Olvass!

KönyvesBlog

A kisvakondnak kihívói akadtak, itt vannak az új cseh kedvencek

2018. október 18. KissOrsi

Ha egyetlen figurával kellene illusztrálni a kései X-generációsok gyerekkorát, akkor a magyar Pom Pom, Vuk és Kockásfülű mellett biztosan Zdenek Miller kisvakondja lenne az egyik ikonikus figura. A cseh gyerekirodalom elképesztően gazdag; a vakond mellé még oda lehetne tenni ebből az időszakból Rumcájszt vagy Matyi és Sárit (ami rajzfilmként régebben Kukonya és Berkó néven futott). Utóbbiról néhány éve készítettünk egy nagyobb anyagot, amikor a kötet fordítója, Kocsi Péter a következőket mondta: „Ó, a humor a cseh lélek alapja. Nem a cinizmus, hanem a humor és az irónia. Felnőtteknél, gyermekeknél, hétköznapokban, irodalomban, művészetben, mindenütt”.

Ugyanez a humor figyelhető meg Petr Stancik legújabb mesekönyvében, ami egy tetralógia első része is egyben. Itt már a címből kiderül, hogy nem mindennapi sztorival találjuk magunkat szemben: a Furda borz előbb részecskegyorsítót, majd részecskelassítót épít című kötet ráadásul nagyjából már itt elspoilerezi a dolog leglényegét, de valószínűleg Stancik is érezte, hogy nem magával a végkifejlettel, hanem az odáig vezető úttal fog nagyot gurítani. Nagyon röviden a sztori magja annyi, hogy a róka annyira hálás volt egyszer az építőmesterként dolgozó borznak, hogy adott neki egy üveg borókabort (!), és meghagyta neki, hogy néhány évig hagyja érni. A borz persze türelmetlen volt, és esze ágában sem volt évekig várni, hogy megkóstolhassa a bort (ennél a résznél külön kiemelném Lucie Dvoráková eszelősen jó illusztrációit az enyhén bemákonyozott állatokról), és felkeresi a baglyot, hogy segítsen rajta. Ekkor jön a nagy ötlet, hogy építsenek részecskegyorsítót, melynek működésében aztán a váratlanul felbukkanó csiga okoz nem várt bonyodalmakat. Stancik könyve teljes mértékben a kisvakondi hagyományt követi: nem az a típusú könyv, amelyik lehajol a gyerekhez és úgy gügyög neki, hanem vicces és eredeti, Dvoráková illusztrációi pedig minden tekintetben méltóak hozzá (kedvencem az éjszakai lampionos).

Tovább

Kukorelly Endre: Írás, foci, Dosztojevszkij

irovalogatott.jpg

„A jobbszélső megbotlott a labdával, de nem ment rá senki, és így még lövéshez is volt ideje.”

