Olvass!

KönyvesBlog

Borítópornó: Szabó Benedek és a Galaxisok - Cím nélküli ötödik lemez

2019. november 13. valuska

Pár napja mutatta be a Szabó Benedek és a Galaxisok ötödik lemezének első dalát egy videoklipben, illetve a Cím nélküli ötödik lemez borítóját. A Borítópornó rovatban még soha nem mutattunk lemezborítót, de ezen most változtatunk, mert a legendás Európa Zsebkönyvek sorozatát játékba hozó vizuál úgy működik, mint a félszáraz madeleine süti. Egyszerre idézi meg a puha kötés mögé rejtett gyerekkorunkat, illetve azt az örök titkot, hogy a legizgalmasabb irodalmat valamiért ponyvaformátumban olvastuk. Például így ismertem meg Truman Capote, Boris Vian, Slawomir Mrozek, Csingiz Ajtmatov, Simone de Beauvoir, Ernest Hemingway, Philip Roth, Stefan Zweig, Anthony Burgess és Graham Greene műveit. Szabó Benedek és Balogh Gallusz, a borító tervezője válaszolt kérdéseinkre.

cover_1500px-png.png

Rendhagyó módon a Borítópornó rovatban egy lemezborítót mutatunk be, ami egy könyvborítóval játszik. Hogy jött az ötlet, hogy könyv kerüljön a lemezborítóra?

Szabó Benedek: Az ötlet elég régi. Eredetileg már a 2015-ben megjelent Legszebb éveink borítóját is úgy képzeltem el, hogy a legendás Pöttyös vagy Csíkos könyvek borítóit idézi majd, aztán elsikkadt a dolog. Csak most tudtam meg, hogy a csíkos verziót később megcsinálta a Katatón Bölcsészek, és nagyon menő lett. Feltehetőleg ők is szeretnek olvasni. Én is nagyon szeretek olvasni, sokkal korábbról eredeztethető szerelem ez, mint a zene. Igazán csak a könyvekben tudok elveszni. Hiszek benne, hogy az igazán jó dalszöveg nem lírai, hanem prózai jellegű. Mindig kis novellákként tekintettem a dalszövegeimre, amik persze hol jobban, hol rosszabbul sikerültek. Amikor elkezdtem írni az ötödik lemezt és kiömlött belőlem minden, a düh és a frusztráció mellett a régi emlékek és a régi tervek is, úgy gondoltam, épp ideje valóra váltani ezt az álmot is. Szerencsére pont jókor, mert most először érzem úgy, hogy nincsenek igazán gyenge sorok, béna szakaszok az albumon. Csináltam egy egyszerű vázlatot a borítóból, amit elküldtem Gallusznak, ő pedig megcsinálta sokkal jobban.    

szabobenedek_cimnelkuli_bporno.jpg

Szabó Benedek és Balogh Gallusz

Mit jelent az életetekben az Európa Zsebkönyvek sorozata? Melyik volt a kedvenc?

Szabó Benedek: Nekem a nyarakat, amiket azzal töltöttem, hogy a bajai házunk hosszú könyvespolcai előtt állva válogattam, melyik regényt vagy novelláskötetet olvasom el, miután befejeztem az előzőt. Gyerekkoromban a szüleim és a család barátainak tanácsai mellett elsősorban a borítóra hagyatkozva választottam könyvet, a klasszikus Európa Zsebkönyvek pedig ebből a szempontból is minden idők egyik legjobb magyar sorozata. Az első kettő, amit olvastam, sci-fi volt: a Bradbury-féle Marsbéli krónikák és Stanislaw Lem Kiberiádája, ezek örök kedvencek. Kamaszkoromban az Autóbusz és Iguána című amerikai novelláskötetet olvastam rongyosra, és persze Moraviát, mint a kamaszok általában, később Cortázart is itt fedeztem fel a Nagyítással, aztán már Pesten Ajtmatovot is, tavaly pedig vettem az antikváriumban egy csomó Graham Greene-regényt, a nagy részük szintén ebben a sorozatban jelent meg - az Utazások nagynénémmel borítóját valamiért nagyon szeretem. Szóval sokat jelent, na.

