Olvass!

KönyvesBlog

A Konyvesmagazin.hu oldalon folytatjuk

2020. március 10. valuska

A Könyves a blogról saját platformra, a Konyvesmagazin.hu oldalra költözött - ezt olvashatnánk egy hivatalos sajtóközleményben, amitől valószínűleg nem fagyna le az MTI, pedig minden költözés egyben újrakezdés is, számunkra pedig a legfontosabb.

Dragomán György szerint, ha nem tudunk napi harminc percet olvasni, akkor megette a fene. Mi a Könyvessel ehhez a legalább napi harminc perchez szeretnénk a legtöbb muníciót megadni. Évek óta azt állítjuk, hogy megmondjuk az olvasóinknak, mit olvassanak. Most arra vállalkozunk, hogy a lehető legtöbb segítséget megadjuk ahhoz, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb könyvet. Azt, ami megváltoztatja az életét.

A teljes cikket az újjászületésről olvasd el itt>>

A nagy könyvlopás - A látogatók két hét alatt széthordták a kiállítást

Mi visz rá főiskolás képzőművészeket, egyetemi hallgatókat és leendő művészettörténészeket arra, hogy a Műcsarnokból ellopják az ott kiállított könyveket? A válasz egyetlen összetett szóban összefoglalható: az információéhség. A Szentendrei Képtár kiállításon mutatja be a magyar kultúrtörténet egyik elfeledett, mégis sokatmondó epizódját, az 1959-es könyvlopás történetét, amikor is két hét alatt a kiállított háromezer könyv nagy részét egészen egyszerűen magukkal vitték a látogatók. 

Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni az akkori eseményeket, vissza kell lépni pár évet az időben. Ezt az utat követi a kiállítás is, amely propagandahíradó-bejátszásokkal és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára anyagai segítségével idézi meg az ötvenes éveket. A francia-magyar kapcsolatok abban az időpontban abszolút mélypontra kerültek, a bizalmatlanság csúcsra járt – az ötvenes években például kémkedéssel vádolták a francia kulturális attasét, Guy Turbet-Delofot, de mivel ő diplomáciai védettséget élvezett, ezért a munkatársait zaklatták és börtönözték be, köztük a diplomata titkárnőjét, Halkó Mariannt. A kiállításon nemcsak az akkori jelentéseket és vallomásokat hallgathatjuk meg, de kiderül az is, hogy a hidegháborúban a szembenálló felek milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a könyvnek: a kiállítás így felidézi azt a CIA által finanszírozott programot is, amelyben különböző fedőszervezeteken keresztül 1956 és 1991 között tízmillió kötetet juttattak el a vasfüggöny mögé, így Magyarországra is, amit a korabeli híradó természetesen az imperialisták felforgató tevékenységeként tálalt.

Egy ilyen politikai és kulturális mélypont után jutottunk el aztán az évtized végére, amikor a Műcsarnokban és a Sorbonne-on pár hetes eltéréssel francia, illetve magyar könyvkiállítást rendeztek. Míg utóbbin például a börtönbüntetését töltő Déry Tibor szabadon bocsátását követelő francia nyelvű röplapot osztogattak, a budapesti kiállítás azzal került be a köztudatba, hogy a látogatók egyszerűen ellopták a kiállított tárgyakat. Az akkori eseményeket felidéző szentendrei kiállítás legérdekesebb részét éppen azok az interjúrészletek adják, melyekben ma már neves képzőművészek, művészettörténészek – akkor fiatal főiskolai hallgatók – mesélnek az 1959-es kiállításról, és arról, hogy ők maguk hogyan tettek szert a könyvekre.

Tovább

Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra

tolkien_1.jpg

Forrás

A Nobel-szabályok szerint ötven évre titkosítani kell minden, a díjjal és a jelöléssel kapcsolatos iratot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy majd csak unokáink fogják tudni, hogy kiket jelöltek például 2019-ben a Nobel-díjra, amelyet Peter Handke kapott meg. Viszont minden év elején feloldják az ötven évvel korábbi jelölések dokumentumait: ezekből korábban kiderült, hogy Illyés Gyulának 1965-ben és 1966-ban is szerepelt a neve a jelöltek között, valamint az is, hogy 1967-ben Lukács György marxista filozófus is felkerült a Nobel-esélyesek listájára. 

