Olvass!

KönyvesBlog

Boronkai Gáspár: Az utolsó bábu

2019. szeptember 24. .konyvesblog.

Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a Budai Várban című kiállításához kapcsolódóan még tavasszal mese-és novellaíró pályázatot hirdetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum. A gyerekek két korosztályi kategóriában pályázhattak és több kiállítási tárgy közül választhattak (volt köztük női alakos bicska és gyertyakoppantó is), ezek köré szőtték történeteiket. A pályázat lezárult (a zsűri idén Kiss Noémi volt), mi pedig itt, a Könyvesblogon megmutatjuk a legjobbakat. A 14-18 éves korosztályban megosztott harmadik helyet szerzett Boronkai Gáspár Az utolsó bábu című írásával. 

Boronkai Gáspár: Az utolsó bábu 

Mátyás tagjai sajogtak. Öt napot lovagoltak, megállás nélkül, hogy eljussanak Prágából Budára, mielőtt nagy bajba keverednek. Öt napot lovagoltak, és egy percet se pihenhetett. Mihelyt a várhoz értek, besietett a lakosztályában található dolgozó szobába, és nekilátott leveleket írni. Mielőtt a tollat a tintába mártotta volna, kinyitotta a szekrényt, ami az asztala mellett állt. Senkinek nem volt ehhez kulcsa, csak neki. Egyszerű volt, semmi díszítés, csak a sima fa. De a tartalma, aranyat ért. Mátyás minden terve, és ötlete, minden személyes holmija itt volt. Most egy súlyos, fekete táblát vett elő. Lefektette az asztalra, lefújta róla a port, ezzel felfedte a fehér vonalakat, amik bele voltak karcolva. Ezek után bábukat vett elő. Lapos, csontból faragott, négyzetes, vonalakkal, és lyukakkal díszített figurák voltak. Elhelyezte őket a táblán, két oldalra, egyik oldalon jóval kevesebb volt. 

Írni kezdett. Levelet levél után, különböző főurak, és főpapoknak címezve, mindegyiket mihelyt megírta, egy szolgával rögtön el is küldte. Meghívókat küldött, azoknak kik Budán tartózkodtak, lakomát rendezett aznap este. "Elárultak". Ez járt a fejében folyamatosan. "Elárultak, és én meghívom őket a házamba". "Megvendégelem őket, nyájasan beszélek velük, dicsérem őket, és díjazom őket hűségükért". Gúnyos mosoly ült az ajkán, cinikusan csillogott a szeme. Összetört, és dühös volt. A legjobb barátai, a bizalmasai, mind csatlakoztak a lázadáshoz. Tudta mit kell tennie, és tudta, hogy meg fogja tenni. Meg fogja állítani a lázadókat, és meg fogja őrizni hatalmát. 

Kopogtattak. 

- Tessék! 

- Uram! A lakomáról szeretnék kérdezni. Szabad? 

- Mondjad - Mátyás figyelme már most elkalandozott. István, a főszakács, rendes ember volt, de most fontosabb ügyei is voltak, mint a fogások sorrendje, és a borok felszolgálásának menete. A szeme önkéntelenül is a táblára tévedt. A bábukat nézte. 

Tovább

Greta Thunberg a világ legbefolyásosabb tinédzsere, életéről most egy könyvben mesél

A világ leghíresebb tinédzsere jelen pillanatban Greta Thunberg klímavédelmi aktivista, aki jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik (hajóval utazott oda), és felszólalt az ENSZ klímaügyi konferenciáján is. A Washington Post írt arról, hogy Thunbergnek hamarosan két könyve is megjelenik Amerikában, az egyik az Our House Is On Fire, ami Ég a házunk címmel már magyarul is elérhető.

Greta Thunberg, Svante Thunberg, Beata Ernman, Malena Ernman: Ég a házunk

Fordította: Harrach Ágnes, Corvina Kiadó, 2019, 284 oldal, 3500 HUF

 

A kötet bemutatja a Thunberg-Ernman családot, kiderül belőle, hogyan nőtt fel az aspergeres Greta, milyen hatalmas áldozatokat kellett vállalnia szüleinek, valamint az is, miként vált belőle a globális környezetvédelmi küzdelem vezéralakja. Angolul novemberben jelenik meg egy másik kötete (No One Is Too Small to Make a Difference), amely a nyilvánosan elhangzott beszédeit fogja majd össze.

