Olvass!

KönyvesBlog

Rejtélyes gyilkosság Tanácsköztársaság idején

2019. április 15. .konyvesblog.

1919. május 1. Budapest utcáit soha nem látott tömeg lepi el. A város lakossága ünnepel, igaz, nem teljesen önszántából: a néhány megmaradt, de már csak propagandalapként üzemelő újság napok óta a nagy felvonulás forgatókönyvét ismerteti. Ám a gondosan előkészített terveket váratlan esemény írja fölül: a belvárosban holtan találnak egy papot.

Benedek Szabolcs: Vörös, mint a vér

Helikon Kiadó, 2019, 406 oldal, 3299 HUF

 

A brutális gyilkosságot újabbak követik, és a bűncselekmények kapcsán a hatóságok látókörébe kerülő szerelmespár - az arisztokrata származású írónő és a forradalmi eszmékért rajongó könyvtáros - hamarosan egy életveszélyes politikai játszmába is belekeveredik.

Olvass bele a kötetbe:

BenedekSzabolcs_VorosMintAV... by on Scribd

Michel Houellebecq-et francia Becsületrenddel tüntetik ki

Fotó: Valuska Gábor

Michel Houellebecq írót a francia irodalomnak tett szolgálataiért csütörtökön a legmagasabb francia állami elismerésnek számító Becsületrenddel tünteti ki Emmanuel Macron francia államfő, ezt a hétvégén jelentette be az elnöki hivatal. Azt, hogy Houellebecq meg fogja kapni a kitüntetést, már korábban tudni lehetett, mert neve rajta volt a jelöltek január elején közzétett listáján.

A bejelentés híre akkor egybeesett Houellebecq legújabb könyvének megjelenésével: ez a Serotonine, melynek főhőse egy olyan mezőgazdasági mérnök, aki visszatér francia vidéki gyökereihez, közben pedig elhűlve tapasztalja meg a globalizáció és az európai agrárpolitika hatásait. (A kötet várhatóan ősszel jelenik meg magyarul.)

Houellebecq-től magyarul legközelebb a Közellenségek című könyvét vehetjük kezébe, melyet Bernard-Henri Lévy filozófussal közösen jegyez. Ez tulajdonképpen kettejük levelezését tartalmazza. A fülszöveg szerint a kötet

két hatalmas egójú, sebzett férfi élveboncolással felérő párbeszéde, akik, ahogy Houellebecq fogalmazott, homlokegyenest különböznek egymástól, de annyi közös bennük, hogy mindketten "igencsak megvetésre méltó személyek".

A könyv a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg a Magvető gondozásában.

Forrás: RFI

Könyvesblokk: Bomann, Cook, Würger

A Könyvesblokkba mindig a legfrissebb megjelenések közül válogatunk, és nem volt szándékos, de valami fatális véletlen folytán ezen a hétfőn csak egyszavas címek kerültek bele. Közelebbről megszemlélve azért már jelentős különbségek fedezhetők fel szerzőik között, hiszen a mostani merítésben akad elsőkönyves (civilben: pszichológus), veterán bestseller-író és egy német újságíró is, aki regényében egy igaz történetet dolgozott fel.

Anne Cathrine Bomann: Agathe

Anne Cathrine Bomann: Agathe

Fordította: Petrikovics Edit, Jelenkor Kiadó, 2019, 148 oldal, 2699 HUF

 

Valamikor a negyvenes években, Franciaországban egy idősödő pszichoterapeuta rezignáltan hallgatja a díványra fekvő páciensek beszámolóit és panaszait, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin. Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben. Találkozásaik alapvető változásokat hoznak egymás életében, melyek során a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével. A dán elsőkönyves szerző a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége lesz, az olvasók április 27-én találkozhatnak majd vele.

Robin Cook: Génhiba

Robin Cook: Génhiba

Fordította: Babits Péter, Geopen Kiadó, 2019, 400 oldal, 3990 HUF

 

A New York-i metróban összeesik egy fiatal nő, és még mielőtt a mentő a kórházba érne vele, meghal. A súlyos fertőzés okozta haláleset elgondolkodtatja Jack Stapleton törvényszéki szakértőt, aki a száz évvel korábbi, világméretű spanyolnátha-járvány veszélyétől tartva alaposabb vizsgálatba kezd. Mint kiderül, a nő szívátültetésen esett át, de semmi nem indokolta, hogy szervezetét vírus támadja meg. Két újabb, hasonló haláleset igazolja a patológus gyanakvását, nyomozásai pedig hamarosan a génmódosítás ingoványos területére, és egyúttal a szervkereskedelem sötét, kegyetlen világába vezetnek. Jack olyan, megalomániás törekvésekkel szembesül, amelyek emberéleteket kockáztatva feszegetik az orvostudomány legvégső határait. És ha nem elég óvatos, hamarosan ő maga lehet a következő áldozat.