Balogh Gallusz: Főleg gimi alatt olvastam zsebkönyveket, amikor még volt időm könyvtárba járni (és olvasni), de úgy emlékszem, nekem csak a Mesterlövész volt meg otthon ebben a kiadásban.

Tovább

JÁTÉK - Nyerd meg DUDOLF karácsonyi böngészős könyvét!

Dudás Gergely, művésznevén DUDOLF első, karácsonyi mesekönyve végre Magyarországon is megjelenik. Pár éve a „Hol a panda?” című képe 160 ezer megosztást eredményezett, amellyel egy csapásra világhírűvé vált. A Budapesten élő illusztrátor mestere a képrejtvényeknek, a Mackó karácsonyi böngészője sem szűkölködik bennük, oldalról oldalra dolgoztatják meg az olvasók megfigyelőképességét a furfangos feladványok.

Dudás Gergely: Mackó karácsonyi böngészője

Fordította: Gyovai Katalin, Naphegy Kiadó, 2019, 32 oldal, 5590 HUF

 

A legújabb kötet hőse tehát egy karácsonyimádó Mackó, aki szeretné minden barátját vendégül látni, de az előkészületek fárasztóbbak, mint gondolta, és alig maradt ideje, hogy megkeresse és becsomagolja az elveszett ajándékot, a karácsonyi gyertyát és csillagot. Ahhoz, hogy Mackó időre elkészüljön, természetesen az olvasó segítségére is szüksége lesz.

A kötetet most bárki megnyerheti, a Naphegy Kiadóval közösen ugyanis játékot indítunk. Ha szeretnétek megnyerni a könyvet, nem kell mást tennetek, csak válaszoljátok meg helyesen az alábbi kérdést:

A könyv szerint milyen hangszert kell megkeresnie a mackónak a karácsonyi vásárban?

Ha egy kis segítségre van szükségetek, görgessetek lejjebb, és lapozzatok bele a könyvbe!

A válaszokat november 15-e (péntek) déli 12 óráig várjuk a konyvesblog@gmail.com címre, a tárgymezőbe írjátok be, hogy DUDOLF. A helyesen válaszolók között kisorsolunk egy Mackó karácsonyi böngészője című könyvet.

Lapozz bele a kötetbe:

Kim Leine: A grönlandi történelem tele van lehetetlen paradoxonokkal

20191013_konyves_kim_leine_interju-5671.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Kim Leine a fagyos északról utazott a már-már mediterránba hajló budapesti őszbe, hogy a Margó Fesztiválon mutassa be új könyvét, A szellemidéző és a tiszteletest, amely a Grönland-trilógia második része, és egyben az első kötet előzményregénye. A történet ezúttal is Grönlandon játszódik, ám csak a dán kolonizáció kezdeteinél vagyunk, ahol még van remény a küldetés sikerére. A regény több elbeszélőn keresztül, több perspektívából mutatja be az eseményeket, amitől élénk színezetet kap a történet. Az íróval a fejében megszólaló hangokról, a dánok után kiabáló grönlandiakról és a sarkköri Paradicsomról is beszélgettünk.   

Kim Leine: A szellemidéző és a tiszteletes

Fordította: Soós Anita, Scolar Kiadó, 2019, 544 oldal, 4750 HUF

 

Az alapötletet a trilógiához, melynek második kötete A szellemidéző és a tiszteletes, egy újságcikk adta önnek, amely a lázongó, „eretnek” grönlandiakról és az oda érkező dán missziós lelkészek munkájáról szólt. Ön mit tudott akkor a dán-grönlandi történelemről és mi keltette fel az érdeklődését?