Snowden: Az amerikai kormány nem akarja, hogy az emberek elolvassák ezt a könyvet

(Kép forrása)

Edward Snowden a világ leghíresebb kiszivárogtatója, aki először hívta fel a figyelmet egy globális megfigyelési rendszer kiépítésére. Az egykori amerikai hírszerző egy most megjelent könyvben (Rendszerhiba) mesél az életéről , arról, miként működött közre a rendszer kiépítésében és miért jutott el mégis arra a pontra, hogy szerepét nyilvánosan is vállalja. 

Edward Snowden: Rendszerhiba

Fordította: Tomori Gábor, 21. Század Kiadó, 2019, 438 oldal, 4490 HUF

 

A könyv miatt – melyből korábban mi is hoztunk le egy részletet – Snowdent azóta beperelte az amerikai igazságügy-minisztérium, mivel a megjelenés előtt nem mutatta be a kéziratot a hírszerzésnek, és ezzel megszegte titoktartási szerződését. Mindezek után Snowden a Twitteren arra bátorította a követőit, hogy már csak ezért is vegyék meg a kötetet:

Az amerikai kormány nem akarja, hogy az emberek elolvassák ezt a könyvet. 

Snowden szerint kevés dolog teszi hitelesebbé teszi könyve tartalmát, mint ez a per. Egyik Twitter-üzenetében azt írta, hogy könyve kiadóinak világszerte az volna a legjobb reklám, ha felmatricáznák a könyv borítóját ezzel a szöveggel: az amerikai kormány dühödten tiltakozik az itt olvasható tartalom ellen. Hozzátette:

Azt hiszem, életemben nem láttam még olyan könyvet, amely az NSA és a CIA megítélése szerint egyaránt túl veszélyes ahhoz, hogy elolvassuk.

A kötetből most mutatunk még egy részletet, egy olyan szerkesztett beleolvasót, amely ilyen formán nem található meg a kötetben, viszont azt mutatja meg, hogyan élte meg Snowden a szeptember 11-i terrortámadásokat ,és kiderül belőle az is, hogy 9/11 után miért jelentkezett a hadseregbe:

Tovább

Az utolsó tangó Párizsban hírhedt erőszakolós jelenetéről Maria Schneider semmit sem sejtett

Őszinte, bensőséges vallomás Vanessa Schneider tollából unokatestvéréről, Maria Schneiderről, a tragikus sorsú francia színésznőről. Vanessa saját emlékeiből, mások elbeszéléseiből és a filmtörténet különféle dokumentumaiból merítve mozaikszerűen tárja az olvasó elé Maria magánéletének részleteit és karrierjének jelentősebb állomásait. A problémás, önmagát kereső érzékeny kamaszlány mindössze tizenkilenc évesen kapott főszerepet az Utolsó tangó Párizsban című provokatív Bertolucci-filmben, Marlon Brando partnereként. A botrányos alkotás azonban nemcsak a karrierjét pecsételte meg, hanem a magánéletét is.

Vanessa Schneider: Halálos Tangó

Fordította: Novák Petra, Partvonal Könyvkiadó, 2019, 256 oldal, 3690 HUF

 

Két nő története körvonalazódik lassan a '70-es '80-as évek Franciaországában, amely igazi hippikorszak, a szexuális szabadság vagy inkább szabadosság, a forradalomba vetett hit kora, amiben kulcsszerepet kap a politika és a nők helyzete is. Az emléktöredékek hűen mutatják be, hogyan válnak a nők szexuális tárggyá, és a szemünk előtt peregnek le a férfiak uralta művészvilág képkockái.

A könyvet eredetileg Maria és Vanessa együtt szerették volna megírni, ám végül a sors közbeszólt, és a színésznő 2011-ben bekövetkezett halála után a szerző magára vállalta, hogy a nagyközönség elé tárja unokatestvére életét, ami egyben saját gyermekkorának, serdülőkorának legbensőségesebb emlékeit is felvonultatja.

Vanessa Schneider őszintesége lebilincselő fegyverként hat az olvasóra, aki a képzeletben és a valóságban is bejárja Maria Schneider életét. A #metoo-mozgalom 2017-es kirobbanása pedig felemeli a leplet a Tangó hírhedt vajas jelenetéről - a kultikus film kulcsjelenete egyik pillanatról a másikra vált a mozgalom ikonikus részévé.