Takis Würger: Stella

Takis Würger: Stella

Fordította: Bán Zoltán András, Scolar Kiadó, 2019, 212 oldal, 3150 HUF

 

Fritz svájci, Stella német. A fiú tapasztalatlan, a lány mindent tud. Fritz idealista és naiv, Stella kiszámíthatatlan és rejtélyes. A fiú az igazságot keresi, a lány titkolózik. A fiú álomvilágban él, a lány hazugságban. Fritz a múlt, Stella a jelen elől menekül. A Harmadik Birodalom fővárosában találkoznak, 1942-ben. Berlin fojtogató és fülledt. Horogkeresztes zászlók csattognak a szélben, karszalagos katonák igazoltatják a járókelőket, bútorszállító autók viszik az embereket a gettókból a vonatokhoz. A dzsesszklubokban tiltott zene szól, cigarettafüst gomolyog, konyak folyik a bárpulton. Milyen sors vár Fritzre és Stellára? Túlélheti-e szerelmük a háborút?

Konteózás: mire számíthatunk a Trónok harca befejező évadában?

Április 15-én kezdődik a Trónok harca nyolcadik, utolsó évada hat epizóddal. Interjúztunk a könyvek szerkesztőjével, Stemler Miklóssal, megmutattunk egy hosszabb részletet George R. R. Martin előzménytörténetet feldolgozó kötetéből, A tűz és vérből, valamint Tóth Csaba elemezte a westerosi hatalomgyakorlást. Az utolsó évad kezdése előtt pedig összeszedtük az összes fontosabb konteót, jóslatot és kiszivárgott infót azoknak, akik szeretnének előre felkészülni a legrosszabbra.

Az Éjkirály feltámasztja a Stark-kripta lakóit

Az utolsó évad egyik teaserében Jon, Arya és Sansa a Deres alatti kriptában látható, ahogy halott családtagjaik szobrai mellett szembenéznek saját képmásukkal, a fagyos levegő pedig beáramlik a kriptába. Ha az Éjkirály feltámasztja a halott Starkokat, a még élőknek őseikkel kell megküzdeniük. Esetleg sor kerülhet egy zombi Starkok vs a Vörös Isten által feltámasztott Starkok (Jon, Catelyn) csatára a kriptában. Deresben mindig kell egy Starknak lennie, tartja a mondás, kérdés, hogy élő vagy élőhalott formában. A másik teória szerint az Éjkirály valójában Brant keresi, mert ő az egyetlen, aki megállíthatja, ezért végezni akar vele.

Tovább

Daenerys Targaryen vagy Cersei Lannister kormányzott jobban?

A Trónok harca már régen túlmutatott önmagán: egyrészt milliók várják április 15-ét, amikor végre elstartol a befejező évad, melyben - sok más mellett - végre talán kiderül, kié lesz a Vastrón (bár, mint Stemler Miklós, a könyvciklus fordítója-szerkesztője interjúnkban elmondta, ez a sorozat fő kérdése, és nem a regényeké), ezzel együtt viszont a sorozat kitörölhetetlenül a populáris és politikai kultúra része lett - hogy utóbbi mennyire nem légből kapott, arról csak annyit, hogy korábbi anyagaiban például a CNN és a Newsweek is a párhuzamosságokat taglalta. A Trónok harcának hatalmi intrikái és színfalak mögötti kompromisszumai és szövetségei (vagy éppen ellenségeskedései) sok esetben nagyon jól megfeleltethetők a kortárs politika kavarásainak, és az analógiáknak köszönhetően remekül lehet modellezni vagy éppen magyarázni azokat.