A dánok nem tudnak szinte semmit Grönlandnak erről a korszakáról, mert a történelemkönyvekben alig tesznek említést róla. Így én sem tudtam sokat, csak annyit, amit épp olvastam róla, valamint láttam, hogy a dánok szégyellik magukat a múltbéli események miatt, amelyekről valójában nagyon kevés információjuk van. Ez a kapcsolat ma is feszültséggel teli, noha egyik fél se tudja igazán, miért. A grönlandi történelem tele van lehetetlen paradoxonokkal és a kapcsolatot Dánia és Grönland között képtelenség vagy legalábbis nagyon nehéz megérteni, mégis meg kell próbálni. Összességében a mechanizmusokat nézem, mert az egész gyarmatosítási folyamat nagyon érdekes: a két nép találkozott, majd összeütközésbe kerültek, aztán egymásba szerettek, közben utálni kezdték egymást, utána gyerekük lett. Mindezek a történések különlegesek, a dán gyarmatosítás pedig egyedi, mert nem volt egyáltalán erőszakos, nem volt harc, nem használták őket rabszolgának, nem kényszerítették a grönlandiakat a kereszténység felvételére, élhettek a saját kulturális buborékjukban, ha akartak. Ennek ellenére el voltak nyomva. Hogy mi módon, azt nehéz meghatározni. Rengeteg gyűlölet van a grönlandiakban a dánok felé, a dánok részéről pedig szégyenérzet a grönlandiak felé. De nem tudják, miért éreznek így. Engem ez a téma nagyon izgatott.

Először A Végtelen-fjord prófétáit írta meg, majd következett A szellemidéző és a tiszteletes, amely ennek előzménytörténete. Miért tartotta szükségesnek, hogy visszafele menjen? A trilógia harmadik részében is ekkorát ugrik majd?

Az első regény az 1780-as években játszódik, de most vissza kellett térnem Hans Egedéhez. Ez, mint kiderült, elkerülhetetlen volt, mert annyira kimagasló alak a grönlandi történelemben. A következő kötetben a jövőről fogok írni, az 1880-as évekről, amikor volt egy expedíció Grönland keleti partividékén, Ammassalikban, amely területet 500 ember lakja, és ott is gyarmatosítani szeretnének. Míg a Prófétákban és A szellemidéző és a tiszteletesben dán szerzetes megy Dániából Grönlandra, itt a szerepek most változnak, mert Johans Hansson, aki grönlandi lelkész, és ugyancsak egy történelmi alak, nyugatról keletre megy a saját pogány népéhez, akiket meg akar téríteni. Csakhogy előáll a dilemma, mert a saját népét kell megtérítenie, és ezt a dán kormány helyett teszi. Erről szól a harmadik kötet. Először nem is gondoltam trilógiára, de az egész téma egyre csak nőtt és rájöttem, hogy túl nagy ahhoz, hogy egy regényben legyen, és ahogy belementem egyre inkább a történetbe, akkor jöttem rá, hogy ennek hely kell, nekem meg idő, hogy átgondoljam ezeket a dolgokat. Ha írok egy trilógiát, az talán 10 év is, mert beszélnem kell emberekkel, például. Megpróbáltam nem megérteni a dolgot, ugyanis íróként nem megérteni kell valamit, hanem bolondnak kell lenni, csak egy magasabb szinten. Ezt akadémikusok mondják. Úgy nézek egy történetre, mint egy gyerek, ez egy más, ártatlan látásmód. Az irodalom új szemüveget ad, hogy azon keresztül nézz dolgokra, az írónak pedig butának kell lennie, hogy azt leírhassa. A regényírók, akik sikeresek, mind buták egytől-egyig, ez az én célom is.

20191013_konyves_kim_leine_interju-5611.jpg

Tovább

A mérgezett nő  – Beszélgetés a női szereplehetőségekről és szerepkényszerekről

konyvklub.jpg

Babarczy Eszter A mérgezett nő című könyve és Szombat Éva fotóművész munkái kapcsán a női szereplehetőségekről és szerepkényszerekről tartanak beszélgetést ma este 18 órától a Mai Manó Házban. Az esemény a Libri Kiadói Csoport és a Mai Manó Ház Könyvek & Képek a Napfényműteremből című új programsorozatának része, amelyet ezentúl havonta fognak megrendezni, és amelyen mindig egy-egy népszerű vagy fontos témát fognak körüljárni a résztvevők, új  könyvek és kortárs fotóművészek alkotásain keresztül. A sorozat házigazdája: Lovász László (műsorvezető, producer, Dumaszínház)

