Olvass!

KönyvesBlog

A Rosszcsont Rodrigó egy klasszikus mesébe oltott progresszív fejlődéstörténet

2019. december 16. KissOrsi

rodrigo_raubeinrz_1_kap_-kapitelillustration_hu.png

Amit Michael Ende felvázolt az elején, Wieland Freund abból hozta ki a maximumot - meséli a Rosszcsont Rodrigo és Filkó, a fegyverhordozója című meseregényről a kötet szerkesztője, Dávid Ádám. A regény a Szívünk rajta decemberi kiemelt könyve lett, és egy igazi különlegességnek számít, hiszen a 20. századi gyerekirodalom klasszikusának számító Michael Ende kezdte el írni, befejezni azonban sajnos már nem tudta. A töredékesen fennmaradt kéziratot végül egy kortárs szerző, Wieland Freund írta egésszé, akinek meseszövése - és ezt már Perczel Enikő a kötet fordítója meséli - ugyanolyan modern, sokrétű és filozofikus, mint Endéé, mesterien csűri-csavarja a cselekmény fonalát. Dávid Ádámot és Perczel Enikőt a kétszerzős kötetről, kapcsolódási pontokról és a történet vonzerejéről faggattuk. 

Rosszcsont Rodrigót négykezes mesekönyvként emlegettük korábbi kritikánkban, de mennyire érződött a szövegen, hogy ez a regény tulajdonképpen két szerző munkája? 

Dávid Ádám: Ha nem két név szerepelne a kötet borítóján, szerintem nincs olyan olvasó, aki gyanút fogna, hogy ez a regény nem egy elme szüleménye. Annyi biztos, hogy rendkívül erős a kezdés. Az első három fejezetet ugyanis még a német gyerekirodalom huszadik századi klasszikusa, Michael Ende írta, de sajnos már nem tudta befejezni a történetet. Így az idei év egyik legnagyobb gyerekirodalmi szenzációja lett, hogy több évtized után ez a töredékben maradt regény új életre kelt az ereje teljében lévő, idén ötvenéves szerző, Wieland Freund stílusbravúrjában. Szóval ez egy egészen különleges négykezes. Nem beszélhetünk ugyanis klasszikus értelemben vett társszerzőségről, amihez például idén nekem is volt szerencsém a nyolc író részvételével megszületett Találj ki! című szabadulószobás logikára épülő ifjúsági regény kapcsán. A Rosszcsont Rodrigó két szerzője nem tudott egyeztetni egymással, hiszen sok-sok év és – ahogy az esküvőkön szokták mondani – a halál is elválasztja őket egymástól.

Michael Ende és Wieland Freund: Rosszcsont Rodrigo és Filkó, a fegyverhordozója

Fordította: Perczel Enikő, Móra Könyvkiadó, 2019, 172 oldal, 2999 HUF

 

Perczel Enikő: A regény valóban két szerző munkája, de egy titkos harmadiké is, aki nem más, mint a könyvben szereplő ősrégi mesekönyv, ami, vagyis inkább aki írja a történetet. Az ősrégi mesekönyv „médiuma” és „magyar hangja” egy már majdnem százéves papagáj, Szókratész. Ő kelti életre a könyvet, őbelé költözik a cselekményszövő varázserő. 

Tovább

Így hatott az amerikai politika a rendszerváltás utáni Magyarországra

Az első McDonald's 1988-as megnyitása szimbolikus eseménnyé vált. Az "igazi" - tehát már nem csalamádés - hamburgerért kígyózó Régiposta utcai sorok jelezték: ahogy a magyar nép készen állt arra, hogy az állampárti szocializmust demokráciára és piacgazdaságra cserélje, ugyanúgy éhezett a Big Macre a CityGrill után. De az Újvilágból nemcsak az idealizált Amerika-kép kellékei érkeztek meg a rendszerváltással.

Itt van Amerika (szerk. Sebők Miklós és Böcskei Balázs)

Athenaeum Kiadó, 2019, 400 oldal, 3999 HUF

 

E kötetben több mint 30 elismert Amerika-szakértő, illetve gyakorlati szakember foglalta össze, hogyan hatott az elmúlt évtizedekben az amerikai politika a magyar közéletre. Bemutatják, hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, valamint a magyar politikai intézményrendszer. Mindezekkel - pozitív vagy negatív értelemben, de - az amerikai politikai hatások a magyar mindennapok elválaszthatatlan részévé váltak.