Párhuzamos univerzumok - Képzelet és tudomány

Athenaeum Kiadó, 2019, 648 oldal, 4999 HUF

 

Szerencsére hasonló írásokért, tanulmányokért már nem kell messze menni. Az Athenaeum Kiadó a könyvfesztiválra időzítve jelentet meg egy olyan esszékötetet, amely egyebek között a Star Wars, a Star Trek,Deadpool vagy a Harry Potter-széria mellett számos népszerű sci-fi, horror, fantasy és disztópia tudományos szempontú elemzésére vállalkozik. A merítésből természetesen nem maradhatott ki a Trónok harca sem, így például Tóth Csaba a westerosi kormányzás legmélyebb bugyraiban merült alá.

A kötet szerzői: Bokor Nándor, Filippov Gábor, Flach Richárd, Gáspár Attila, Hraskó Gábor, Miyazaki Jun, Lápossy Attila, Nagy Ádám, Orosz László, Pirkhoffer Ervin, Pongrácz Máté, Radó Péter, Torbó Annamária, Tóth Csaba, Vancsó Éva, Vinkó József, Zsótér Indi Dániel. 

Bemutató: A kötetet április 27-én mutatják be a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A szerzőkkel Mészáros Antónia beszélget, fellép Balogh Anna bűvész. Részletek ERRE>>

Hogyan építsünk a Szolgálólány alapján egy életképes diktatúrát?

Elpusztíthatja-e holnap egy aszteroida a Földet? Lehetünk-e fiatalabbak a saját gyermekünknél? Megjósolható-e a jövő a tudomány segítségével? Vannak-e jogaik a majmoknak? Hány neme lehet egy földönkívülinek? Hogyan építsünk életképes diktatúrát? Gazdasági hiba volt-e a Birodalom presztízsberuházása, a Halálcsillag megépítése? Cersei Lannister vagy Daenerys Targaryen kormányzott-e jobban? Na és mitől leszünk szerelmesek?

Érdemes elolvasni a teljes esszét, mi most kedvcsinálóként kiragadtunk pár pontot:

  • A Trónok harca világánál alaposabban kidolgozott, jobban felépített és politikailag realistább fantasztikus univerzumot keveset ismerünk.
  • A sorozat nem idealizálja sem világát, sem pedig a szereplőit.
  • Kiderül, hogyan bújtatja Tywin Lannister politikai ideológiai köntösbe mondandóját és tanítja (ha úgy tetszik: manipulálja) ezáltal az unokáját Tommen Baratheont, valamint, hogy mi köze a bölcs uralkodásnak a szakértői kormányzáshoz.
  • Westeroson nehéz lenne igazi demokráciát találni.
  • Összesen három uralkodó felelt meg a hatékony kormányzás alapfeltételeinek – hogy kik voltak ők, ahhoz olvassátok el Tóth Csaba esszéjét:

Párhuzamos Univerzumok Tóth Csaba by konyvesblog on Scribd

Mécs Anna: Mirabella megállítja Brüsszelt [Kapcsolati hiba]

- Hol tartózkodik most az édesanyja? – kérdezte a nyomozó, és igyekezett Dorina szemébe nézni.

A 16 éves lány mélyen dekoltált pólóban ült, fekete szemfestéke elmosódott. Nem válaszolt, csak kinézett az ablakon. Jobbra, a perifériáján még látta, hogy ott áll az anyja, Mirabella gömbje, leszórva azzal a fehér porszerű dologgal, kirajzolva az összes ujjlenyomatot. Vagy ezer lehetett rajta. Ezer gyanútlan kéz.

Kapcsolati hiba

Mécs Anna a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat nyerte el 2018-ban Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvesblogon Kapcsolati hiba címen írja tárcasorozatát havi rendszerességgel (a korábbi részeket itt lehet olvasni). 

- Dorina, kérem, válaszoljon, az információ visszatartásával hátráltatja a nyomozást.

Rohadt meleg volt, Dorina utálta a központi fűtést, meg úgy egyáltalán ezt az egész panelrengeteget. Nem akart visszaköltözni Prágából, de már megszokta, hogy másfél évenként menniük kell.

- Fogalmam sincs. Az elmúlt fél évben alig voltam itthon.