Olvass bele a könyvbe:

Tovább

Ősi Anna: Rabremény

Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a Budai Várban című kiállításához kapcsolódóan még tavasszal mese-és novellaíró pályázatot hirdetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum. A gyerekek két korosztályi kategóriában pályázhattak és több kiállítási tárgy közül választhattak (volt köztük női alakos bicska és gyertyakoppantó is), ezek köré szőtték történeteiket. A pályázat lezárult (a zsűri idén Kiss Noémi volt), mi pedig itt, a Könyvesblogon megmutatjuk a legjobbakat. A 14-18 éves korosztályban megosztott harmadik helyet szerzett Ősi Anna Rabremény című írásával. 

Rabremény 

A nehéz vasajtót az orrom előtt vágták be az őrök, mondandóm – mely egyébként is süket fülekre talált – be sem fejeztem még. Bosszantó nyugalommal forgatta el a kulcsot az egyenruhás a zárban. Dühödten meredtem rá, de ő fel sem emelte a tekintetét, láthatólag megnyugvással töltötte el, hogy nem kell óvakodnia csontos öklöm ütéseitől, hála a köztünk lévő rácsnak. 

A két fickó megfordult és égő máglyával a kezében szó nélkül elindult felfelé a lépcsőn. Az ajtóhoz akartam ugrani, megragadva a rácsokat, hogy utánuk kiabáljak néhány trágárságot, de Péter erős kezének szorítását éreztem meg a karomon. Finoman hátrébb húzott, szótlanul nézett rám. Szigorú tekintete szinte metsző volt, hidegkék szeme bölcs ember jellemét sugallta. Nem rántottam ki a karom dühödten, ahogy más esetben tettem volna. Tőle, Gáspár Péter kapitánytól szereztem mindazt a tudást, amivel felkapaszkodhattam a ranglétrán mellé én is várkapitánynak. Jó harminc esztendővel –ha nem többel – előttem járt már, az ötvenes éveit taposta. 

Az őrök léptei elhalkultak. 

Hátunk mögött, a cella végéből zajokra lettünk figyelmesek. Egy közeli sarokban apró lánggal égett egy gyertya. Kísértetiesen megvilágította a fényforrás mellett gubbasztó, körmét rágó, beesett arcú férfit. Úgy tűnt, mintha fekete, csillogó szemöldöke, akár egy marionett bábu pálcája, tartotta volna ráncos, repedezett bőrét és arcizmait. Körülötte még két másik ember alakja rajzolódott ki. A földön kuporogtak, szemük csillogása árulta el irántunk való érdeklődésüket. A kis helyiségben felerősödtek a neszek. Köröm sercegése a bőrön, krákogás, szuszogás, köhögés, szipogás. Ennyi épp elég volt ahhoz, hogy felforduljon a gyomrom. Előre lendítettem a kezem, fal után tapogatózva. Bal oldalamon, hideg, nyirkos kőhöz súrlódott tenyerem. Nekitámaszkodtam, mire apró kavicsok potyogtak le a földre. 

Tovább

A 21. század legjobb könyvei - a Guardian szerint

Nagyon szeretjük a listákat (évről évre el is készítjük a sajátunkat, ITT találjátok a tavalyit), melyekkel aztán lehet egyetérteni, vitázni velük, kétségbe vonni őket, vagy épp helyeselve bólogatni felettük - a lényeg, hogy akár egyetértünk, akár nem, az irodalomról vitatkozni mindig jó dolog. Mindez csak arról jutott eszünkbe, hogy a Guardian elkészítette a saját best of-listáját, melyen a 21. században eddig megjelent könyvek közül kiválasztották a szerintük legjobb százat. Mondani sem kell, hogy a listán túlsúlyban vannak az angolszász szerzők, de azért szerencsére akadnak rajtuk fordításban megjelent művek is.