Mándy Iván: A pálya szélén

1995. szeptember 15-én a dél-franciaországi Die nevű kisváros irodalmi találkozóján a holland szervező megkérdezte tőlem, nincs-e kedvem kosárlabdázni. Akkor rávettem, hogy a következő évben hívja meg a magyar író futballválogatottat, játsszuk az összes többivel. Nem volt író futballválogatott, ott találtam ki, azóta van. 1996. szeptember 23-án játszottuk az első meccset a Rest of the World ellen, 10-2-re győztünk, Esterházy, Farkas Zsolt, Garaczi, Zeke Gyula, az ellenfelek közt Viktor Jerofejev és Jevgenyij Popov. A pályán nincs sóder és púder, bántóan kiderül mindenkiről minden. Irodalomkritikusok, nézzetek írókat focizni – lelkes olvasóknak nem ajánlom. Jerofejev szerint a 10-2-ben rejlett némi magyaros kompenzálás; lehet, ámde focinál az nem úgy van. Nehéz – csak profiknak megy, ezért oly tökéletes(en érdektelen néha) a legtökéletesebb meccs is – leállni. Ha leállsz, meghalsz, ha visszaveszel, megölöd. 2006. május 18-án Bécsben, a Wiener SC pályáján osztrák írók ellen játszottunk. Martin Amanshauser, Georg Bydlinsky, Franzobel, Christian Futscher, Daniel Glattauer, Walter Grond, Egyd Gstättner, Michael Hansel, Arnulf Knafl, Wolfgang Kühn, Christoph Mauz, Robert Menasse, Christian Nothegger, Amir P. Peymann, Reinhard Prenn, Gerhard Ruiss, Thomas Schafferer, Thomas Schuster, Günter Stocker, Jan Zenker. 8-2 ide, már az ötödik gól után mondogattuk egymásnak, hogy le kéne állni, de hát nem vagyunk profik, nemigen álltunk. Kaptunk egy jogtalan tizenegyest (Darvasi Laci kivédte), és Farkas Zsoltnak eltörték a könyökét, így nehéz abbahagyni. A Wiener SC ma valamelyik alacsonyabb osztályban játszik, pedig itt valaha 7-0-ra verték a Fiorentinát, ők sem tudtak megállni. 2006-ban a berlini Kleine Hamburgerstrasse műfüves pályáján német írók ellen 0-0 lett, minden helyzetet kihagytunk. Újabb névsor: Albert Ostermayer, Thomas Brussig, Ronald Rengg, Jörg Schieke, Jochen Schmidt, Tobias Hülswitt, Simon Roloff, Wolfgang Herrndorf, Klaus Cäsar Zehrer, Jan Brandt, Andreas Merkel, Moritz Rinke, Ingo Metzmacher, Florian Werner. Az irodalmi focizás két, látszólag egymásnak köszönni sem bíró diskurzust mutat be egymásnak, olyanok terébe vonva az irodalmat, akik amúgy nincsenek abban a helyzetben, hogy kezdhessenek vele valami. Ez szórakoztat. Zavarba ejt. Amikor 1995-ben Mélyi József protezsálásával az Utopia nevű berlini Freizeitligás csapathoz kerültem, szórakoztatott, ahogy csapattársaim próbáltak valamit kezdeni azzal, hogy írás, irodalom. Miután a Stefan Effenberg miatt Effének becézett kelet-berlini munkanélküli, játék közben nagyképű szász prolifiúnak sörözésnél leesett a tantusz, és közölte elismerően, hogy ő már Dosztojevszkijt is olvasott, a pályán is mintha másképp viselkedett volna.

Tovább

Dragomán György új könyvében megint a szabadság a tét

Rendszerek és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek vagy technikaiak. És a kitörési pontok, a szabadulás lehetőségei. Múlt, jelen, jövő.

Dragomán György: Rendszerújra

Magvető Könyvkiadó, 2018, 224 oldal, 3699 HUF

 

Dragomán szenvedélyes történetmesélő, sakkmesterként mozgatja a figurákat a királytól a gyalogig: fantázia és láttató erő, éles vágások, meglepő fordulatok jellemzik a Rendszerújra minden darabját. Új könyvében megint a szabadság a tét, a rendszerek jönnek és mennek, épülnek és pusztulnak, de a legfőbb kérdés mindig az, hogy mit tehet bennük, alattuk vagy éppen felettük az ember. Újra meg újra meg újra.

Margó. Az új kötet bemutatója október 20-án 19 órakor lesz a Margó Irodalmi Fesztiválon. Dragomán Györggyel Veiszer Alinda beszélget. Eseménylink>>

Olvassatok bele a könyvbe:

dragoman_gyorgy_rendszerujr... by on Scribd

Ezekkel a külföldi szerzőkkel találkozhatsz a Margón!

margo2018.jpg

A magyar írók mellett rengeteg izgalmas külföldi szerzővel találkozhattok a Margón, és ha valaki csak rájuk kíváncsi, akkor nem kell tovább bogarásznia a programokat, kigyűjtöttük neki egy helyre. A Margó programjainak ezúttal a Várkert Bazár ad otthont, a részvétel ingyenes.

