mennyire sokan rajongtak (és rajonganak a mai napig) érte. Köteteiből világszerte több mint 120 millió példány fogyott el és rekord ideig, összesen 235 hétig vezette a New York Times bestseller listáját. Persze sokan vannak, akik úgy utálják az egészet, ahogy van, és talán van is némi alapja annak, ha valaki komolytalannak tartja a csillogó vámpírokról szóló romantikus sztorit. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy Stephanie Meyer története több szempontból is elképesztően nagy hatást gyakorolt a világra: új irányt szabott a young adult és a fantasy irodalomnak, megmutatta a filmiparnak, hogy ideje a női közönségre is gondolni, és mindemellett sok-sok fiatallal szerettette meg újra az olvasást.

Az Alkonyat-sorozat utolsó része, a Hajnalhasadás éppen tíz éve jelent meg. A könyvek és filmek körülötti kultusz viszont még ma sem csengett le, arról nem is beszélve, hogy azóta mennyi vámpíros, vérfarkasos, démonos (és egyéb fajok közötti) szerelmi történet született meg. Több tucat könyvre, filmre és sorozatra hatottak Bella és Edward kalandjai, a műfaj – amelyet Meyer akaratlanul felélesztett – pedig jobban virágzik, mint valaha. De hogyan is kezdődött az Alkonyat és miért ütött ekkorát? Mi az, amiben a Twilight rendhagyóbb vagy vonzóbb volt, mint más korábbi vámpíros sztorik? És egyáltalán, miért lett ennyi rajongója és mi is az a Twilight-jelenség?

Az ember és vámpír közti szerelem születése

Az Alkonyat körüli őrület már önmagában attól különleges, hogy a történettel nem egy gyakorlott és népszerű író, hanem egy teljesen átlagos anyuka rukkolt elő. Stephanie Meyer mondjuk magától is rátett egy lapáttal a könyv születése körülötti mítoszra, ugyanis az interjúkban előszeretettel mesél arról, hogy a vámpír és ember közötti szerelem ötletét igazából nem kitalálta, hanem megálmodta. Egészen pontosan 2003 júniusában történt, hogy egyik éjszaka egy olyan lányról álmodott, akibe beleszeret egy vámpír. Ezt követően alig három hónap alatt megírta a teljes történetet, bár azt állítja, csak a maga szórakoztatására. Arra nem is gondolt, hogy kiadja, de aztán a testvérének annyira tetszett, hogy végül úgy döntött, mégis megpróbálja. Tizenöt kiadónak küldte el a kéziratot, ebből öt nem válaszolt, kilenc pedig visszautasította. A Writer’s House viszont meglátta benne a lehetőséget.

Tovább

Szívünk rajta: A szomjas troll lett a hónap könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbeknek talál. Ezúttal Varró Dániel A szomjas troll című verses mesefüzére lett a hónap könyve.

Varró Dániel: A szomjas troll

Jelenkor Kiadó, 2018, 136 oldal, 3999 HUF

 

Decemberben a Szívünk rajta program szakmai és gyerekzsűrije szerint Varró Dániel A szomjas troll című kötete lett a hónap kiemelt könyve, melyet Maros Krisztina illusztrált. A szakmai csapat részéről Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a következőket mondta:

Nagyon erős volt a mostani mezőny. Szuper könyvek jelentek meg külföldi és magyar szerzőktől is, de igazából mégis könnyű volt a döntés. Varró Dániel: A szomjas troll - kis viking legendárium című könyvét választottam. Egyrészt, mert már nagyon ki voltam éhezve egy, a Túl a Maszat-hegyenhez hasonló, hosszabb verses mesére. Másrészt pedig mert nagyon szép a könyv. Jó kézbe venni, a borító anyaga, a vastag (strapabíró, a valószínűsíthetően sokszor hajtogatást és gyűrődést is jól tűrő) papírlapok, meg persze a végtelenül helyes és szerethető illusztrációk miatt is igazi, jó értelemben vett régimódi mesekönyv lett A szomjas troll.

Ebben a hónapban még Szívünk rajta-matricát kaptak a következő kötetek: Elmer, a kockás elefánt (David Mckee), Gaston érzelmei - Dühös vagyok (Aurélie Chien Chow Chine), Holli, a hős (Al Ghaoui Hesna), Az égbolt titkai (Stuart Atkinson), A szökevény kiskutya (Holly Webb), Az óra rejtélye (Berg Judit-Kertész Erzsi), A világ tíz égtája (Anna Onichimowska).