Közéjük tartozik például Stieg Larsson A tetovált lány című regénye (98.), amely elindította az egész skandináv krimi-őrületet, a tavalyi Man Booker-győztes Olga Tokarczuk (Drive Your Plow Over the Bones of the Dead címmel megjelent regénye 75. lett a listán), Karl Ove Knausgard Harcom-sagájának első kötete, a Halál (29.), vagy épp Marjani Satrapi képregénye, a Persepolis (a Guardian összeállításában a 47. lett, korábban ITT írtunk róla részletesen). A listáról nem hiányozhatott korunk sztárgondolkodója, Yuval Noah Harari sem a Sapiensszel (21.; korábbi interjúnkat a szerzővel ITT olvashatjátok), 2015 irodalmi Nobel-díjasa, Szvetlana Alekszijevics, akinek Elhordott múltjaink című kötete a második helyen landolt (a vele készült interjút ITT találjátok), de a műfordítások között igazi szépirodalmi is bestsellert is találni: Elena Ferrante Briliáns barátnőm című regénye például a 11. helyen végzett (az egész Ferrante-jelenséget néhány éve részletesen elemeztük, cikkünket ITT olvashatjátok). Nagy kár, hogy magyar könyvet egyáltalán nem találni a listán.

Tovább

Honnan származnak a klímaválsággal kapcsolatos narratíváink?

Az xtro realm csoport őszi diszkusszív gyakorlatai a képzelet fogalmát veszik górcső alá. A programsorozat célja, hogy a résztvevők különböző szempontok mentén számot vessenek gondolkodásunk meghatározottságaival, a klímaválság helyi kihívásaival való társadalmi szembenézés ugyanis csak akkor lehetséges, ha képesek vagyunk választ adni olyan alapvető kérdésekre, minthogy mit tekintünk természetnek, honnan származnak a klímaválsággal kapcsolatos narratíváink és miként képzeljük el az új körülmények szerint újraszerveződő társadalmat magunk körül.

Összességében tehát a magyar társadalmi képzeletben megjelenő természetfogalmat járja körül annak a nyolcalkalmas rendezvénysorozatnak a bevezető estje, melyet ma este 19 órakor tartanak az FKSE-ben. Elképzelhető-e a klímaválságról való gondolkodás dekolonializálása, a globálisan történő ökológiai folyamat helyi megközelítése, és ha igen, a művészet ebben milyen szerepet tölthet be? Egyebek között ezekre a kérdésekre is választ keresnek a résztvevők, akik Bodor Ádám, Jancsó Miklós és Makovecz Imre munkásságán keresztül vizsgálják a kulturálisan velünk élő természetfogalmakat.

A beszélgetés- és kirándulássorozatban szó lesz többek között űrbányászatról, klímaszcenáriókról, a természettel megkötendő szerződésről, a patriarchátus ökológiai elnyomásáról, majd az emberi lét lehetséges végéről és annak ábrázolásairól. A résztvevők ellátogatnak egy fenntarthatóságon alapuló biogazdaságba, az energia materialitásának kérdését pedig egy működő olajfinomítóban vizsgálják meg. A nyilvános diszkusszív gyakorlatok sorozatot a 3. OFF-Biennáléra készülő kiállítás előkészítő programjaként szervezik meg.

Az első esten György Péter és Sipos Balázs közreműködésével a társadalmi képzelet és a klímaválság viszonyáról lesz szó. Részletek erre>>

Könyvesblokk: Bánki, Lispector, Kuang

Semmi szándékosság nem volt benne, de úgy alakult, hogy a hétindító Könyvesblokkba ezúttal csupa női szerző került: Bánki Éva lekerekítette a Fordított idő-trilógiát, Clarice Lispector Rio de Janeiróba navigált, a kínai származású R.F. Kuang pedig egy military fantasy-vel debütált.

Bánki Éva: Összetört idő

Bánki Éva: Összetört idő

Jelenkor Kiadó, 2019, 269 oldal, 3499 HUF

 

A Fordított idő-trilógia harmadik kötetében alaposabban megismerjük egy zárt közösség, a Nyugati szél szigetének titkait. Riolda családját, az őslakó szorgok és a betelepülők múltját, az elhallgatott titkokat, melyek tovább mérgezik a sziget mindennapjait. Mennyit kell és mennyit lehet hazudozni? Nemcsak a hiúság vagy a szeretet, hanem a bosszúvágy is késztethet arra, hogy a múltat eltöröljük vagy meghamisítsuk. Riolda az újrakezdés lehetőségét, az Ifjúság kútját akarja megtalálni, hogy ő maga megfiatalodjon, férje, Sjön meggyógyuljon. Az örök fiatalságban, az idő visszafordításában rejlő üzleti lehetőséget sejti meg Benjamin, a regényciklus visszatérő kalandora. Ám miközben mindenki önfeledten játszik az idővel, észre sem veszik, hogy a jelen feladatai mindennél sürgetőbbek.