A könyvklub első beszélgetését ma este 18 órától tartják, témája Babarczy Eszter A mérgezett nő (Jelenkor Kiadó) című könyve és Szombat Éva fotóművész munkái, valamint a női szerepek az irodalomban és a fotóművészetben. A téma kapcsán olyan könyvekről is szó esik majd, mint: Melinda Gates: A nő helye – Változtassuk meg a világot a nők erejével!, Malala Yousafzai: Nincs más út és Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve. Facebook-esemény ITT.   

A könyvklubra belépőjegyet kell váltani (ennek ára 2500 Ft, tartalmazza a beszélgetésen való részvételt, egy pohár bort és látogatható vele a Mai Manó Ház aktuális kiállítása (2020. január 19-ig az Araki: Érzelmes utazás) is. Jegyek előzetesen és aznap este is válthatók a Mai Manó Ház jegypénztárában (1065 Budapest, Nagymező u. 20.).

Könyvként és a mozifilmként is hamarosan érkezik Frank Herbert Dűnéje

dune.jpeg

Újabb klasszikus és koszakalkotó sci-fi jelenik meg novemberben: Frank Herbert Hugo- és Nebula-díjas remekművét, a Dűnét adja ki keménykötésben, Békés András fordításában, de új szerkesztésben a Gabo Kiadó. A hír azért is szuper, mert jövőre érkezik a történet adaptációja is a mozikba. A kétrészes filmet Denis Villeneuve (EredetCsillagok közöttSzárnyas fejvadász 2049) rendezi, a főszereplők közt pedig ott lesz Timothée Chalamet, Javier Bardem, Oscar Isaac, Zendaya, Stellan Skarsgård, Rebecca Ferguson, Charlotte Rampling és Dave Bautista is. 

Frank Herbert: Dűne

Fordította: Békés András, Gabo Kiadó, 2019, 600 oldal, 4990 HUF

 

Frank Herbert legendás regénye egy olyan univerzumot mutat be, amelynek legfontosabb terméke egy fűszer, amely meghosszabbítja az életet, lehetővé teszi az űrutazást, és élő számítógépet csinál az emberből. Az emberlakta világokat uraló Impériumban azé a hatalom, aki a fűszert birtokolja. A hatalmi egyensúly éppen ezért ebben a világban nagyon kényes. A civilizáció egészének záloga, hogy a fűszerből nem lehet hiány. A gond csak az, hogy ez az anyag csak egy helyen található, a sivatagos, kegyetlen Arrakison, azaz a Dűnén. 

Dűne első kötete novemberben érkezik keménykötésben, a tervek szerint ezután két-három havonta érkeznek majd a folytatások. A mozifilm 2020-as őszi premierjével egy időben pedig az első kötet puhatáblás, filmes borítójú változatban is megjelenik majd. 

Sorozat készül Daniel Kehlmann Tyll című regényéből

kehlmann_2.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Sorozat lesz Daniel Kehlmann regényéből, a Tyllből! Till Eulenspiegel és a harmincéves háború történetét a német Netflix adaptálja, a nagy sikerű Dark (Sötétség) producereivel - adta hírül a Magvető Kiadó Facebook-oldalán

Daniel Kehlmann regényéről ezt írtuk kritikánkban

Daniel Kehlmann látszólag a történelmi múltról írta legújabb regényét, a Tyllt, viszont nagyon hamar világossá válik, hogy ebben a kötetében is inkább a jelenről fogunk olvasni. Hiába tette ugyanis a cselekményét a 17. századba, a történelmiséget már ott bukta, amikor egy jó két évszázaddal korábban élt népi hőst tett meg műve főszereplőjének. De Kehlmann nem először zsonglőrködik fikciójában a történelmi tényekkel, A világ fölmérésében is már valami nagyon hasonlóval kísérletezett, és itt sem életrajzot akar felmondani, ráadásul nem feladata az sem, hogy a harmincéves háború mindennapjait hitelesen adja vissza. Legújabb regénye az emberi emlékezet esetlegességeit, a hivatalosnak szánt történetírás kegyes hazugságait mutatja be, komikumra és kegyetlenségre komponálva.