Dorina pontosan kilenc emelettel feljebb élt, összebarátkozott az egyik szomszéddal, és odamenekült. Mintha egy másik világ nyílt volna ki előtte, onnan, a tizedikről, a Dunára. Az ő első emeleti lakásuk sötét volt, és csak a szomszéd tömbig lehetett ellátni, persze többre nem futotta. Amit megkeresett Mirabella egy-egy városban, azt a menekülésszerű költözés felemésztette. Londonból Görögországba mentek, miután Cameron bejelentette, hogy népszavazás lesz az EU-ban maradásról, Athénból a válság utáni jelentős kínai beruházások után kellett lelécelniük Prágába, ahonnan a gyanús cseh energiaügyek után jöttek most vissza Budapestre. Dorina ebből persze csak annyit érzékelt, hogy egyik napról a másikra szedik a sátorfájukat, és új országba költöznek.

- De valamit csak tud. Mit szokott ilyenkor csinálni az anyja?

A nyomozó már kissé türelmetlen volt. A nemzetbiztonságtól küldték, erre egy panelben kell szaglásznia egy zakkant jósnő és a frusztrált tinilánya körül.

Dorinának tényleg fogalma sem volt, hol lehet Mirabella. Ha krízishelyzet állt elő, az anyja nyom nélkül fel tudott szívódni. Ügyelt rá, hogy ne hagyjon semmilyen online vagy offline nyomot maga után.

Mirabella annyi idős volt, mint most Dorina, és még Margitnak hívták, amikor bezárult előtte minden. Március 15-e volt, 1986, a Petőfi-szoborhoz tartottak. Mirabella anyja az ellenállás központi figurája volt, szamizdatokat rejtegetett, egyeztetésekre járt, menekült, rejtjelezett, valaki mindig követte és lehallgatta őt. Mirabella persze nem tudta pontosan, mit is csinál az anyja, és hogy annak milyen következményei lehetnek. Épp elindultak a Petőfi-szobortól, amikor egy bőrkabátos férfi leteperte az anyját a földre. Odalépett egy másik is, és ketten berángatták egy autóba. Mirabella anyja feje vérzett, egy kőbe verte. A teste erőtlen volt, a tagjai alig mozdultak. Mirabella akkor látta őt utoljára. A véres követ a zsebébe rejtette.

Ettől a naptól kezdve nem nyílt meg előtte a jövő, hanem egy szűk vergődéssé vált az élet, egyik napból a másikba. Képtelen horgonyokat előredobni az időben, és odavontatni magát, nem egy nagy folyam az idő, ahol a napok tartanak valahova, hanem egy tömött tér, ahol váj magának egy kis lyukat, és amint egy centit előrelép, ugyanolyan sötét lesz körülötte minden, előtte is, mögötte is.

Ekkor vált rögeszméjévé, hogy ő látja a jövőt. Látni akarta, nem akarta kiengedni a keze közül, és nem akarta, hogy ő függjön a mindenkori hatalomtól, hanem hogy a hatalom függjön tőle. Felkereste az anyja régi barátait, és azt mondta nekik, hogy ő látta, mi fog történni. Azt kérte, ezentúl szólítsák Mirabellának. Először együttérzésből engedték közel magukhoz a kamasz Mirabellát, de egy idő után egyre többen keresték fel. Tudni akarták, hogy hova vezet, amit csinálnak, hogy jön-e változás. Így Mirabella első ügyfélköre az ellenzéki, rejtőzködő mozgalmárokból állt, a titkosrendőrök jelentéseit ügyesen megszerezve Mirabella a rendszerváltás, majd a hazai privatizációs folyamatok fontos mozgatórugója lett. Ekkor kellett először elhagynia Budapestet, és kezdődött meg a külföldi Odüsszeiája.

Az amatőr hírszerzési módszereit egy ártalmatlannak tűnő kínai varázsgömb emelte új szintre. Súgja meg a jövőt szeretteinek, segítsen nekik a technológia és az univerzum energiájának erejével, legyen mások életének vezércsillaga.

- És arról sincs fogalma, hogy az anyja a kínai érdekeket szolgált?

Dorina felpattant, kitépte az ablakot, a nyomozó odaugrott, és a derekánál fogva visszarántotta. Nem mintha az első emeletről olyan veszélyes lenne kiugrani. Dorina pólója rövid volt, a hasa szabadon, a nyomozó széles, meleg tenyere szinte körbeérte a vékony lányt.

- Nyugi már.

Dorina rühellte a nemzetbiztonságiakat. Ezt az anyjától megtanulta, szaglásznak, beavatkoznak, és eltüntetik az ember anyját. De Dorina kíváncsi is volt, fogalma sem volt, az anyja mit csinál, és tudni akarta. Ezért leült, és a nyomozóra figyelt.