Clarice Lispector: A csillag órája

Clarice Lispector: A csillag órája

Fordította: Bense Mónika, Magvető Könyvkiadó, 2019, 99 oldal, 2999 HUF

 

Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi, akinek a bőrébe Lispector bújik. Ellenállhatatlan rafinériával, lenyűgöző váltásokkal bontakozik ki egy banális történet. Egy regény, amiben minden mondat másfelé kanyarodik, mint ahogy várnánk. A csillag órája minden szabályt áthág, minden várakozást kicselez.

R.F. Kuang: Mákháború

R.F. Kuang: Mákháború

Fordította: Ballai Mária, Agave Könyvek, 2019, 576 oldal, 5980 HUF

 

Nikant elárasztja az ópium, amelyet a Mugeni Föderáció juttatott el a birodalom partjaihoz. A drog folyton emlékeztet a velük folytatott háborúra, amelynek csak a trifektaként elhíresült három hős - a Nőstényvipera, a Sárkánycsászár és a Kapuőr - tudott véget vetni. Ezen legendás lények mindegyike istenszerű hatalommal bírt, ők egyesítették a birodalom hadurait a Föderációval szemben. Azóta viszont évtizedek teltek el, és a trifekta felbomlott: a Sárkánycsászár meghalt, a Kapuőr eltűnt, egyedül a Nőstényvipera ül a trónon. Béke uralkodik, de az ópiumtól nem sikerült megszabadulni. A keskeny tengeren túl ismét mozgolódik a Mugeni Föderáció, az újabb háborúhoz már csak egy szikra kell és lehet, hogy egyedül Zsin mentheti meg az országa népét.

Olga Tokarczuk megalkotta a filozofikus horrort

het_konyve_7.jpg

Bár azt gondolnánk, hogy az élet és a halál közti határ szigorú választóvonal, Olga Tokarczuk novellái világossá teszik, hogy élni is lehet úgy, mintha már halottak lennénk, és a holtak sem tűnnek el nyomtalanul. A kortárs lengyel irodalom egyik legfontosabb írójának új novelláskötetében elmosódnak a stabilnak tűnő határok, homályossá válnak a világ működésének megszokott sémái, miközben nyomasztóan ismerős emberi helyzetek tűnnek fel előttünk. A Bizarr történetek a bekorlátozott jövő, a kihagyott lehetőségek és a veszteségek felől megírt életek könyve, amelyben a létre vonatkozó legfontosabb filozófiai kérdések hol tudományos-fantasztikus, hol pedig thrillerbe illő, horrorisztikus vagy szürreális elemekkel keverednek. 

Olga Tokarczuk: Bizarr történetek

Fordította: Petneki Noémi, Vince Kiadó, 2019, 184 oldal, 2995 HUF

 

A test, az ember és az élet átmenetiségének motívumára építette fel új, nyugtalanító atmoszférájú novelláit Olga Tokarczuk, aki annak idején pszichológusként kezdte a pályáját, de ma már a lengyelek egyik leghíresebb és legnépszerűbb írója: a rangos hazai díjak bezsebelése után tavaly A begunok című könyvével nyerte meg a Nemzetközi Man Bookert, idén pedig az amerikai Nemzeti Könyvdíj rövidlistáján is szerepel, így talán nem csoda, hogy lassan már az irodalmi Nobel esélyeseként emlegetik.  

Ha kezünkbe vesszük a legújabb kötetét, hamar megértjük, miért válhatott olyan sikeressé: az írásai elképesztően mellbevágók, nemcsak a cselekmény, a felépített világok vagy a mondatok szintjén, hanem a hétköznapi élet kellékeit használó döbbenetesen pontos metaforái miatt is. Elbeszélései olyanok, mintha valaki összegyúrta volna Milan Kunderát, Margaret Atwoodot, Dragomán Györgyöt és Szvoren Edinát, majd a belőlük összerakott íróval gyártatott volna novellákat. A Bizarr történetekben olvashatunk a jövő furcsa találmányairól, a múlt háborúiról, vallási fanatizmusról és megmagyarázhatatlan jelenségek soráról is, de bármilyen közegben is játszódjanak az elbeszélések, a középpontjukban mindig az a kérdés áll, hogy mi az ember és mi az értelme a létezésének.