abbas.jpgAbbas Khider

Abbas Khider 1973-ban született Bagdadban. Az irodalom iránti érdeklődése már itt kezdődött, és ebben sógora, Salhe Zamel iraki irodalomkritikus segítette. Politikai okokból bebörtönözték, majd Németországba menekült. 2000 óta él Németországban, ahol irodalmat és filozófiát tanult. Khider németül ír, amellyel esztétikai értelemben újjáépítheti életét. Írásaiban a menekültek világát belülről szeretné megjeleníteni az irodalomban, igen gyakran ez az európai demokratikus társadalom bevándorlás-politikájának kritikájával jár. 2010-től a PEN tagja. 2014-ben írószemináriumot tartott Kairóban, ahol Kafka klausztrofób tereit választották témának. Írói nyelve a konkrét és a metaforikus szintek között mozog, így akkor is kicsit különösnek, orientálisnak hat, ha a valóság, amit leír, elég brutális. Eddig négy regénye jelent meg német nyelven, A pofon című regénye 2017-ben elnyerte az Adelbert-von-Chamisso-díjat.

A pofon – Egy bevándorló Németországban (Noran)

„A pofon egy XXI. századi történet, egy iraki menekült férfi története, monológja. A férfi Párizsba szeretne menekülni, egy rokonához, de mivel az emberkereskedők csak Németországig viszik, így ott kénytelen dekkolni. Megismerjük a könyvből a menekültek zárt világát (nemcsak iraki menekültek, hanem mindenféle náció, de persze főleg a Közel-Kelet térségéből), kitörési lehetőségeiket, illetve: a normális kitörés lehetetlenségét. A férfi tulajdonképpen ügye elbírálására vár (hiszen elfogták Németországban mint illegális bevándorlót), hogy maradhat-e az országban. A könyv a németországi bürokrácia kritikája is, amely lassú, körülményes és egyáltalán nem az együttérzésen alapul.”

Mikor? Október 20-án 17 órakor. Eseménylink>>

Roy Jacobsenroy.jpg

Az 1954-ben Oslóban született Roy Jacobsen egyike a legismertebb és legnagyobb hatású kortárs norvég íróknak. Négy novelláskötetet, tizenegy regényt, egy életrajzot és egy gyermekkönyvet jelentetett meg eddig. A Norvég Irodalmi Akadémia tagja. Műveiben a legkülönfélébb módon mutatja be a norvég táradalom rétegeit, gyakran a generációk mozgásával és vidéki-városi élet ütköztetésében. Börtönélet című novelláskötettel debütált 1982-ben, amellyel megnyerte a Tarjei Vesaas-díjat. Több mint húsz éve tartó pályája során számos elismerésben részesült, többek között kétszer jelölték az Északi Tanács Irodalmi Nagydíjára (A hódítók, 1991; Fagy, 2004), és elnyerte a Norvég Kritikusok Díját (Jöhet valaki, 1989). A nagy áttörést az 1991-es A hódítók hozta meg számára. A 2009-ben írt, magyarul 2012-ben megjelent Szoba kiadó című könyve hatalmas sikert aratott mind a kritikusok, mind az olvasók körében. A legújabb A láthatatlanok című regénye a Guardian kritikusa szerint az „elmosódó idő lenyűgőző portréja, és olyan tiszta és világos, mint a világ egy vihar után”. A regényért a Nemzetközi Dublin-díjra, majd a Nemzetközi Man Booker Díjra is jelölték.

Roy Jacobsen: A láthatatlanok (Scolar)

A sziget dióhéjba zárt kozmosz, ahol a csillagok a hó alatt, a fűben szunnyadnak. A szigetet nem lehet elhagyni. Időről időre mégis mindig megpróbálja valaki… Ingrid Barrøy egész családja – az állatok, a legelők, a remények és az álmok – egy sziget foglya. Apja arról álmodozik, hogy rakpartot épít, ahol majd kiköthetnek a hajók, de a világhoz való közeledésnek ára van. Ingrid anyjának más tervei vannak – még több gyerek egy még kisebb szigeten… A szigetlakók élete kemény: a szemétben turkálva vagy a víz fenekére leengedett hálóból szerzik mindennapi betevőjüket. Így amikor Ingrid elég idős hozzá, elküldik a szárazföldre, hogy egy gazdag családnál szolgáljon. Norvégia is éppen nagy változásokon megy keresztül: az Ingridet fogadó modern világ szeszélyes, és sokszor kegyetlen. Váratlanul tragédia történik, és Ingridnek vissza kell mennie, hogy megvédje azt az otthont, amiről azt hitte, már maga mögött hagyta.