A Svéd Akadémia most az 1969-es díjjal kapcsolatos dokumentumokat is elérhetővé tette. Abban az évben Samuel Beckett kapta az irodalmi Nobel-díjat, az irat alapján a verseny közte és André Malraux közt dőlt el. A listán abban az évben összesen 103 név szerepelt, köztük olyan írók mint Edward Albee, Arthur Miller, Jorge Luis Borges, Heinrich Böll, Paul Celan, Friedrich Dürrenmatt, E. M. Forster, Günter Grass, Alberto Moravia, Vladimir Nabokov, Tolkien, Szolzsenyicin vagy Pablo Neruda (közülük a későbbi években többen is átvehették az elismerést). De egy magyar nevet is kiszúrhatunk a dokumentumban: Mécs László a 62. helyen szerepel és Watson Kirkconnell javaslatára került a listára. 

Forrás: Literary Saloon

Könyvesblokk: Mitchell, Sapkowski, Fan

kblok_2.jpg

Új hét, új Könyvesblokk! Az összeállításunkba ezúttal egy iraki háborúhoz kötődő igaz történet, a Vaják című sorozat alapjául szolgáló könyv, valamint egy MI-témájú kötet került. Utóbbi azt vizsgálja, vajon jobbá teszi-e a társadalmat a mesterséges intelligencia, vagy épp ellenkezőleg. 

Thomas Mitchell, Marcia Mitchell: Egy kém az iraki háború ellen

Thomas Mitchell és Marcia Mitchell: Egy kém az iraki háború ellen

Fordította: Szieberth Ádám, Athenaeum Kiadó, 2020, 296 oldal, 3999 HUF

 

Katharine Gun, a brit titkosszolgálat munkatársa egy nap nehéz döntést hoz: szigorúan bizalmas információt juttat el a sajtónak egy amerikai-brit kémakcióról, amelynek célja, hogy megszerezzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását a 2003-as iraki invázióhoz. A könyv igaz történetet dolgoz fel, Katharine Gunt valóban perbe fogták, az első bírósági tárgyaláson viszont az ügyet ejtették, mivel a vád képviselői nem voltak hajlandók bizonyítékkal előállni - a védelem szerint azért, mert a kormánynak akkor el kellett volna ismernie, a háború kirobbantásának okai jogilag erősen megkérdőjelezhetőek. A Gun történetéből készült könyv megírását alapos kutatómunka előzte meg. A történetből Keira Knightley főszereplésével forgattak filmet, amit várhatóan a hazai mozikban is bemutatnak majd. Olvass bele a könyvbe ITT. 

Tovább

Csütörtökön átadják az első Baumgarten-emlékdíjakat

kuksi.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Tavaly tavasszal írtunk róla, hogy Kukorelly Endre kezdeményezésére megpróbálnák visszaállítani a Baumgarten-díjat. Az költő-író akkor azt nyilatkozta, közösségi finanszírozással szeretné feltámasztani az egykor egyik legfontosabb irodalmi elismerést, amelyet Baumgarten Ferenc Ferdinánd alapított, és kezdőlökésnek rögtön fel is ajánlott egymillió forintot. A döntését akkor azzal indokolta, hogy az állami művészeti díjazások ellenpontjaként működhetne a feltámasztott díj. Az ötletből azóta valóság lett: most csütörtökön már át is adják a 2019-ben alapított, közösségi finanszírozással fenntartott Baumgarten-emlékdíjakat. Öt díj és hat jutalom talál gazdára minden évben, a díjakkal járó összeg 2020-ban összesen 5.200.000 forint. 

Kukorelly Endre közleményt adott ki a díjról:

„A Baumgarten-emlékdíj közösségi finanszírozáson alapul. A rendszerváltás óta gondolok arra, többször is beszéltem is róla, hogy a Baumgarten-díjat az íróknak vissza kell venniük az államtól, mely 1949-ben elkommunizálta azt. Lemondóan, beletörődve konstatáljuk újra meg újra, hogy az irodalmi díjazás kiszolgáltatott az aktuális kormányzatnak, a tavaly márciusi díjazások azonban minden eddigit alulmúltak. Ezért fogtam most bele: Facebook-oldalt és -csoportot alakítottam Gyümölcsöskert – Baumgarten-díj néven, ideiglenes számlaszámot mellékeltem, befizettem egy összeget, ezzel mindenkit a projekt támogatására biztatva, azok számára, akik befizettek és alapítók kívántak lenni, a Facebookon alakuló ülést hirdettem a Gyümölcsöskert – Baumgarten Emlékdíj Egyesület bejegyzését beindítandó, és 2019. december 11-én a megjelentek mint alapítók ezt el is határozták. Noha az Emlékdíj nem szorosan követi a Baumgarten Ferenc Ferdinánd hagyatékából finanszírozott, 1929 és 1949 között működő díj statútumát, igyekszik az egykori Baumgarten-díj hagyományát folytatni, minél több elemét megtartva annak szellemében eljárni. A díjak odaítéléséről a tanácsadók javaslatai alapján három egymás utáni évben egy kurátor dönt, majd mandátumát az egyik, akkor már díjazott számára átadja. Első alkalommal az Alapítók e sorok íróját választották kurátornak, aki tanácsadónak Kemény Istvánt, Margócsy Istvánt és Nemes Z. Máriót kérte föl. Az Emlékdíj teljes transzparenciával működik, célja, hogy minél szélesebb társadalmi támogatást kapjon. A kurátor feladata kizárni minden állami beavatkozást, és a Baumgarten-díj kurátorának, Babits Mihálynak szellemében kötelezőnek érzi magára nézve, hogy saját politikai és poétikai preferenciáit ne érvényesítse. A díj hagyományának megfelelően nincs kötöttsége, maga alakítja ki tanácsadóival egyeztetve a döntési mechanizmust, figyelembe vehet életművet, konkrét művet és szociális szempontokat egyaránt, és – szakmai díj lévén – nem köteles adott szerző anyagi helyzetét mérlegelni. Egy személy több éven keresztül is díjazható. Évente öt díjat és hat jutalmat osztunk. A díjak 5–5 millió, a jutalmak 1–1 millió forintosak, ezt az összeget azonban az érintettek egészben csak visszamenőleg kapják meg, amikor az Egyesület elegendő összeggel rendelkezik majd. A rendelkezésre álló összeg (2020 elejéig 10 millió forint) felét osztjuk ki, első alkalommal 5.200.000 forintot: a díjazottak 800.000, a jutalmazottak 200.000 forintot kapnak – Klimó Károly grafikája kíséretében. A hagyományokhoz híven Baumgarten Ferenc Ferdinánd halála évfordulóján, január 18-án (ez évben technikai okokból 16-án) lesz a díjátadás, a Gundel étteremben.

Kukorelly Endre, a Gyümölcsöskert – Baumgarten Emlékdíj Egyesület ügyvezető elnöke”

Tovább

Egy prostituált halálának pillanata mindent elmond a nők helyzetéről

het_konyve_6_2.jpg

A többszörös díjnyertes török származású író, Elif Shafak ellen – nem először és valószínűleg nem is utoljára – tavaly vizsgálatot indítottak Törökországban. A nők jogaiért és a szólásszabadságért gyakran felszólaló (egyébként Londonban élő) szerzőt néhány korábbi könyvéből kiragadott részlet miatt ezúttal azzal vádolták meg, hogy gyermekek elleni szexuális erőszakra, pedofil magatartásra bújt fel. A büntetőjogi eljárás, amely során szinte az egész életművét, köztük az Éva három lánya című regényét is vizsgálták, nem is lehetett volna abszurdabb: az országban, ahol égető szükség lenne arra, hogy megelőzzék a szexuális bűncselekményeket, inkább azok ellen az írók ellen folytatnak boszorkányüldözést, akik említést tesznek a problémáról.

Közben, ha kezünkbe vesszük Shafak új regényét, amely tavaly a Booker-díj rövidlistájára is felkerült, rengeteg mindent megérthetünk Törökországról és az ott élő nők helyzetéről, noha a könyv egyáltalán nem megy bele a mai politikai helyzet elemzésébe, megáll 1990-nél. A 10 perc 38 másodperc egy brutális, de gyönyörűen megírt, szimbolikus történet, amely a kitaszítottak és kívülállók szemszögén keresztül mesél a török társadalomról, Isztambulról, és a nőkről, akiket a férfiak megpróbáltak elzárni a világtól, de nem védtek meg saját maguktól. 

Elif Shafak: 10 perc 38 másodperc

Fordította: Csáki-Sipos Kata, Nagy Marietta, Európa Könyvkiadó, 2019, 415 oldal, 3990 HUF

 

A 10 perc 38 másodperc egy rafinált szerkezetű könyv: ott kezdődik, ahol a főszereplő élete véget ér. Furcsa módon azonban éppen ez teszi lehetővé azt, hogy ez a regény ne a halálról, hanem az életről szóljon. A cselekmény onnan indul, hogy az önmagát prostituáltként fenntartó, Tequila Leila névre hallgató nőt meggyilkolják, holtteste pedig egy szemeteskonténerben köt ki. Életének utolsó utáni perceiben visszaemlékezik sorsának legfontosabb állomásaira, az ízekre, illatokra, érzésekre, az elszenvedett traumákra, és a barátokra, akik mindig mellette álltak.