A nyomozó kifejtette, hogy a kínaiak mesterséges intelligenciát használó rendszerrel próbálják manipulálni az európaiakat, kiváltképp az európai vezetőket. Erre a gömbre csak ráteszik a kezüket, és a hüvelykujjuk lenyomatát megszerezve a kínaiak a vendég telefonjának minden adatához hozzáférnek, ami alapján könnyen tudnak predikciókat készíteni, és azok közül azt mondatják a jósnővel, ami a kínaiaknak leginkább kedvez.

- Maga szerint kinek az ötlete volt a Brexit? – kérdezte vigyorogva a nyomozó, majd megmutatta David Cameron egyik tanácsadójának képét. – Ismerős?

Dorinának rögtön beugrott, Londonban járt hozzájuk ez a férfi. A nyomozó elmagyarázta neki, hogy a tanácsadó levelezéséhez és telefonbeszélgetéseihez is hozzáférhetett a gömbnek köszönhetően a kínai mesterséges intelligencia, és láthatta, hogy felmerült a Brexit-népszavazás ígéretének lehetősége. És azt is látta, hogy ez a tanácsadó szeretne valami igazán fontosat létrehozni, az édesanyjával és a párjával folytatott beszélgetések során használt kifejezések alapján kikövetkeztethető volt, hogy a nők elismerésére vágyik, ki akar törni a szürke eminenciás szerepkörből. Sőt, egy Facebookon megosztott kiskori kép alapján ez a tanácsadó mindig is a bátyja árnyékában élt. Így összeállt a jóslat, és Mirabellának könnyű dolga volt, csak azt kellett mondania, hogy egy bátor férfit lát, aki egy fontos javaslattal Cameront a miniszterelnöki székben tudja tartani, és akinek köszönhetően az Egyesült Királyság újra független és virágzó lesz.

- Így már nem is olyan meglepő, hogy szerepelt a népszavazás Cameron választási ígéretei között, nemde? Csak a jó embert kellett ennek sikeréről meggyőzni.

- De anyám miért tenne ilyet?

- Gondolom, nem egészen tudta, mit tesz. Meg biztos élvezte, hogy ilyen nagy embereket irányíthat.

Vállalatvezetők jártak hozzá, miniszterek, politikai tanácsadók – jól célzott, személyre szabott üzenetekkel meglepően könnyen rá lehetett őket venni, hogy felkeressék a jósnőt. És hallgattak Mirabellára, vagyis a gömbre, mert nem akartak döntést hozni, mert annyi az adat és annyi a szempont, az érdek, amit nem lehet ép ésszel felfogni. Kell valaki, aki megmondja, hogy lesz. Valaki, aki zavarba ejtően sokat tud az életükről. De nem sejtették, hogy minden egyes, Mirabella által felvázolt jövőkép követésével kínai érdekeket szolgáltak.

Dorina feje elnehezedett. Hányingere volt. Eddig csak egy szerencsétlen, ezoterikus kisembernek tartotta az anyját. Most nem tudta eldönteni, hogy az anyja irányítja a vezetőket, vagy még nagyobb vezetők irányítják az anyját. Hirtelen az összes menekülésszerű költözésük, a világpolitika nagy eseményei új fényben tűntek fel előtte. Nem tudta, kire legyen mérges, csak azt tudta, hogy előtte is bezárult valami, hogy az anyja most eltűnt, de nélküle. Magára maradt, neki is ilyen fiatalon kell felnőnie. Szédülve felállt, odalépett a gömbhöz, és a földhöz vágta. Apró darabokra tört. Egy ilyen darabot felkapott, és a zsebébe tette. A nyomozó dühöt színlelt, de éppen az volt a célja a látogatással, hogy Dorina megsemmisítse a gömböt.

Mirabella közben a brüsszeli repülőtérre érkezett egy, a gömbnél már sokkal biztonságosabb és fejlettebb eszközzel. Épp itt volt az ideje, hogy Juncker végre felhagyjon ezzel a kicsinyes Kína-ellenes politizálással. Persze a nyomozó mindezt nagyon jól tudta, ők küldték oda Mirabellát – persze Mirabellának fogalma se lehetett erről, ő pusztán az univerzum üzenetét követte. A sajtó felé pedig megvan a jó sztorijuk: a nyomozósdi és a dühös kamaszlány eltereli az emberek figyelmét, az összetört gömbnek köszönhetően pedig senkinek sem fog kiderülni, hogy a nemzetbiztonság milyen szerepet is játszott ebben.