A kötet szerzői: B. Simon Krisztián, Bednárik Imre, Bíró-Nagy András, Böcskei Balázs, Braun Róbert, Dessewffy Tibor, Dorosz Dávid, Gavra Gábor, Győri Gábor, Győry Csaba, Gyulai Attila, Hajdu Nóra, Kis György Márk, Kováts Eszter, Lakatos Júlia, Mikecz Dániel, Németh S. Szilárd, Oross Dániel, Paár Ádám, Polyák Gábor, Rada Péter, Schlanger Márton, Sebők Miklós, Stumpf István, Stumpf Péter Bence, Szabados Péter, Szabó Andrea, Szabó Miklós, Szabó Palócz Orsolyą, Szigetvári Viktor, Szilágyi Emese, Tóth Csaba, Ugrósdy Márton, Vasali Zoltán

Olvass bele a kötetbe:

Sebok_Itt van Amerika_1-18.pdf by konyvesblog on Scribd

Könyvesblokk: Solymosi, Rushdie, McCarten

A Könyvesblokkba mindig az újdonságok közül válogatunk: az év egyik utolsó összeállításába ezúttal három olyan könyv került, amelyek fontos motívuma az egyén harca, amelyet saját magával és a külvilággal vív.

Solymosi Bálint: Vakrepülés

Solymosi Bálint: Vakrepülés

PESTI KALLIGRAM, 2019, 376 oldal, 3990 HUF

 

1977, Szeged. A tiszazugi tanyavilág nyomorában felnőtt, érettségi előtt álló fiú küzd az életért, egy sajátért. Kíváncsi, tehetséges és tehetetlen, értelmes és értetlen; "szabadsággyakorlatai" miatt egyre inkább kitett. Az alföldi, majd a fővárosi terepen vívott gerillaharcát hosszú évekkel később próbálja rekonstruálni egy ismét az összeroppanás határán álló elme - a fiúból lett férfié. Solymosi Bálint lázas gondolatoktól és testektől, alkoholtól, dübörgő rock 'n' rolltól és irgalmatlan csöndektől örvénylő regényvilága az Életjáradék (2007) méltó folytatása. A rá jellemzően markáns, eleven, festői prózanyelv a maga szarkasztikus humorával ad újra hírt a kortárs magyar irodalom kivételesen autonóm szerzőjéről.

Salman Rushdie: Fúriadüh

Salman Rushdie: Fúriadüh

Fordította: Greskovits Endre, Helikon Kiadó, 2019, 364 oldal, 3999 HUF

 

Malik Solanka, az eszmetörténész és babakészítő egy napon kilép életéből, egyetlen magyarázó szó nélkül otthagyja családját, és elszökik New Yorkba. Düh tombol benne, ezért attól fél, hogy veszélybe sodorja azokat, akiket szeret. A példátlan bőség idején, Amerika gazdagságának és hatalmának tetőpontján érkezik meg New Yorkba, ahol le akarja "radírozni" magát. Falj fel, Amerika, imádkozik, és adj békességet. Körötte azonban mindenütt ott a düh. A taxisofőrök szitkokat fröcsögnek. Egy sorozatgyilkos betondarabbal öli a nőket. A metropolisz pitiáner csetepatéi és zsigeri bosszúságai beborítják. De közben elszabadulnak az ő gondolatai, érzelmei és vágyai is. Két fiatal nő is magával ragadja. Az egyik Mila Milo, az utca laza császárnője, a számítógépkalózok királynője, aki Szerbiából menekült Amerikába, a másik Neela Mahendra, aki még messzebbről, a csendes-óceáni Lilliput-Blefuscu polgárháború dúlta szigetéről érkezett. Volt feleségével kiegészülve ők testesítik meg a három Fúriát, akiknek sikolyától Malik Solanka egyre csak menekül.