Tovább

Mécs Anna: Save game [Kapcsolati hiba]

ÉN

Életerő: 50, intelligencia: 90, varázserő: jelenleg 0, de remélem, hamarosan 100.

Anya az intenzíven van, rohamkocsival hozták be. Már korábban is fájlalta a hasát, sokat fogyott, sokat volt rosszul, de az idióta élettársa azt mondta, ő majd kezeli. Meg anyám amúgy is hasfájós típus volt. Az apámmal eltöltött negyven év nem tett jót a gyomrának. Az ő védekező mechanizmusa az volt, hogy befelé nyelt. Az enyém meg a számítógépezés. Persze apám nem egy szifonszemüveges, vézna fiút képzelt el, akinek az egyetlen szociális tevékenysége a havi szerepjátékklub, és aki legjobban akkor érzi magát, ha egyedül ülhet napi 16 órát az egyre fejlettebb számítógépe előtt. Apám javára írom, hogy végigfinanszírozta a hobbimat a Commodore 64-től a Pentium IV-ig, azóta magamnak kell megvennem a játékokat. Persze Gabi nem örül, hogy erre költök, de elég jól keresek ahhoz, hogy legalább emiatt ne legyen rossz érzésem.

Kapcsolati hiba

Mécs Anna a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat nyerte el 2018-ban Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvesblogon Kapcsolati hiba címen írja tárcasorozatát havi rendszerességgel (a korábbi részeket itt lehet olvasni). 

GABI

Életerő: 70, intelligencia: 80, termékenység: 25, érzékenység: 100.

Tovább

Új verseskötete jelenik meg Grecsó Krisztiánnak

grecso_1.jpg

Grecsó Krisztián tizenkilenc év után visszatér pályakezdő műfajához, a vershez – adta hírül a Magvető Kiadó. Grecsónak ugyan folyóiratokban, lapokban jelentek meg versei az utóbbi időben is, de új versesköte már jó ideje nem volt. A kötetről egyelőre nem sokat tudni, de a borítója és az eddig megjelent versek alapján elég személyesnek ígérkezik. A címe Magamról többet lesz, várhatóan február végén fog megjelenni, és már előrendelhető. 

Grecsó Krisztián: Magamról többet

Magvető Kiadó, 2020, 176 oldal, 2999 HUF

 

A kötet fülszövege így hangzik:

Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit - többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit - felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik.

Amerikában A szürke ötven árnyalata letarolta az egész évtizedet

Vajon mi lehetett az a könyv, ami a leginkább megmozgatta a 2010-es években az amerikai olvasók fantáziáját? Melyik volt az a fikciós mű, amiből a legtöbbet adtak el, és még a folytatása is tarolt? Nem nagy titok, a címben már elszpojlereztük, de azért a tényszerűség kedvéért rögzítsük: a magunk mögött hagyott évtizedben E.L. James szado-mazo fantáziavilága, A szürke ötven árnyalata letarolta az amerikai könyvpiacot. Olyannyira, hogy a lista második és harmadik helyén ugyanennek a könyvnek a második és a harmadik kötete áll.

Az adatokat a The NPD Group nevű piackutató cég hozta nyilvánosságra, és ezek szerint 2010-2019 között a trilógiából Amerikában közel 35 millió példányt adtak el. A listára felkerült még disztópia (Az éhezők viadala, A beavatott), domestic noir (A lány a vonaton, Holtodiglan), skandináv krimi (A tetovált lány) és tabutémákat feszegető ifjúsági regény (Csillagainkban a hiba). Jellemző amúgy, hogy a listán szereplő könyvek nagy részét idővel meg is filmesítették, ami igazolja, amit eddig is sejtettünk, miszerint Hollywood erőteljesen befolyásolni tudja a bestseller-listák alakulását.

Az elmúlt évtizedben Amerikában összesen 6,5 milliárd könyvet értékesítettek, az e-könyvek eladása ezzel szemben mindössze 1,8 milliárd körül mozgott, holott az évtized elején sokan még arra számítottak, hogy az e-könyvek nagyobb teret fognak szerezni.

De most lássuk a listát és a számokat:

1. E. L. James : A szürke ötven árnyalata (megjelenés éve: 2011) – 15,2 millió példány

2. E. L. James : A sötét ötven árnyalata (2011) – 10,4 millió példány

3. E. L. James : A szabadság ötven árnyalata (2012) –  9,3 millió példány

4. Suzanne Collins: Az éhezők viadala (2008) – 8,7 millió példány

5. Kathryn Stockett: A Segítség (2009) – 8,7 millió példány

6. Paula Hawkins: A lány a vonaton  (2015) – 8,2 millió példány

7. Gillian Flynn: Holtodiglan (2012) – 8,1 millió példány

8. John Green: Csillagainkban a hiba (2012) – 8 millió példány

9. Stieg Larsson: A tetovált lány (2008) – 7,9 millió példány

10. Veronica Roth: A beavatott (2011) – 6,6 millió példány

Áprilisban itt találkozhattok Jo Nesbovel!