 

Stemler Miklós: A sorozat fő kérdése, hogy kié lesz a Vastrón, de a regényciklusé nem

George R. R. Martin kiskaput talált magának a 700 oldalas westerosi történelemkönyv, a Tűz és vér megírásával, de a rajongók idegszálain táncoló író állítólag már kabinjában, a világtól elzárva dolgozik A tűz és jég dala ciklus utolsó előtti kötetén, a Winds of Winteren. A Martin-életmű hazai szerkesztőjével, a Tűz és vér fordítójával, Stemler Miklóssal beszélgettünk a Trónok harca sorozatzáró évada előtt.

Folyamatosan párhuzamba állítják Martin és Tolkien munkásságát, szerinted a Tűz és vér mennyiben tekinthető Martin szilmarilokjának?

Bizonyos tekintetben igen, bár inkább A szilmarilok egy részének mondanám, hiszen az egy nagy, átfogó világtörténet volt Tolkientól, amit sosem fejezett be, és halála után került kiadásra. Martinon látszik, hogy úgymond profibb, amerikaibb szerző, ő részletekben adja ki történeteit. Ezek az előzménytörténetek A tűz és jég dala regényciklussal párhuzamosan íródnak, bár ez mondhatni vicces állítás jelen pillanatban, mert a regények nem nagyon íródnak. Egyébként ezen előzménytörténetek esetében Martin a fő szerző, de vannak segítői, a westeros.org szerkesztői, egy házaspár, akikkel A tűz és jég világa kapcsán dolgozott együtt először.

George R. R. Martin: Tűz és vér (A Targaryenek históriája - Tűz és Jég dala)

Illusztráció: DOUG WHEATLY RAJZAI, Fordító: Stemler Miklós, Alexandra Könyvesház, 2018, 685 oldal, 4675 Ft

 

Tovább

Amikor a sárkányok uralták Westerost (Részlet George R. R. Martin történelemkönyvéből)

A Tűz és Jég dala ciklus lezáró két kötetével még mindig adós George R. R. Martin történelemkönyvet írt a Trónok harca előtt több évszázaddal zajló eseményekről, mikor Westerost még a sárkányok és a Targaryen-ház uralták. A Tűz és vér a Vastrón megalkotójától, Hódító Aegontól meséli el a kontinens történetét egészen III. Aegon uralmáig, a történelmi fordulatok pedig gyakran felülmúlják a Vörös nász estéjén történteket. Mutatunk egy izgalmas részletet a kötetből.

George R. R. Martin: Tűz és vér (A Targaryenek históriája - Tűz és Jég dala)

Illusztráció: DOUG WHEATLY RAJZAI, Fordító: Stemler Miklós, Alexandra Könyvesház, 2018, 685 oldal, 4675 Ft

 

Röviden: Több évszázaddal a Trónok harca eseményei előtt a Targaryen-ház - a Valyria végzetét egyedül túlélő sárkányúr család - Sárkánykőt tette meg székhelyéül. A Tűz és vér a Vastrón megalkotójától, Hódító Aegontól veszi fel történetük fonalát, és a legendás trón megtartásáért küzdő Targaryenek nemzedékein át egészen a dinasztiát majdnem végleg széttépő polgárháborúig regéli el Westeros sorsfordító eseményeit.

Részlet

Az Első dorne-i háború kezdetének H. u. 4-et tekintjük, amikor Rhaenys Targaryen visszatért Dorne-ba – ez alkalommal, korábbi fenyegetését beváltva, tűzzel és vérrel. Meraxes hátán a királyné a derült kék égből Palánkvárosra csapott le, és a sárkánytűz egymás után borította el a csónakokat, míg a Zöld vér egész torkolata lángoló törmelékhalommá nem vált. A füstfelhőt még Napdárdából is látni lehetett. A lebegő város lakói a folyóba menekültek a lángok elől, így alig százan haltak meg a támadás nyomán, és legtöbbjükkel is fulladás végzett, nem a sárkánytűz. Ők voltak a háború első áldozatai.