Az író tavaly a Könyvfesztivál díszvendége volt, akkor interjút is készítettünk vele a Tyll kapcsán, többek közt túlélésről, propagandáról és az újságírás jelentőségéről is beszélgettünk vele: 
A könyvet öt éve kezdtem el írni, és összehasonlítva a mával, a világ akkor annyival békésebb volt. Különös volt megtapasztalni, hogy miközben ezen a regényen dolgoztam, a világ egyre hasonlóbbá vált a könyvbeli világhoz. Gondoljunk csak Szíriára és az ottani polgári világ teljes összeomlására, ami sokban hasonlít a harmincéves háborúhoz. Engem teljesen elborzasztott, amikor megválasztották Trumpot, néhány napig úgy éreztem magam, mint akin átment egy kamion. Nem is tudtam dolgozni. Volt egy olyan érzésem, hogy lehet, hogy most épp az amerikai demokrácia végét látjuk. Aztán valahogy Tyll karaktere segített nekem. Az ő teljes lénye arról szól, milyen művésznek lenni egy igazán sötét korban. Azt kérdeztem magamtól, mit tenne Tyll? Biztosan nem hagyná abba a kötélen való táncolást, biztosan nem hagyná abba a zsonglőrködést, szóval, a legkevesebb, amit tehetsz, ha folytatod és írod tovább a könyved. Ez tényleg segített. Ez volt az első alkalom, hogy egy szereplő, akit én találtam ki, nagyban segített nekem kezelni egy helyzetet. Nagyszerű volt!

Jo Nesbo Magyarországra jön!

nesbo_2.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Jövő év áprilisában Magyarországra jön a skandináv krimik koronázatlan királya, Jo Nesbo – jelentette be Facebook-oldalán az Animus Kiadó. A látogatásról egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Könyvfesztiválra tervezik, hamarosan pedig a részleteket is közzéteszik majd az eseményről. 

A norvég krimiírónak magyarul éppen most októberben jelent meg legújabb könyve, a Kés, amelyben állítása szerint brutálisabban bánt főhősével, mint korábban bármikor. Az új kötetről a fülszöveg szerint az alábbiakat lehet tudni:

Harry Hole nincs jó bőrben. Élete minden szempontból kudarcba fulladt, ismét iszik, a főiskolai állásából is szélnek eresztették. Ugyan esélyt kapott az újrakezdésre az oslói rendőrség döglött aktákkal foglalkozó osztályán, de másra sem vágyik, mint hogy azokban az ügyekben nyomozzon, amelyek gyanúja szerint Svein Finnéhez, a sorozatos erőszaktevőhöz és gyilkoshoz köthetők, akit ő juttatott rács mögé. Amikor Harry egy részeg éjszakán bekövetkezett filmszakadás után reggel felébred, a keze és a ruhája csupa vér. Ez jelenti a kezdetét annak a rémálomnak, ami még rá vár, és amihez foghatót elképzelni sem tudott volna.

A Késbe ITT tudtok beleolvasni, a videó pedig, amelyben Nesbo mesél a legújabb Harry Hole-történetről ITT érhető el. 

Segíts kiválasztani, hogy melyik legyen „Az év Szívünk rajta könyve”!

szivunk-rajta-cover1.jpg

A Bookline és az UNICEF Magyar Bizottság öt éve indította útjára a Szívünk rajta gyerekkönyvajánló programot, így könnyítve meg a szülők könyvválasztását. A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást, mi a Könyvesblogon pedig rendszeresen beszámolunk azokról a könyvekről, amik Szívünk rajta-matricát kaptak. „Az év Szívünk rajta könyve” kiválasztásakor viszont az olvasóké a főszerep: most bárki leadhatja szavazatát arra a mesekönyvre, amely idén a család kedvence volt. 