Tavaly novemberben írtunk arról, hogy 2020-ban Magyarországra jön a legnépszerűbb skandináv krimiszerző, Jo Nesbo. Kiadója, az Animus egyre több infót oszt meg a látogatásról, így már tudni lehet azt is, hogy aki szeretne, az április 24-én találkozhat a szerzővel a Könyvfesztiválon. Lesz beszélgetés és dedikálás is, a részleteket ITT találjátok.

Nesbonek legutóbb tavaly ősszel jelent meg könyve magyarul, ez volt a Kés. A 12. Harry Hole.könyvről azt írtuk, hogy

"egy okosan adagolt, dinamikusan építkező folytatás, jó nagy csavarral a végén és egy olyan nyitott végű befejezéssel, ami miatt, ha lehetne, most azonnal elkezdenénk olvasni a tizenharmadik kötetet".

A kritikánkért IDE kattintsatok, a kötetbe ITT tudtok beleolvasni!

A Páratlanoknak muszáj kitalálniuk valamit, mert a méreg lassan elpusztítja a Földet

Gerard-ék azért hagyták el a Láthatatlanokat a Skyrammel, hogy kiszabadítsák barátaik túszul ejtett szüleit és testvéreit. Ha sikerülne, végre ismét egy oldalon állhatnának Bruce-szal és a többi Páratlannal. Csakhogy fogalmuk sincs, hol keressék őket. Mit tehetnek, ha Curamoto kéme nem jelentkezik? Ha Tánya hallgat a jövőről? És ha a csapatukból sem mindenkinek azonos a célja?

Frank Márton: Az áldozat - Páratlanok 3.

Ciceró Könyvstúdió, 2019, 343 oldal, 3490 HUF

 

Muszáj lenne kitalálniuk valamit, mert a méreg lassan elpusztítja a Földet. A farkasok felé ismeretlen veszély közeledik. Egy újabb összecsapás pedig – régi társaikkal – akár végzetes is lehet. És ott van Bider, aki mindig előttük jár egy lépéssel. Aki játszik velük. És aki erősebb, mint valaha.

Frank Márton Páratlanok-trilógiájának első kötete 2018-ban felkerült a Margó-díj tízes listájára, akkor ITT interjúztunk a szerzővel. Az első részéről ITT, a másodikról pedig ITT írtunk.

A Páratlanok-trilógia utolsó kötetében újra mérlegre kerül minden emberi kapcsolat. A barátság is. A szerelem is. És kiderül, kik képesek áldozatot hozni a másikért.

Olvass bele a kötetbe:

paratlanok3_beleolvaso.pdf by konyvesblog on Scribd

Ebben a gyógyszertárban pirulák helyett verseket írnak fel

verspatika.jpg

Megnyílt a világ egyik első olyan gyógyszertára a nyugat-angliai Shropshire-ben, ahol pirulák helyett verseket adnak a „betegeknek”. A verspatika ötlete egy költőtől, Deborah Almától származik, aki személyesen írja fel a gyógyverseket a betérő „pácienseknek”.

A költő gyógyszertárának koncepciója azon az elképzelésen alapul, hogy a költészet számos érzelmi probléma kezelésében segíthet, kezdve a stressztől vagy a kimerültségtől, egészen a szerelmi bánatig. Ehhez igazodva Deborah az üzletben hangulatok szerint rendezte el a könyveket.

verspatika1_1.jpg

A verspatika „gyógyszerésze” persze nem találomra adja a betérő vendégek kezébe a versesköteteket. Költészeti workshopokat, illetve konzultációkat is tart, és ezek alatt méri fel, hogy kinek pontosan milyen versekre is van szüksége.

verspatika2.jpg

„Amikor adok egy verset valakinek, az utána az övé lesz – ráragaszthatja a hűtőjére és az utána bátorítja, boldogabbá teszi őt” – vallja Deborah Alma. A költő egyébként éveken át dolgozott demens betegekkel. Elmondása szerint ekkor figyelte meg, hogy a versek milyen hatással vannak az emberekre. Azóta hisz abban, hogy a költészet képes megváltoztatni az emberek hangulatát és lekötni a figyelmüket.

Forrás: Sky News/Transindex