Tovább

Mi az oka, hogy valahol csak több hónapos késéssel jelenhet meg a Testamentumok?

(Kép forrása)

Az idei év egyik legjobban várt megjelenése Margaret Atwood Testamentumok című regénye, amelyet óriási várakozás előzött meg. Tudták ezt a kiadók is világszerte, és természetesen mindenki arra törekedett, hogy mihamarabb megjelentethesse a könyvet. Bizonyos országok az eredeti megjelenéssel egy időben ki is tudták adni, mások viszont nem – mint kiderült, nem rajtuk múlott a dolog. Egy szlovén kiadó nyílt levélben sorolta a kifogásait, mi pedig megkerestük az Atwood-könyveket Magyarországon megjelentető Jelenkort, hogy mondják el a véleményüket.

Meglehetősen éles hangú véleménycikket közölt a napokban a Publisher’s Weekly, amelyben Andrej Ilc szlovén kiadó erősen kritizálta a nagy – főként – angolszász kiadók gyakorlatát.

De miről is van szó?

Minden kiadó arra törekszik, hogy egy nemzetközi bestsellernek ígérkező könyv esetében a saját országában lehetőleg az eredeti megjelenéssel egy időben tudja piacra dobni az adott kötetet. Számos példa mutatja, hogy ez a gyakorlat működik és jól működik (így például annak idején a világpremierrel egy időben jelent meg magyarul Neil Gaiman vagy Blake Crouch regénye), viszont arra is akad példa, hogy a külföldi kiadók nem kapják meg a hivatalos megjelenés előtt a szóban forgó kéziratot, így az adott könyv értelemszerűen csak később tud megjelenni.

Miért baj ez?

Bajnak alapvetően nem baj, hiszen az adott kiadónak jogában áll így cselekedni, viszont a külföldi kiadókra ez a gyakorlat bizony visszaüthet. A türelmetlen olvasó ugyanis ezek után simán felhánytorgathatja, hogy ha már megjelent angolul/németül/franciául egy bestseller, akkor hol késlekedik a szlovén/izlandi/magyar kiadás? Andrej Ilc szerint így aztán a többség azt is gondolhatja, hogy a késlekedés oka az adott kiadó lustaságában vagy éppen hanyagságában rejlik.

A szlovén kiadó indulatait nagy eséllyel az új Margaret Atwood-bestseller, a Testamentumok nemzetközi embargója váltotta ki. Többször írtunk már mi is róla, hogy az új regényt nagy titoktartás övezte, és Atwood kiadója mindent megtett, hogy idő előtt semmi se szivároghasson ki a regény cselekményéről.

Andrej Ilc az utóbbi évek egyik meglepő fejleményének nevezte ugyanakkor azt a diszkriminatív eljárást, ami egyfajta státuszszimbólummá is vált, és ami szerint bizonyos nagy szerzők kéziratai szigorú embargó alá esnek, azaz a külföldi kiadók az eredeti megjelenés időpontja előtt nem kaphatják meg fordításra a kéziratot (az üdítő kivételek között említette Julian Barnest, Ian McEwant és Jo Nesbot, aki még a komplett angol fordítást is azon kiadók rendelkezésére bocsátja, akik történetesen nem fordítanak norvég nyelvből).

Atwood és Rushdie új regénye is felkerült a Booker-díj rövidlistájára

Margaret Atwood új regénye,a Testamentumok is felkerült a Booker-díj rövidlistájára (magyarul is hamarosan érkezik, már előjegyezhető). A Szolgálólány meséjének folytatása többek között Salman Rushdie Don Quijote-parafrázisával és Elif Shafak isztambuli szexmunkásokról szóló könyvével versenyzik az 50000 font jutalommal járó irodalmi díjért.