Anthony McCarten: A két pápa

Anthony McCarten: A két pápa

Fordította: Farkas Veronika, Agave Könyvek, 2019, 265 oldal, 3280 HUF

 

A mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának legújabb könyve egy korábban példa nélküli hatalomátvételről, a világ legerősebb vallási intézményéről és két nagyon különböző férfiról szól - akik történetesen mindketten a Vatikánban élnek. 2013 februárjában az őskonzervatív XVI. Benedek pápa benyújtotta a lemondását. Több mint 700 éve ő volt az első pápa, aki önként mondott le a hatalomról. A bíborosi kollégium a hírtől szédelegve sietett a római Sixtus-kápolnába, hogy kiválasszák az utódját. És, meglepő módon, kit választottak? Ferencet, 1200 éve az első nem európai pápát, aki egykor egy tangóklub kidobóembereként dolgozott, továbbá lelkes focidrukker volt, és értett a nép nyelvén. Anthony McCarten alapos kutatómunkával vizsgálta az életüket, hogy megírhassa A két pápát: ebben a könyvben megismerhetjük Benedek és Ferenc jellemformáló élményeit a háború dúlta Németországban és Argentínában, és betekintést kapunk a vatikáni intrikák és komédiák egyszerre sötét és izgalmas világába, valamint a szexuális bántalmazási botrányokba, amelyek az alapokig rengették meg a világ egyik legátláthatatlanabb, ugyanakkor legfontosabb intézményét.

Borbély Szilárd kötete is esélyes a Pen America díjára

A napokban közzétették a Pen America 2020-as irodalmi díjának hosszúlistáját, ami nekünk leginkább azért érdekes, mert a költészet kategóriában megtalálható Borbély Szilárd Final Matters: Selected Poems, 2004-2010 (Végső dolgok: Válogatott versek, 2004-2010) című kötete is, amelyet Ottilie Mulzet fordított angolra. A kategória egészen pontosan a fordításban megjelent versesköteteket díjazza, a nyertes nevét pedig március 2-án fogják bejelenteni.

Ottilie Mulzet egyébként már korábban is fordított Borbély-verseket, a Berlin-Hamlet című verseskötet pár éve pedig felkerült a Best Translated Book Award rövidlistájára is. Tavaly Szabó Magda egyik regényéért izgulhattunk: a Katalin utca Len Rix fordításában végül meg is kapta a Pen America műfordítói díját.

Ali Smith hőse egy olyan cserediák, aki egy másik korból érkezett

Ali Smith az egyik legjelentősebb kortárs szerző, tavaly a Times Literary Supplement 200 kritikus, akadémikus, író és szerkesztő véleménye alapján Nagy-Britannia legjobb írójának kiáltotta ki, Sebastian Barry pedig Skócia Nobel-várományosának nevezte. Itthon egy gyerekeknek szánt Antigoné-átirata és a Hotel Világ című regénye jelent meg sok évvel ezelőtt, a Hogy lehetnél mindkettő hosszú idő óta az első műve magyarul, viszont korántsem az utolsó: jövő ősszel érkezik Évszakok-kvartettjének első része, az Ősz, amely az első angolszász Brexit-regény volt. A Hogy lehetnél mindkettő kivitelezésében trükkös kötet, hiszen Ali Smith kifejezett kérésére a világon mindenhol két variáns kapható, így az olvasó egészen addig nem tudja, melyik narrátorral ismerkedik meg először, amíg fel nem csapja a könyvet. A szerző azt akarta, hogy az olvasó vakon nyúljon a könyv után és bízza a véletlenre, hogy a tizenötödik századi reneszánsz festő vagy a mai kamasz története rántja-e be először. Noha tartalmilag mindkét kötetben az utolsó betűig megegyeznek a fejezetek, képtelen vagyok eldönteni, hogy a végeredményt tekintve a sorrendiség mennyire meghatározó, és hogy vajon ugyanazt az olvasatot adja-e a két verzió. Vajon ugyanúgy csapódik le, ugyanúgy összegződik a történet abban, aki a festővel kezdte, mint aki a kortárs narrációval? A lényeg viszont valószínűleg nem a válasz, hanem maga a folyamat, a művészi befogadás, ami a Hogy lehetnél mindkettő (olvass bele ITT) egyik kulcstémája is. Ali Smith regénye a hét könyve.

Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő

Fordította: Mesterházi Mónika, Magvető Könyvkiadó, 2019, 320 oldal, 3999 HU

 

A saját verzióm a festő történetével indít, ezt a kezdőlapon egy növényszárból kisarjadó szempár jelöli, míg a kamasz történetét egy térfigyelő kamerára emlékeztető ikon. A szempár megjelenik a borítón is, amely egy részlet Francesco del Cossa Santa Luciát ábrázoló festményéből. A motívum a szövegben is felbukkan:

„csináltam egy St. Luciát, amin több arany volt, mint amit akkoriban megengedhettem magamnak : a kezében egy gallyacskán szemek, úgy nyíltak a gally végén, ahogy a virágok szoktak, mert a nagyszerű Alberti írja, hogy a szem olyan, mint a bimbó, amiről olyan szemekre gondoltam, amik úgy nyílnak, mint a virágok, mert St. Lucia a szem és a fény szentje, és általában vaknak látjuk, vagy nincs szeme, és sok festő ad neki szemet, de nem az arcán, hanem egy tálcára teszik, vagy bele a tenyerébe – de én meghagytam neki minden szemét, nem akartam megfosztani egyiktől sem.”

Francesco del Cossa valós személy, akinek nevét jó négyszáz évig elfeledték. Az 1800-as években egy modenai művészettörténész egy archívumban kutatva, szinte véletlenül bukkant arra a levélre, amelyben a művész az elvégzett munkáért tisztes fizetséget kért a megbízójától. Ez a motívum szintén bekerült a regénybe:

„Mert kizárólag ebből a levélből tudjuk, hogy a művész egyáltalán létezett. És a levelet is csak száz éve találták meg. Ami több mint négyszáz évvel azután történt, hogy megfestette a maga részét a falon. Négyszáz éven át nem is létezett. Senki nem is tudta, hogy a teremben freskók vannak, olyan száz évvel ezelőttig, a tizenkilencedik század végéig. Évszázadokon át le voltak meszelve. Aztán leesett a falról a mész, és ott találták alatta ezeket a festményeket. Odáig ez a terem el volt veszve.”

!!! A hajtás után erősen spoileresen folytatjuk !!!

Tovább

2019 legjobb könyvei 10-1.

10-1_1.jpg

Az év vége egyik legszórakoztatóbb tevékenysége a listázás, amikor sorra vesszük, mit szerettünk idén, mi hagyta bennünk a legmélyebb nyomot, melyik könyvről beszéltünk és vitatkoztunk a legtöbbet. Nekünk is nagyon jó ilyenkor végignézni, milyen volt a könyves év, közben óriási dilemma, hogy mi kerüljön fel a listára, amelyen szigorúan csak ötven hely kiadó. Ahogy mindig, most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez nem egy átfogó, hanem szubjektív lista, csupa olyan könyvből válogatva, amelyeket idén olvastunk, és amelyek nekünk valamiért nagyon emlékezetesek. Ráadásul, ahogy eddig is, most is gátlás nélkül keverednek rajta a műfajok, így a mi listánkon a nagyregények, a novelláskötetek és a sci-fik is elég jól megférnek egymás mellett. Így olvastunk mi 2019-ben: 50-41, 40-31, 30-21, 20-11.

Tovább

Új film készül A Mester és Margaritából

mm_1.jpg

 A kép illusztráció, innen nyúltuk.

Mihail Bulgakov sokak által kedvelt, kultikus regényéből, A Mester és Margaritából fog filmet rendezni Baz Luhrmann – adta hírül a Deadline. A rendező a produkciót a jogtulajdonosokkal – Svetlana Migunova-Dalival és Grace Loh-val – együttműködésben fogja megalkotni, emellett a munkálatokban részt vesz még Michael Lang, Nevin Shalit, Andrew Fourman, Ellen Goldsmith Vein és Lindsay Williams is. 

75 éve hunyt el Sztálin kedvenc regényének szerzője, Mihail Bulgakov

Hetvenöt éve halt meg Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író, A Mester és Margarita című kultregény szerzője, és a férfi, aki megírta Sztálin kedvenc regényét. Bulgakov 1891. május 15-én született Kijevben, ahol apja a teológiai akadémia professzora volt. Az érettségit követően orvosi egyetemre iratkozott be, diplomájának megszerzése után pedig egy vidéki kórházban kezdte meg praxisát.