Tovább

Kortárs versek chatboton: mobilunkba költözik az irodalom

aegonlogo.png

A kortárs irodalom népszerűsítését tűzte zászlajára a magyarországi biztosítási piac meghatározó szereplője által alapított Aegon Művészeti Díj. Chatboton szeretnék közelebb hozni a kortárs költészetet a fiatal generáció tagjaihoz, de a shortlistes művek népszerűsítése is célja a kezdeményezésnek.

Felmérések szerint az 5 milliót is meghaladja a magyarországi Facebook Messengert használók száma, a Z-generáció tagjai pedig naponta átlag 350 percet töltenek online, amely idő jelentős részében chatelnek a mobiljukon. Nem véletlenül választotta ezt a platformot a #olvassverset kampányhoz az Aegon Díj. A magyar költészet napjától, április 11-től kezdve két héten át Facebook Messenger chatboton keresztül olvashatják kortárs költők verseit a fiatalok, amit akár meg is oszthatnak ismerőseikkel, barátaikkal.

takacsaegon.png

A chatboton olyan költők, illetve verseik találhatóak meg, akik az elmúlt 14 évben az Aegon Művészeti Díj döntőjébe kerültek, így például az idei győztes Takács Zsuzsáé is, de helyet kaptak Závada Péter költő, drámaíró, zenész alkotásai, továbbá az idén februárban elhunyt Tandori Dezső Kossuth-és József Attila díjas költő versei is. Összesen 13 költő 31 versét olvashatják az érdeklődők, amely szám a felhasználók ajánlásai alapján tovább bővíthető.

„A digitális transzformáció korában az ügyfelek – különösen a fiatalok - egyre inkább azonnali megoldásokat keresnek, és ha napokat kell várniuk egy-egy válaszra, inkább továbbállnak. A chatbot segítségével nagy tömegű kommunikációt tudunk menedzselni gyorsan és hatékonyan. Hamarosan nemcsak verseket küldhetnek ügyfeleink egymásnak, de bármilyen ügyfélszolgálati kérdésben állunk rendelkezésükre Chatbot segítségével is” – mondta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója.

A chatbot fejlesztésével és a kapcsolódó kommunikációs kampánnyal az Extreme Net Kommunikációs Ügynökséget bízta meg az Aegon. A kommunikáció elsősorban digitális térben zajlik, de innovatív outdoor megoldások, így digitális citylightok is helyet kapnak a kampányban.

Egyéves a POKET: zsebkönyvben jelent meg Háy János legújabb novelláskötete

A napokban ünnepelte első születésnapját a POKET zsebkönyvek. Háy János új novelláskötetével és a Költészet Napja alkalmából egy új hatásalapú versválogatással köszöntötte a Sztalker Csoport a vendégeket. 

Közel ezer vendég részvételével ünnepelte első születésnapját a POKET zsebkönyvek vasárnap este a MOMkultban. Itt mutatták be a sorrendben 15. POKET-et, Háy János új, Szteccs című novelláskötetét, Beck Zoltán ajánlásával. Az eseményen többek között fellépett Hegedűs D. Géza, Háy János, Vecsei H. Miklós, Ifj. Vidnyánszky Attila, Beck Zoltán, Juhász Anna és Egyedi Péter is.  

POKET - Kortárs és klasszikus irodalmat is vehetünk az automatákból

Április 11-én, a költészet napján indították el az első POKET-automatákat, melyekből egyelőre öt cím közül választhat, aki otthon vagy utazás közben olvasna, ahelyett, hogy a telefonját nyomkodja vagy csak kibámul az ablakon. Kipróbáltuk az egyiket. A lányom ötödikes, most kezdik olvasni A Pál utcai fiúk at, és hiába örököltünk családon belül egy régi példányt, amikor meghallotta, hogy automatából (!)

Mivel a POKET születésnapja éppen egybeesik a Költészet Napjával, egy „hatásalapú” verseskötet is készült az alkalomra: több száz közéleti személyiséget kérdezett meg a Sztalker Csoport Horváth Panna irodalmi vezetésével, hogy mely versek voltak legnagyobb hatással az életükre. Így állt össze a POKET első, klasszikus és kortárs verseket tartalmazó versválogatása, Kazincytól Závadáig „A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából" címmel. 