Éjszakai költő, nappali fényben

"Még egyetlen sorát sem olvastam Fekete Ádámnak, ami ne lett volna teljesen magától értetődő. Feá - így hívják kortársai, barátai, hívei, és ha ezt a szót kimondják, mosoly dereng fel arcukon. Feá városi legenda. Veszélyes sokoldalúsága egyszerűségre tanítja.

Fekete Ádám: Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában

Magvető Könyvkiadó, 2018, 96 oldal, 1999 HUF

 

A legbonyolultabb gondolatmenetek is evidenciává válnak nála: a ritmus, a szavak a kezére játszanak, pedig keményen megdolgozik értük. Leír valamit, és az úgy ül a papíron, úgy villog a képernyőn, mintha örökre ott lett volna. Mint aki fölemel valamit a földről, vagy bever egy szöget a falba. Nem mintha versei nem tudósítanának küzdelemről az anyaggal, a saját testével, magányával, a világgal, amibe beleszületett. Nem törekszik mindenáron formai tökélyre, hagyja, hogy az anyag megmutassa magát.

Az élet legfontosabb kérdései - Fekete Ádám

Fekete Ádám ír, rendez, dramaturgoskodik, nagyjátékfilmben szerepel ( 1. Könyv, amit bárcsak én írtam volna Tiszta szívvel 2. Kedvenc könyvszereplő ), a TÁP Színház megkerülhetetlen tagja, és 2018 tavaszától már nemcsak Junior Prima-díjas alkotó, de Petri-díjas költő is. Első verseskötete, a 3. Könyv, amit legutóbb ajándékba adtam Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában 4.

Kezdő költőkre mondják: tehetséges, de ez több, mint puszta tehetség, ez készenlét és forma találkozása. Játékosan sziporkázó, mint Christian Morgenstern, súlyosan anyagszerű, okos és félelem nélküli, mint Petri, naiv, könnyed, tragikus, mint nagy példaképe, költészetének mintaadó forrása, Richard Brautigan. Meghempereg a létezés abszurditásában, figyelme állandó, éberen, tárgyilagosan rögzíti élete legesendőbb és legkétségbeesettebb pillanatait. Humora elementáris. Éjszakai költő, nappali fényben." (Forgách András)

Olvass bele a kötetbe:

feteke_adam_fanyar_reszlet_... by on Scribd

Karácsonyi gasztro-mustra - Ezeket a szakácskönyveket szerezd be az ünnepek előtt!

A karácsony és az ünnepi készülődés egyik központja természetesen a konyha, éppen ezért arra gondoltunk, hogy mutatunk párat a friss szakács- és gasztrokönyvek közül. Van közöttük egzotikus, irodalmi, valamint speciális étrendet követő és újragondolt, meg persze olyan is, amely kimondottan a házikosztot népszerűsíti vagy éppen a jól kipróbált kedvenceket mutatja be.

Mautner Zsófi: Egy év a konyhámban – Ezernyi öröm, száz életre szóló recept

Mautner Zsófi: Egy év a konyhámban - Ezernyi öröm, száz életre szóló recept

21. Század Kiadó, 2018, 250 oldal, 5990 HUF

 

Mautner Zsófi közel tizenöt éve foglalkozik hivatásszerűen gasztronómiával, lelkesedése töretlen, ezzel a könyvvel pedig azokhoz szól, akik hozzá hasonlóan ezernyi örömöt és szépséget lelnek a főzésben. Ezúttal kedvenc házi receptjeit rendezte kötetbe, egészen pontosan azokat, melyeket a leggyakrabban kap elő, amikor magának, a családjának és a barátainak szeretne főzni valamit.

Szabó Magda: Egy czitrom hajával – Szabó Magda ízei II.

Szabó Magda: Egy czitrom hajával – Szabó Magda ízei II.

Jaffa Kiadó, 2018, 170 oldal, 3490 HUF

 

A gasztro és az irodalomtörténet határán egyensúlyoz Szabó Magda kötete, amely az Egy meszely az fél icce című kötet után (olvassatok bele ITT) ismét a hagyatékban talált receptek közül válogat. De vajon mi lehetett az oka, hogy az író olyan gondosan megőrizte a több mint száz éve írott recepteket? Alighanem az érdekelte, hogy a receptekben mennyi minden megelevenedik a múlt szokásaiból, napi történéseiből, ha értő szemmel olvassuk őket. A kötet ugyanakkor gyakorlati tanácsokkal is szolgál, és olvasása közben bizonyosan rábukkanunk számos, ízlésünknek megfelelő receptre.