Mikor? Október 19-én 18.30-kor. Eseménylink>>

akosdoma.jpgAkos Doma

Akos Doma 1963-ban született Budapesten, gyermekkorát Magyarországon töltötte, szüleivel Olaszországon át Angliába emigrált, majd Németországban telepedett le. Műfordítóként hívta fel magára először a figyelmet, többek között Földényi F. László, Nádas Péter, Márai Sándor, Hamvas Béla és Végel László műveit ültette át német nyelvre. 2001-ben jelent meg első regénye, Der Müßiggänger címmel, majd a Die allgemeine Tauglichkeit (Az általános alkalmasság) című követett, amely utóbbiért a 2012-es Adelbert-von-Chamisso-díjat is elnyerte. A harmadik A vágyak útja című regénye felkerült a Német Könyvdíj (Deutscher Buchpreis) jelöltjei közé. Művében egy magyar családon keresztül mesél az elvándoroltak nehézségekkel teli életéről, amikor az álmok és vágyak beteljesülése helyett a kíméletlen valósággal szembesülnek.

Tovább

Szívünk rajta: a Titkok szigete a hónap könyve

titkok_szigete.jpg

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbeknek talál. Ezúttal Helen Friel és Ian Friel kalandjátékos kötete lett a hónap könyve.

Októberben a Szívünk rajta program szakmai és gyerekzsűrije szerint a Titkok szigete - kalandjáték zseniális fejtörőkkel lett a hónap kiemelt könyve. A szakmai csapat részéről D. Tóth Kriszta író, újságíró, az UNICEF nagykövete így értékelte a kötetet: „Azt hiszem, nagyjából így kell(ene) kinéznie egy iskoláskorú gyerekeknek szóló fejlesztő könyvnek 2018-ban. Ez a kiadvány úgy veszi föl a versenyt az alfa- és Z-generációs gyerekeinkre zúduló digitális ingercunamival, hogy közben nem erőlködik. Játszik veled, megmozgatja az elmét, kényezteti a szemet, és mindemellett szórakoztat.”

Helen Friel és Ian Friel: Titkok szigete - kalandjáték zseniális fejtörőkkel

Fordította: Nyuli Kinga, Scolar Kiadó, 2018, 62 oldal, 3999 HUF

 

Ebben a hónapban még Szívünk rajta-matricát kapott Louise Spilsbury és Hanane Kai Beszélgessünk róla! -
Rasszizmus és intolerancia című könyve, illetve a nyelvtanulóknak szánt sorozatban Verne Gyulától a Nemo kapitány.

Szívünk rajta a Margón. A Szívünk rajta könyveit megtaláljátok a Margó Irodalmi Fesztiválon, sőt, még ennél sokkal többet is. Október 20-án a gyerekek felfedezhetik Budapest titkait, majd együtt kiszínezhetik Bosnyák Viktória mesekaméleonját. Szombat délután a résztvevők kicsit jobban megismerhetik az 50 elszánt magyar nő című kötet szereplőit, majd Al Ghaoui Hesna mesél arról, hogyan féljünk bátran. A vasárnap a kézműveskedésé, a gyerekek könyvjelzőt és vicces szörnybetűt is készíthetnek. Még több információt ITT találtok!