Luhrmann a regény megfilmesítéséről azt nyilatkozta, számára ez egy szerelemprojekt, hiszen már közel húsz éve elképesztően kötődik A Mester és Margaritához. „Borzasztóan örülök, hogy végre lehetőségem van interpretálni ezt az úttörő művet” – mondta. A jogtulajdonosok, Migunova-Dali és Loh szintén örülnek az együttműködésnek, állításuk szerint egy álmuk vált valóra azzal, hogy Baz Luhrmann (Moulin Rouge!, A Nagy Gatsby, Ausztrália) fogja adaptálni a könyvet. „Bulgakov szavai ma is éppen olyan megrendítőek, mint egy évszázaddal ezelőtt voltak, és nem tudunk elképzelni briliánsabb és látnokibb filmest, aki ezt az erős történetet jobban el tudná mesélni a világ számára, mint Baz” – mondták. 

Illusztrációkat bocsát licitre a Cser Kiadó

Az És boldogan éltek? és az Ők is boldogan éltek? című novelláskötetek grafikáira (Szabó Imola Julianna és Herbszt László rajzaira) december 15-én éjfélig licitálni a Cser Kiadó Facebook-oldalán, a bevétellel az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központot segítik meg.

A kiadó ezt írja az oldalán:

"Szeretnénk felajánlani legsikeresebb novellásköteteink (És boldogan éltek? - Mesehősnők utóélete, Ők is boldogan éltek? A férfi változat) illusztrációit nyomat formájában LICITRE, hogy segíteni tudjunk az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központnak, amely rászoruló gyerekek és családok ellátásával, segítésével foglalkozik. A szociális és gyermekvédelmi alaptevékenységen túl jogi, mentálhigiénés tanácsadással, mediációval, fogyatékosságügyi, pályaválasztási, karrier- és munkavállalási tanácsadással, felnőtt logopédiával, egyszülős csoporttal segítik a hozzájuk fordulókat, sőt meseterápiával is gyógyítanak. Munkájukat rendkívüli elhivatottsággal végzik."

Bővebb információt ITT olvashattok!

A vonatos nyomozás szálai Budapestre (is) vezetnek

Tavaly készítettünk egy átfogó cikket a gyerekek olvasási szokásairól, és ebben Dienes Éva, a FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtárának vezetője azt mesélte, hogy a kölcsönzést tekintve a vonatos könyvek abszolút az élvonalban szerepelnek. Ki tudja, mi az oka, de a vasút a mai napig sok gyerek fantáziáját megmozgatja, a kicsiktől egészen a kamaszokig. Egy vonaton játszódik az angol Sylvia Bishop regénye is (Az éjszakai vonat titka), a magyar gyerekeknek pedig külön jó hír, hogy a nyomozás részben Budapestre vezet.

Sylvia Bishop: Az éjszakai vonat titka

Fordította: Kertész Edina, Manó Könyvek, 2019, 288 oldal, 2990 HUF

 

A Párizsban élő Maxnak kapóra jön, amikor levél érkezik Isztambulból egy talán soha nem látott rokontól: Elodie nagy-nagynénit műteni fogják, és szeretné, ha egy rokona meglátogatná. A családtagok nem igazán kapnak két kézzel a lehetőség után, Max viszont szívesen utazik, igaz, az már kevésbé dobja fel, hogy a hosszú vonatúton egy Marguerite nevű apáca lesz a kísérője. Az indulás eleve nem zökkenőmentes, a kupéban ugyanis hamarosan megjelenik egy francia nyomozó, aki egy fülest követve az előző nap ellopott „Összetört szív” gyémántot kutatja. Természetesen sikertelenül, viszont ennyi is elég, hogy a lány fantáziája meglóduljon, és önjelölt nyomozóként szaglászni kezdjen a vonaton. Az utastársak nagy része eleve gyanús, helyzetükön pedig az sem segít, amikor egyre kétesebb részletek derülnek ki róluk és az üzelmeikről. A nyomozást nehezíti, hogy az utasok időről időre eltűnnek vagy kiszállnak – így a történet előrehaladtával a szereplők érintik Münchent, Budapestet és Bukarestet is, hogy a cselekmény végül Isztambulban csúcsosodjon ki.

Tovább

2019 legjobb könyvei 20-11.