Ahogy már korábban is említettük, az embargós könyvek közé tartozott a Testamentumok is, amit főként biztonsági okokkal magyarázott a kiadója, valamint azzal, hogy minimalizálniuk kell a kiszivárogtatás kockázatát. Andrej Ilc szerint ugyanakkor mindig vannak kivételek, és – láss csodát! – a német, a spanyol és az olasz olvasók az eredeti megjelenéssel egy időben vehették kezükbe a Testamentumokat, ők ugyanis már az embargós időszakban megkapták a kéziratot, így időben elkészültek a fordításokkal. Ilc szerint minden üzlet alapja a bizalom, és minek vesződni bármivel, ha az ember nem bízik meg az üzleti partnereiben? A szlovén kiadó csalódottsága érthető, hiszen eredetileg azt ígérték nekik, hogy már márciusban megkapják a Testamentumok kéziratát, utóbb azonban kiderült, hogy szeptember 12-ig várniuk kellett (azaz az eredeti angol megjelenés után kapták csak kézhez és állhattak neki a fordításnak).

Tovább

Radó Lilla Mária: A gyertyakoppantó, mely elveszett, de megkerült

regeszeti_varnegyed_01.jpg

Várnegyed a föld alól – 10 év régészeti kutatásai a Budai Várban című kiállításához kapcsolódóan még tavasszal mese-és novellaíró pályázatot hirdetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum. A gyerekek két korosztályi kategóriában pályázhattak és több kiállítási tárgy közül választhattak (volt köztük női alakos bicska és gyertyakoppantó is), ezek köré szőtték történeteiket. A pályázat lezárult (a zsűri idén Kiss Noémi volt), mi pedig itt, a Könyvesblogon megmutatjuk a legjobbakat. A 14-18 éves korosztályban második lett Radó Lilla Mária A gyertyakoppantó, mely elveszett, de megkerült című írásával. 

A gyertyakoppantó, mely elveszett, de megkerült

A vásár zsongása nem hagyott alább. Elégedetlen szakácsok, trécselő konyhalányok, zsörtölődő háziasszonyok nyüzsögtek mindenfelé. Nemesek alkudoztak a legdrágább selymekért, festett vásznakért, indiai fűszerekért. Mészárosok, pékek és zöldségesek kínálgatták a jobbnál jobb étkeket, mindez alatt csizmadiák, szűcsök, tímárok és mindenféle mesteremberek mutogatták kezük munkáját. Szórakoztatásképpen pediglen zenészek vonultak végig a forgatagon nádsípot fújva, kobzot pengetve. A levegő izzott, mint egy katlan a feltörő indulatoktól, hangos szótól, no meg hát a nyárson sütött malac meg borjú alatt ropogó tűztől.

Csörgött a pénz, ki nem sajnálta, elköltötte, amire szüksége volt - arra is, amire nem.

Hanem volt a kofák közt egy csendes, ősz öregember, ki egy kis sámlin ücsörgött. Bizony mind a háta, mind a kora hajlott volt már a vénembernek. Nem volt asztala, mint a többi árusnak, csupán egy földre terített lepedőre rakta ki a portékáját. Volt ott fanyelű szablya, elefántcsont-tülök, vasszelence, kerámiacsupor, fémből meg fából készült ráma. Ám mindezek közül a legdrágább egy rézből öntött, fényes gyertyakoppantó volt. Egyszerű, de szép darab. Ezért is bizony sokaknak megtetszett, de öt dénárért, amiért az öreg adta volna, senkinek nem kellett. 

Egyszer egy szolga is arra ment. Az is megforgatta kezében a kis gyertyakoppantót, megvizsgálta, hajlítgatta, hogy tényleg rézből van-e, aztán mikor megbizonyosodott róla, hogy jó fémből való, világosan kijelentette, kerül, amibe kerül, ő ezt megvásárolja. Elő is vette bőrerszényéből a kívánt összeget, átadta az öregembernek, s elvegyült a tömegben.

Tovább

A második világháború alatt volt, amit még Winston Churchill sem láthatott előre

Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra.

John Keegan: A második világháború

Fordította: Molnár György, Jaffa Kiadó, 2019, 557 oldal, 3990 HUF

 

John Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború "vezérmotívumaira" is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait. Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek működését, kitűnő portrékat rajzol a háború legfontosabb szereplőiről (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin, Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepéről, a megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és következményeiről - egyszóval mindenről, ami világméretűvé és totálissá tette a konfliktust.

Olvassatok el egy részt Churchill stratégiai dilemmájáról:

Keegan beleolvaso.pdf by konyvesblog on Scribd