Nádas egy időben nagy kedvvel égette el a kéziratait - riportfilm a Margón

A Margó Irodalmi Fesztiválon lesz a premierje a Nagyon sajnálom című portréfilmnek, amely a Világló részletek történetén keresztül igyekszik bemutatni az írót, Nádas Pétert. A memoárkötet tavaly az év könyve volt a Könyvesblogon, idén elnyerte az Aegon Művészeti Díjat és a Libri irodalmi díj tízes listáján is szerepelt. A Nagyon sajnálom ugyanakkor nemcsak magáról a kötetről és azon keresztül a szerzőről akar megtudni többet, de rengeteg érdekes mozzanatot villant fel abból, hogyan készült a kötet, és természetesen abból is, hogy milyen volt a Világló részletek utóélete. Az már csak bónusz, hogy közben szó esik egy bebetonozott kéziratról, egy címről, amely előbb volt meg németül, mint magyarul, és arról is, hogy egy üveg megbuggyant sör milyen üzenettel bírhat. A portréfilmet október 21-én 10:30-kor vetítik a Margón, a Várkert Bazárban. (Részletes infókért kattintsatok ide!)

Természetesen nem fogjuk elmesélni, miről szól a film, de néhány érdekességet azért pontokba szedtünk:

Tovább

Donáth Mirjam: Meg akartam érteni, miért nem találom az otthonom a világ fővárosában

img_20180908_163259.jpg

Idén negyedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a Margó-díjat. Immár hagyománnyá vált, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Hargitai Miklós, Fekete Judit, Csutak Gabi, Mécs Anna, Frank Márton, Csepelyi Adrienn, Juhász Tibor, Zágoni Balázs és Mezei Márk után most Donáth Mirjam mesél a kultúrák határán zajló életről, az otthonkeresés nehézségeiről, és arról, hogyan fogadták a könyvét az amerikai magyarok. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 18-án az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatói a Bookline, a KKM Publishing Hungary Program és az Aegon Művészeti Díj.

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

A nagyszüleim szigligeti parasztházában kezdtem el írni. Ez egy-két hónappal azután történt, hogy hazaköltöztünk New Yorkból, ahol hét éven át azért küzdöttem, hogy idegen nyelven is önmagam lehessek. Mire feleszméltem, már a két kultúra között találtam magam; ott, ahol az angol szavaknak még nem volt súlyuk a szívemben, de a magyar mondataimon már az amerikai nyelv logikája látszott. 
Új színeket, egész palettát adott ez az élet a kultúrák határán, csak épp az eszköztől fosztott meg, amellyel a kitárult világot szavakba önthettem volna. Mára bonyolódott a helyzet: magyar–amerikai–brazil családban élek. Hogyan ápoljak három kultúrát, három nyelvet? Hogyan neveljem a gyerekeimet teljes valójuk megélésére? És kivé válok én a kultúrák között? Arra jöttem rá, hogy a legégetőbb kérdésekre írás közben kapok választ. 

Donáth Mirjam: Mások álma

Athenaeum Kiadó, 2018, 320 oldal, 3499 HUF

 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Alkotásra mindig konkrét személyek ösztönöztek, akiknek fontos volt, hogy történetet kapjanak tőlem. Ez a történet a Magyar Narancs online oldalán kezdődött, ahová tárcákat írtam Éjfélkor New Yorkban címmel, és a sorstársakkal, a kivándorlókkal való találkozásokban folytatódott. Akkor nőtt könyvvé, amikor Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó igazgatója megkért, hogy meséljem tovább. Mintha a szájhagyomány korából érkeztem volna: akkor kezdek a mesébe, amikor a hallgatók már körbe ültek.

Mit vártál az első könyvedtől?

Meg akartam érteni, mi történt velem, miért lett belőlem vándor, miért nem találom az otthonom a világ fővárosában, miért érzem úgy, hogy a repülőn mindig meghalok egy kicsit. Rá akartam jönni, mit akarok, és mi az, amitől félek.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Regényt írnék belőle.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Kada Júlia műfordítónak. Hosszú estéket dolgoztunk a kultúrák határán született mondataimon. Az ő segítségével érkeztem meg haza.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Bizarr, de éppen az Amerikában élő magyarok egyik FB-csoportja utasította el még a gondolatát is annak, hogy a kezükbe vegyék a könyvet. Ellenérzéssel fogadták a már korábban, a Menjek/Maradjak dokumentumfilmben felvetett és a könyvről szóló interjúkban kifejtett gondolataimat. Közülük kevesekről tudok, akik végül elolvasták a könyvet, akik nem egykori személyes döntésük, értékrendszerük elleni támadásnak vették, hogy én arról írok: nekem miért nem volt való sem New York, sem az emigráció, mindannak ellenére, amit a várostól kaptam. Nem jó „álombakónak” lenni, az amerikai álom elvetése is a főbűnök közé tartozik. Mások álmát akkor is féltve kell tisztelni, ha az saját göröngyös utad kegyetlen valósága.