20-11_1.jpg

Az év vége egyik legszórakoztatóbb tevékenysége a listázás, amikor sorra vesszük, mit szerettünk idén, mi hagyta bennünk a legmélyebb nyomot, melyik könyvről beszéltünk és vitatkoztunk a legtöbbet. Nekünk is nagyon jó ilyenkor végignézni, milyen volt a könyves év, közben óriási dilemma, hogy mi kerüljön fel a listára, amelyen szigorúan csak ötven hely kiadó. Ahogy mindig, most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez nem egy átfogó, hanem szubjektív lista, csupa olyan könyvből válogatva, amelyeket idén olvastunk, és amelyek nekünk valamiért nagyon emlékezetesek. Ráadásul, ahogy eddig is, most is gátlás nélkül keverednek rajta a műfajok, így a mi listánkon a nagyregények, a novelláskötetek és a sci-fik is elég jól megférnek egymás mellett. Így olvastunk mi 2019-ben: 50-41, 40-31, 30-21.

Tovább

Parti Nagy Lajos új kötete közel negyedszázad rövidprózáját gyűjtötte egybe

Félszép? Vagy tán egészen az? A szerző maga válogatta kötetbe 1995 és 2018 között különböző lapokban megjelent írásait. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak gazdagon a Félszép oldalain, melynek elsődleges szövegszervező elve az idő.

Parti Nagy Lajos: Félszép

Magvető Könyvkiadó, 2019, 506 oldal, 4999 HUF

 

Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól, láthatjuk, a fikció terepasztalán hogyan születnek meg a beszélő nevű és nyelvünkben élő Parti Nagy-karakterek, hogyan talál rá egy-egy figurára, hogyan vált regisztert és hogyan tömörít össze világokat zsebkendőnyi területen. Ez a hely pillanatnyi hazánk: ahol játszunk, és ahol figyelünk egymásra. Így lesz a Félszép emlékeket és élményeket magába gyűjtő palackposta közös, nem visszaváltható negyedszázadunkról.

Parti Nagy Lajos: Kíváncsi voltam, mivel töltöttem el az időmet

Fotó: Valuska GáborCédulák, tárcák, naplórészletek, publicisztikák - Parti Nagy Lajos új prózakötetében, a Félszépben sokféle műfajjal lehet találkozni, az író maga válogatta kötetbe az 1995 és 2018 között megjelent írásait, saját bevallása szerint azért, mert meg akarta nézni, mivel töltötte el...

Olvass bele a könyvbe:

parti_nagy_lajos_felszep_re... by konyvesblog on Scribd

Idén az iskolai könyvtárakért rajzolnak az illusztrátorok a Pagonyban

2016 óta minden év december közepén jótékony célért rajzolnak az illusztrátorok a Bartók Pagonyban. Idén Agócs Írisz, Bernát Barbara, Dániel András, Igor Lazin és Pásztohy Panka lesz az, akiktől egyedi, ott helyben elkészülő rajzokat lehet kérni. Az így elkészült és megvásárolt rajzokból befolyó összegből idén iskolai könyvtárak kapnak támogatást.

Közleményében a Pagony a következőképpen fogalmazott:

A vidéki iskolai könyvtárak a megfelelő anyagi források nélkül gyakran nem jutnak hozzá a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalomhoz. Pedig az iskolai könyvtár lehet a gyerekek számára a legkönnyebb, legjobb találkozási pont a könyvekkel. Gyerekkönyvek szerzőjeként, kiadójaként, gyerekekhez és irodalomhoz egyaránt közel álló emberekként úgy gondoljuk, ebben a helyzetben meg kell próbálnunk a magunk eszközeivel segíteni. Ezért folytatjuk a népszerű, és rengeteg adományt hozó Rajzolj nekem! kezdeményezést idén is. A rendezvényen befolyt adományból a Pozsonyi Pagony Kiadó beszerzési áron ad könyveket, amelyekkel idén a kistelepülési iskolai könyvtárakat fogjuk támogatni, a könyveket pedig idén is a Fürgefutár.hu Kft juttatja el a könyvtárakba, a gyerekekhez!

Mikor? December 15-én, vasárnap. Hol? A Bartók Pagonyban (Budapest, Bartók Béla út 5.)

A rajzolók:

Délelőtt (10-13 óra között): Agócs Írisz, Bernát Barbara, Dániel András.
Délután (14-17 óra között): Dániel András, Igor Lazin, Pásztohy Panka.

További információért kattintsatok IDE!