A Vecsei H. Miklós színművész ötlete alapján megvalósult POKET-projektnek az elmúlt év robbanásszerű népszerűséget hozott: jelenleg 7 zsebkönyvautomata működik a főváros forgalmas pontjain, a Keleti és Déli pályaudvarokon, a Széll Kálmán téri és Móricz Zsigmond téri metrómegállóknál, a Vígszínháznál, az Örkény Színház bejáratánál, valamint a Batthyány téri HÉV megállóban.  Éppen ezért a POKET második évének fontos projektje lesz a vidéki települések meghódítása is: már működik automata Szentendrén, Tatán és Gödöllőn, a mai napon pedig a veszprémi és komáromi automata kerül átadásra. Hamarosan Tatabánya, Székesfehérvár, illetve Cegléd, Eger, Gyöngyős, Miskolc , Szolnok és Debrecen lakói is számíthatnak könyvautomatára városukban, hiszen a tervek szerint a következő év folyamán 20 egyetemi városban lesz elérhető a POKET. 

A nyár pedig idén is a fesztiválokról szól majd: klasszikus magyar irodalomi alkotások angol fordításaival készülnek a szervezők, hogy az idelátogató turisták és fesztiválozók is megismerkedhessenek a magyar irodalommal.

Már a 19. század végén egymásnak feszültek a kultúrharcosok

Az 1890-es évek elejének Budapestjén lázasan folyik a készülődés a magyarság ezeréves fennállásának megünneplésére. A millenniumi előkészületek forgatagában Pulszky Károly, a nemzetközi hírű, becsvágyó művészettörténész megkapja élete lehetőségét: a kormány mesés összeget bocsát a rendelkezésére, hogy az Országos Képtár igazgatójaként világszínvonalú műkincsgyűjteményt hozzon létre Magyarországon.

Pataki Éva: Férfiképmás

Athenaeum Kiadó, 2019, 261 oldal, 3699 HUF

 

Károly érzi, hogy a majdani Szépművészeti Múzeum megalapításával nem csupán hazájának tehet maradandó szolgálatot, de végre talán örökké elégedetlen apja, Kossuth egykori minisztere, Pulszky Ferenc elismerését is kivívhatja.

Ám irigyei mindeközben csak az alkalmat lesik, hogy magasztos törekvéseit a pártpolitika sarába ránthassák, és gyűlölt családjával együtt végleg tönkretehessék a túl gyorsan túl magasra jutott fiatalembert. Országos botrány készül, amelyben a becsületnél is több forog kockán.

Olvassatok bele a könyvbe:

Pataki Eva_Ferfikepmas47.pdf by on Scribd

Magyar könyvek a német irodalmi listák élén

A listákat mindenki figyeli (legfeljebb van, aki nem vallja be), az pedig még inkább feltűnést kelt, ha egy magyar könyv valamelyik külföldi bestof-listán szerepel. Nem történt ez másképp Forgách András Élő kötet nem marad című regényével sem, amely áprilisban a német SWR listáját vezeti, mi pedig kicsit utánamentünk, hogy mi is ez a lista, és kik voltak azok a magyar szerzők, akiknek a könyve szerepelt már ebben az összesítésben.

Egy lista értékét mindig a zsűri (is) adja, a Südwestrundfunk (SWR) toplistájáról pedig minden hónapban egy harminc kritikusból álló grémium dönt. Az elején muszáj leszögezni, hogy ez valójában nem egy bestseller-, azaz nem a legjobban fogyó könyveket soroló lista, hanem egy Bestenliste, azaz a legjobbakat összesíti lajstrom. De hogyan is zajlik a dolog?

Megkeresésünkre Gerwig Epkes, az SWR-től azt írta, hogy a zsűri tagjai szabadon választhatnak a friss megjelenések közül négy olyan könyvet, melyeket minél több olvasóhoz eljuttatnának, majd ezeket pontozzák (a kiválasztott könyvek így 15, 10, 6, illetve 3 pontot kaphatnak). Ugyanaz a könyv legfeljebb háromszor szerepelhet a listán.

A Bestenlistére kizárólag olyan könyvek kerülhetnek fel, amelyek eleve német nyelven íródtak, vagy amelyek német fordításban jelentek meg, a szavazás eredményeként pedig összeáll minden hónapban az a címsor, amelyről a kritikusok azt remélik, hogy minél szélesebb körhöz elkerül majd. Az SWR-lista első negyven évéről amúgy pár éve egy egyórás német nyelvű dokumentumfilm is készült, amelyben rengeteg író, kritikus is megszólal, emellett tele van archív felvételekkel – itt meg lehet tekinteni:

Tovább