Tovább

Mezei Márk: Komoly szenvedés nélkül nem megy

mezeimark.JPG

Fotó: Déri Miklós

Idén negyedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a Margó-díjat. Immár hagyománnyá vált, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Hargitai Miklós, Fekete Judit, Csutak Gabi, Mécs Anna, Csepelyi Adrienn, Juhász Tibor és Zágoni Balázs után most Mezei Márk mesél egy antwerpeni vacsora utóhatásairól, a tudat önvédelmi reakciójáról és a legemlékezetesebb olvasói reakcióról. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 18-án az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatói a Bookline, a KKM Publishing Hungary Program és az Aegon Művészeti Díj. 

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Lelkileg: komoly szenvedés, és véráldozat nélkül nem megy. Máshogy fogalmazva: nem lehet anélkül rendesen regényt írni, ha közben nem próbálunk meg leásni a személyiségük legmélyére. Ez azonban egy meglehetősen unheimlich meló, ami azért elég sokszor képes kiverni az ásót az ember kezéből.

Technikailag: nagyon sokszor kell nekifutnom egy mondatnak, hogy egész pontosan azt mondjam vele, amit akarok – vagy ami legalább ilyen fontos: amikor kimondtam magamban, ne hangozzék se hamisnak, se sutának.

Szerkesztésileg: a szerkesztő társszerző.

Eredményileg: nem biztos, hogy a végeredmény megérte azt a mennyiségű magányos órát, amit a szöveg felett ültem – még akkor sem ha az üres képernyőt bámulva meglepően sokszor úgy éreztem, hogy valamit mélyen megértek a világból. Néha azt gondolom, hogy lehet, hogy simán csak élni kellett volna helyette. Élvezni a kulináris örömöket. Mások társaságát. Máskor meg, hogy se ez, se az nem jó megoldás.

Mezei Márk: Utolsó szombat

Pesti Kalligram, 2018, 248 oldal, 2990 HUF

 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Egy antwerpeni sábeszi vacsorán találkoztam azzal az idős asszonnyal, akinek az apja borotválta le a szökés előtti éjszakán a Magyarországon bujkáló belzi rebét. Aztán évekkel később egy családunkban kallódó rossz befektetés (üdülési jog – senki se vegyen ilyet, ismétlem senki!) miatt egy hétig Zalakaroson voltam száműzetésben a gyerekkel, ahol az egyik nap valahogy összeállt a fejemben a vacsorán hallott történet a könyv másik szálával. Mire visszavezettem a földi pokolból, megvolt a könyv szerkezete.

Mit vártál az első könyvedtől?

Ha megírom, elmúlik tőle a depresszióm. Megnövekszik a napos órák száma Budapesten, több erőm és kedvem lesz reggelente felkelni – de valahogy mégiscsak úgy tűnik, hogy valamiért mégsem akar így alakulni. A tél mintha nem csak egy közelgő évszak lenne, de egy olyan érzés is, amit még egy könyv sem képes elmulasztani.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nem biztos, hogy megírnám ezt a történetet. Bár a történelmi tények engem igazolnak, a belzi rebéről szóló igazság kimondásával sok olyan embert is megbántottam, aki egyébként fontos az életemben. De ígérem nekik, ha egyszer kedvem lesz újraírni a történetet, abban a belzi rabbi egy kigyúrt, dagadó izmú hős lesz, aki gépágyúval szitává lő majd minden gonoszt és egy menő, Zeppelin formájú légballonnal repül majd el Palesztinába a híveivel.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

A legjobban azt szerettem volna, ha felnőttkorom legfontosabb szerelme olvasta volna írás közben a formálódó szöveget, de őt egyáltalán nem érdekelte, mivel foglalkozom, sőt, azt hiszem a mai napig nem olvasta el a megjelent könyvet. Részleteket láttak barátok, hosszabb-rövidebb időszakra szóló csajok, nők, futó szerelmecskék. A végső változatot azonban csak a szerkesztőmnek mutattam meg.