A szavazásban a következő könyvek vesznek részt:

  • Varró Dániel: A szomjas troll
  • Igaz Dóra: Egy fiú a csapatból
  • Molnár T. Eszter: A Kóbor
  • Katharina Neuschaefer: A világ legszebb mondái
  • Libby Deutsch: Hogyan működik a világ? 
  • Dóka Péter: Szupermalac és Űrpatkány 
  • Junot Díaz: Szigetlakó 
  • Gévai Csilla: Nagyon zöld könyv
  • Marie-Aude Murail: A lélekdoki 
  • Nagy Diána: Babageometria 
  • Matthew Syed: Szuper vagy!
  • Jean-Claude Mourlevat: Jakabak

„Az év Szívünk rajta könyvére" november 14-ig lehet szavazni ITT. 

Könyvesblokk: Bodrožić, Tremain, Nabokov

kblok.jpg

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal egy gyerekszemszögből megírt háborús történetet, egy 17. században játszódó romantikus regényt, és egy szerelmi háromszögről szóló, melodramatikus fordulatokkal teli Nabokov-könyvet ajánlunk. 

Ivana Bodrožić: Hotel Zagorje 

Ivana Bodrožić:: Hotel Zagorje

Fordította: Radics Viktória,Park Kiadó, 2019, 210 oldal, 2950 HUF

 

Háború és menekülés gyerekszemszögből – Ivana Bodrožić horvát író önéletrajzi ihletésű könyvében egy kilencéves lány nézőpontjából látjuk a szerb-horvát háború veszteségeit, a megtört menekülteket és a csonka családokat. A kislány 1991 nyarán a a tengerpartra utazik bátyjával, ami eleinte jó bulinak tűnik, de idővel kezd rémisztő lenni, mivel a hazautazás pllanata nem akar eljönni. Amikor édesanyjuk váratlanul felbukkan a táborban, még inkább megijednek. Kiderül, hogy nem mehetnek haza Vukovárra, menekülniük kell a szerb mészárlások elől, és az édesapjukat minden bizonnyal megölték. A család először Zágrábban húzza meg magát, később egy menekültszállón Tito szülőfalujában, Kumravecben, ez a Hotel Zagorje. Az érzékeny és okos kislány iróniával, mély empátiával és költői erővel meséli el, hogy családjával miken megy keresztül ezalatt a nehéz időszak alatt. 

Rose Tremain: Zene és csend 

Rose Tremain: Zene és csend

Fordította: Kada Júlia, 21. Század Kiadó, 2019, 511 oldal, 4690 HUF

 

A Gustav-szonáta írójának (kritikánk ITT) romantikus regényében összefonódik fény és árnyék, gyengédség és erőszak, zene és csend. A helyszín a 17. század eleji dán királyi udvar. Ide utazik egy fiatal angol lantművész, Peter Claire, hogy satlakozzon az uralkodó, IV. Keresztély zenekarához. Hamarosan megtapasztalja, hogy ezen a helyen a végletek uralkodnak: a zenészeknek a királyi lakosztály alatti, fagyos pincében kell játszaniuk. Szépségének köszönhetően azonban új lehetőséget kap, a király „angyala" lesz, közben azonban a szerelem is rátalál. A boldogság azonban nem jön könnyen, meg kell küzdenie azokkal a belső konfliktusokkal, amik nem hagyják nyugodni: a lelke üdvéért aggódik, miközben a szerelem is hajtja.

Vladimir Nabokov: Nevetés a sötétben 

Vladimir Nabokov: Nevetés a sötétben

Fordította: Vári Erzsébet, Helikon Kiadó, 2019, 264 oldal, 3599 HUF

 

A Nevetés a sötétben egy szerelmi háromszüg története, amely kifejezetten filmre kívánkozik. Nabokov részben annak is szánta a művét, legalábbis motoszkált a fejében a megfilmesítés gondolata, miközben írta (1932-ben az eredeti, orosz változatot, 1938-ban pedig az angolt). A történet olyan, mint egy vérbeli szappanopera, a cselekményt drámai fordulatok és véletlen egybeesések mozgatják: egy férfi halálosan szerelmes lesz egy nála jóval fiatalabb nőbe, aki őt nem szereti, de tönkreteszi az életét. Az író azonban nem állt meg a felszínen, kegyetlenül, ugyanakkor mély együttérzéssel ábrázolta a szerelmi, az erkölcsi és a tényleges vakságot. A regényből - több elvetélt próbálkozás után - végül valóban készült film: 1969-ben, Tony Richardson rendezésében.