Sabrina Ghayour: Az Ezeregy éjszaka ízei – Közel-keleti konyha mindenkinek

Sabrina Ghayour: Az Ezeregy éjszaka ízei – Közel-keleti konyha mindenkinek

Bookline Könyvek, 2018, 240 oldal, 6500 HUF

 

„Hatéves koromban kezdtem el perzsa ételeket főzni, de mivel olyan családban nőttem fel, amelyre a török, az arab, az örmény és az afgán kultúra, illetve gasztronómia is hatott, a repertoárom idővel kibővült ezekkel az ízekkel is” – írja az iráni származású brit séf és gasztroíró, aki ugyanakkor rácáfol a közhiedelemre, miszerint a közel-keleti ételek elkészítése rém bonyolult és időigényes művelet lenne. Sabrina Ghayour kimondottan arra törekszik, hogy minél egyszerűbben el lehessen készíteni ezeket az ételeket, éppen azért, hogy azokat bárki beilleszthesse a hétköznapjaiba. „Semmi rendetlenség, semmi hűhó, csak egyszerű, finom ételek” – ez akár a főzési ars poeticája is lehetne.

Kárai Dávid: #Házikoszt – Az otthonfőzés művészete

Kárai Dávid: #Házikoszt - Az otthonfőzés művészete

Central Médiacsoport Zrt., 2018, 180 oldal, 4690 HUF

 

Kárai Dávid, az ízHUSZÁR magazin alapító szerzője a mindennapi főzésre kínál recepteket, olyanokat, melyekre mindenki vágyik azokon a napokon, amikor rohan vagy éppen fáradt, de mindenképp enne valami finomat. A receptek között akadnak sietős, de teljes értékű reggelik, csomagolható, szállítás-kompatibilis ebédek, egyszerűen összedobható kanapévacsorák és stresszmentes ünnepi fogások. Kárai több mint 75 új és klasszikus receptet gyűjtött össze, melyek alapján szuper ételeket lehet főzni úgy is, ha az ember nem tölti a fél napját a konyhában.

Iklódi Dóra: Cukormentes örömök – Inzulinrezisztensek és cukorbetegek részére

Iklódi Dóra: Cukormentes örömök - Inzulinrezisztensek és cukorbetegek részére

BOOOK Kiadó, 2018, 167 oldal, 5490 HUF

 

Amikor valaki megtudja, hogy cukorbetegségben vagy inzulinrezisztenciában szenved, az első gondolatok egyike, hogy mennyi lemondással jár majd az életmódváltás. Iklódi Dóra viszont ebben a könyvben megmutatja, hogy a cukor és egyéb finomított élelmiszerek elhagyása nem egyenlő az önsanyargatással. A Cukormentes örömök című kötet 70, többségében hagyományos fogás újragondolt receptjét tartalmazza, ráadásul hasznos lehet a cöliákiában, laktózintoleranciában vagy tejfehérje-érzékenységben szenvedőknek is, hiszen számos tej- és gluténmentes recept is helyet kapott benne.

Háy János és Beck Zoli hangoskönyvében semmi sem szabványos

hcb_foto_toth_laszlo_1.jpg

Fotó: Tóth László

Háy János író és Beck Zoli, a 30Y frontembere egy véletlennek köszönhetően ismerték meg egymást. Nyolc évvel ezelőtt mindkettejüket meghívták egy fotózásra az akkor még épülő 4-es metró Móricz Zsigmond körtéri megállójába, mondván, hogy a magyar underground figuráit a föld alatt fogják lefotózni. Ezen a eseményen sodródtak egymás mellé és kezdtek el beszélgetni. A találkozás pedig olyan mély nyomot hagyott bennük, hogy még aznap elhatározták, valami közös dologba fognak kezdeni.  

Beck Zoltán, Háy János: Háy come Beck

ZAJZAJZAJ KFT, 2018, 4990 HUF

 

A nagy egymásra találásnak az lett az eredménye, hogy létrehoztak egy közös zenés-irodalmi pódiumestet, amelyen rendszerint a szépirodalom és a popkultúra határait feszegették.Versekkel, dalokkal, novellákkal léptek fel szerte az országban, műsoruknak pedig az lett a címe, hogy Háy come Beck.

A közösen létrehozott „játékból” most újabb alkotás született: egy hangoskönyv, amely ezeknek az estéknek a lenyomata. Bár a lenyomatnál azért mégis több, hiszen tartalmazza a már megszeretett verseket és dalokat, az új szerzeményeket, a felvétel hangulatát rögzítő tizenkét képeslapot és tetoválásokat.