Houellebecqen a gyógyszer sem segít

Látszólag Michel Houellebecq egy újabb regényt írt kedvenc témájáról, a kiégésből, motiválatlanságból következő embergyűlöletről, és erős, provokatív állítások közepette próbálja megfejteni, hogyan jutott el idáig. A Szerotonin sokrétegű könyv, aminek legfelső rétege az ismert színvonalon ábrázolja, hogy egy francia agronómus miként lép ki a társadalomból, hogy mazochista módon teljes egészében megélje az öngyűlöletet. Viszont ha kapirgálni kezdjük a felszínt, akkor hirtelen sok-sok iszonyú érdekes kérdést és problémát találunk, ami a szerelemhez és annak hiányhoz vezethető vissza. Houellebecq Szerotonin című regénye a hét könyve.

Michel Houellebecq: Szerotonin

Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető Könyvkiadó, 2019, 368 oldal, 4299 HUF

 

Florent-Claude Labrouste agronómus, pont úgy, ahogy végzettségét tekintve Houellebecq is. A munkájában semmi motivációt nem talál, japán barátnőjéről meg kiderül, hogy nemcsak megcsalja, hanem videóra is veszi az aktusokat. Az elbeszélő számára nem is kell több bizonyíték rá, hogy az élet teljesen értelmetlen, összepakol és lelép a közös életből, de ha bárki volt már ilyen helyzetben, akkor ezen nem lepődik meg. A megcsalás nemcsak árulás, hanem az addigi közös élet tagadása is, és senki nem néz szívesen szembe azzal, hogy hosszú éveket teljesen értelmetlenül pazarolt egy lehetséges életre. Ebből a nézőpontból tényleg minden teljesen értelmetlen. 

Tovább

Frida Kahlo világa infografikákban tárul elénk

Az Infografika-sorozat teljesen új megközelítéssel mutatja be a világ legnagyobb gondolkodóit és művészeit. A kötet az ötven legérdekesebb és legfontosabb adatra, gondolatra, jellemzőre és eredményre fókuszál, és ezeket könnyen érthető és látványos infografikákon tárja elénk.

Sophie Collins: Infografika - Kahlo

Fordította: Dr. Molnár Csaba, Bookline Könyvek, 2019, 308 oldal, 2999 HUF

 

Sokan tudják, hogy Frida Kahlo (1907-1954) festőművész Mexikóban született, és gyerekkorában balesetet szenvedett. Arról azonban jóval kevesebben hallottak, hogy 143 ismert műalkotásából 55 önarckép; hogy a Két akt az erdőben című festménye 2016-ban 8 millió dollárért kelt el, és ezzel ez a legmagasabb összegért gazdát cserélő latin-amerikai műalkotás. Az sem közismert, hogy kétszer is hozzáment a férjéhez, és hogy első önálló kiállítására mentőautóval érkezett.

Az Infografika - Kahlo segítségével közérthető infografikákon keresztül fedezhetjük fel Frida Kahlo munkásságát és a képzőművész mögött rejlő embert.

Lapozz bele a kötetbe:

Bookline Top 50: Bödőcs Tibor regénye tarolt októberben

top50.png

Nem csak az izgalmas történeteket kerestük októberben, a Bookline havi sikerlistája szerint a szépirodalom mellett sokan olvastunk tudatosabb életmódra buzdító írásokat, és felkerült a sikerlistára a közelmúltban meghalt Vekerdy Tamás több kötete is. Az előző havi sikerlista élére az egyik leghumorosabb magyar regénye került, amit a hazai pszichológia egyik legismertebb alakjának sikerkönyve követett, a dobogó utolsó helyét pedig egy francia szerző utópiája érdemelte ki. 

bodocs.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Bödőcs Tibor Libri irodalmi közönségdíjas paródiakötete után egy regénnyel folytatja írói munkásságát. A Meg se kínáltalak (kritikánk ITT) rövid fejezeteiből kirajzolódik előttünk a magyar valóság a Kádár kortól egészen napjainkig. Bödőcs pedig egyszerre ríkat és nevettet meg minket második könyvével. 

Bödőcs Tibor: A stand-up a csúcs, írásban az egész jéghegyet meg tudom mutatni

Fotó: Valuska Gábor 2017-ben Bödőcs Tibor berobbant az irodalmi életbe az Addig se iszik című paródiakötetével, amiben úgy karikíroz számára kedves szerzőket Esterházy Pétertől Bohumil Hrabalon át Móricz Zsigmondig, hogy nem csupán ujjgyakorlatok lesznek, hanem új történetmesélések is.

Orvos-Tóth Noémi sikerkönyve közel egy éve meghatározó szereplője a Bookline havi sikerlistáinak. Az Örökölt sors (interjúnk ITT) iránti folyamatos érdeklődés nem meglepő, hiszen a könyv témája bár örökérvényű, és mindnyájunkat érinti, ilyen közérthetően még nem írta le senki. A szerző szerint problémáinkra a megoldás sokszor családjaink múltjában rejlik, ezért könyvében végigvezet minket egy transzgenerációs önismereti úton, hogy felismerjük és helyrehozhassuk a múltból megörökölt negatív viselkedési mintákat.

A harmadik helyre Laurent Obertone Gerilla – Franciaország végnapjai című könyve került, amiben a szerző egy fiktív polgárháború történetét mutatja be. 

Októberben sokan olvastak szépirodalmi írásokat, köztük Elena Ferrante frissen megjelent könyve is számot tarthatott az olvasók érdeklődésére. Anonimitását máig megtartó szerző Az elvesztett gyerekek története című kötetével zárja a Nápolyi regények sorozatát. A befejező részben is élvezhetjük Ferrante szenvedélyekkel teli írását, a sorozat korábbi részeinél is teljesebb, gazdagabb, pezsgőbb, és feledhetetlen világát. 

A legtitokzatosabb írónak tartják, pedig könyveiben mindent elárul magáról

Elena Ferrante én vagyok - írják ki az oldalukra twitterezők százai, amikor egy túlbuzgó újságíró, vagy az olasz irodalmi élet valamelyik prominensnek látszó szereplője azt állítja, megfejtette a kortárs irodalom legnagyobb rejtélyét. Leleplezte Elena Ferrantét.

Michel Houellebecq legfrissebb regényében nem mást, mint a francia mezőgazdaságot mutatja be egy depresszióval küzdő agronómus történetén keresztül. A Szerotonin főhőse elvesztett szerelmét keresve Normandiába költözik, ahol szembesül a helyi sajttermelők nehéz helyzetével, ami szépen lassan kezelhetetlenné válik. Az agronómus végzettségel rendelkező szerző egy jóság és szolidaritás nélküli világba kalauzol el minket, ahol az emberek már képtelenek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz.

Kőhalmi Zoltán paródiakötetét óriási érdeklődéssel fogadta a nagyközönség. A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit szövege azokat is megnevetteti, akik sohasem olvastak skandináv krimit, hiszen a szerző több könyves műfajt is célkeresztbe vesz, sőt még a könyvkiadás világát is görbe tükrön keresztül mutatja be. A könyv illusztrációit maga az író készítette.    

Kőhalmi Zoltán: Haragból sosem lehet humort csinálni

Fotó: Valuska Gábor Kőhalmi Zoltánt eddig alapvetően humoristaként, a Dumaszínház oszlopos tagjaként ismerhette a közönség, aki pályafutását a Rádiókabaréban kezdte, majd az Esti Showder gegcsapatában folytatta, mielőtt önálló stand-up előadói karrierbe kezdett. Most megírta első, A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit - avagy 101 hulla Dramfjordban című regényét, ami az itthon is töretlenül népszerű skandináv krimik paródiája.

Tovább