Hallgass bele a dalokba és nézd meg hogyan zajlott a közös munka:  

„Majdnem hangoskönyv, de itt a majdnem nem azt jelenti: se ez se az, hanem azt, hogy ez is meg az is, meg még.”

Tovább

A Kádár-kor legsikeresebb manökenjének életét beárnyékolta a történelem komor valósága

Az örökké talán abban a forró évben kezdődött, amikor Szolzsenyicint kitoloncolták a Szovjetunióból, Nixon belebukott a Watergate-botrányba, az Abba együttes Waterloo című dalával megnyerte az Eurovíziós dalfesztivált, Kardos Sára pedig, aki szentül meg volt győződve arról, hogy egész életét gyógypapucsban dolgozza végig a pénzügyi osztályon, megnyert egy manökenversenyt.

Vass Virág: Az örökké rövid története

Central Médiacsoport, 2018, 488 oldal, 3990 HUF

 

Kardos Sára egy katonatiszt lányaként cseperedik egy dunántúli város honvédségi lakótelepén. Amikor a szépséges kamaszlány a helyi ruhagyárban vállal nyári munkát, nem sejti, hogy hamarosan gyökeresen megváltozik az élete, kiszabadul a katonás fegyelemből, ki a vasfüggöny mögül, és elindul egy kifutón, amely messzire, Párizsba, New Yorkba vezeti. Ez a kifutó a sorsa volt.

Az örökké rövid történetét a Kádár-korszak egyik legsikeresebb manökenjének rendkívüli életútja ihlette, amelyet beárnyékolt a történelem és a hidegháború komor valósága. A regény bepillantást enged a '70-es, '80-as évek szocialista és nemzetközi divatvilágának kulisszatitkaiba, Budapest, Párizs és New York pezsgő mindennapjaiba.

Olvass bele a kötetbe:

Vass Virág_Az örökké rövid ... by on Scribd

Mágusok, pixelsárkányok és a hazai fantasztikus irodalom legjava

December 8-án a Világok Találkozása (ViTa) zsánerirodalmi rendezvényen újra alámerülhetünk a kortárs fantasztikum világában: a Próza Nostra szervezésében megvalósuló programon a látogatók ezúttal is közvetlenül a zsánerirodalom hazai szerzőitől, szerkesztőitől és kritikusaitól értesülhetnek a legfrissebb megjelenésekről, a legfontosabb olvasmányokról, a legégetőbb szakmai kérdésekről. Idén szó lesz a nemrégiben elhunyt Ursula K. Le Guin életművéről, a videójátékok és a zsánerirodalom kapcsolatáról, kiderül, mennyit is ér N. K. Jemisin három Hugo-díja, a fantasy útkereséséről és az év egyik legizgalmasabb kötetéről, a hazai SFF szerzőket tömörítő antológiáról. Az est végén pedig második alkalommal kerül átadásra a hazai zsánerirodalom szakmai képviselőinek járó Hexa-díj.

Program

Jelentések az emberről – Ursula K. Le Guin megemlékezés (10.30–11.30)

2018. január 22-én elhunyt az amerikai fantasztikus irodalom egyik legfontosabb írója. Ursula K. Le Guin hat évtizeden át alkotott, művei pedig világszerte ismertté tették a nevét, legyen szó idegen bolygókra látogató felderítőkről vagy sárkányokkal találkozó varázslókról. Mély emberismerete és lírai írásművészete olvasók millióiban hagyott nyomot. A beszélgetésen az életmű legfontosabb momentumait idézzük fel.

Résztvevők: Benczik Vera (adjunktus, ELTE), Borbíró Aletta (kritikus, Próza Nostra). Moderál: Takács Gábor (kritikus, Próza Nostra)

Díjakról, írókról és olvasókról – Díjak szerepe és helyzete itthon és külföldön (11.30–13.00)

Idén N. K. Jemisin történelmet írt: ő az első szerző, aki egymást követő három évben is Hugo-díjat kapott regényeiért. Ennek apropóján, és az irodalmi díjak világában az utóbbi években megélt botrányok kapcsán a résztvevők a díjak szerepéről, azok jellemzőiről beszélgetnek, miközben igyekeznek körképet adni a fantasztikum nagyobb díjairól és bemutatni, mi a helyzet idehaza.

Résztvevők: Járvás Péter „Kuszma” (Merítés-díj), Pintér Bence (újságíró, Spekulatív Zóna), Takács Gábor (Moly SFF lista, Hexa-díj). Moderál: Gaborják Ádám (szerkesztő, Próza Nostra)

Tovább