Tovább

Mégis ki mondta, hogy egy feminista nem járhat rózsaszínben?

A girl power jegyében íródott könyv, amely végleg leszámolna a feminizmussal szembeni előítéletekkel. A kötet eredetileg angolul jelent meg, és olyan hírességek írták le benne a véleményüket, mint Helen Fielding vagy Keira Knightley, de a könyv szerzői között akad aktivista, színész és énekes-szövegíró.

Egy feminista nem jár rózsaszínben - és egyéb hazugságok

Fordította: Diószegi Dorottya, Menő Könyvek, 2018, 470 oldal, 3990 HUF

 

A magyar változatban ugyanúgy megtalálhatók az eredeti esszék, sőt még ennél több is: az Egy feminista nem jár rózsaszínben - és egyéb hazugságok című kötetben mindezeken túl ugyanis magyar írók, újságírók, slammerek is megszólalnak, és mesélnek arról, nekik milyen a személyes kapcsolatuk a feminizmussal. A végeredmény egy csomó vicces, meglepő és inspiráló szöveg lett, amelyek segíthetnek kitölteni az űrt a feminizmus fogalma és a való élet tapasztalata között.

Akik a kötetben megszólalnak: D. Tóth Kriszta • Tóth Krisztina • Rácz Zsuzsa • Szabó T. Anna • Kalapos Éva Veronika • Mészáros Antónia . Kemény Zsófi • Nyáry Luca • Bridget Jones (Helen Fielding tollából) • Saoirse Ronan • Emma Watson • Jameela Jamil • Kat Dennings • Keira Knightley • Alicia Garza • Jodie Whittaker • Whitney Wolfe Herd • Beanie Feldstein • Zoe Sugg • Angela Yee • Akilah Hughes • Evanna Lynch • Chimwemwe Chiweza • Alison Sudol • Lolly Adefope • Elyse Fox • Charlie Craggs • Charlotte Elizabeth • Alaa Murabit • Trisha Shetty • Tapiwa Maoni • Lydia Wilson • Amy Trigg • Tanya Burr • Karen Gillan • Swati Sharma • Bronwen Brenner • Emily Odesser • Emi Mahmoud • Gemma Arterton • Lauren Woodhouse-Laskonis • Tasha Bishop • Skai Jackson • Maryam and Nivaal Rehman • Nimco Ali • Amika George • Jordan Hewson • Alice Wroe • Claire Horn • Dolly Alderton • Rhyannon Styles • Grace Campbell • Liv Little • Olivia Perez

Bemutató. A kötetet a Magvető Caféban mutatják be október 18-án, csütörtökön 18 órakor, ahol Csapody Kinga főszerkesztő a kötet magyar szerzőivel beszélget majd arról, hogy mit jelent számukra az F betűs szó. Slammel: Nyáry Luca. Eseménylink >> Október 20-án, szombaton, a Margó Fesztiválon a nagy kérdés viszont az lesz, hogy vajon mik a leggyakoribb sztereotípiák a feministákkal kapcsolatban. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: D. Tóth Kriszta, Rácz Zsuzsa, Tóth Krisztina, Kemény Zsófi és Csapody Kinga. Moderál: Kertész Edina. Eseménylink >>

Olvass bele:

feminista_nem_hord.pdf by on Scribd

Anna Burns nyerte a Man Booker-díjat

anne_buns.jpg

Kép forrása

Anna Burns kapta a 2018-as Man Booker-díjat Milkman című regényéért. Bizonyos értelemben történelmet írt, mert ő az első észak-ír szerző, aki átvehette az 50 ezer font jutalommal járó elismerést. A Milkman a harmadik megjelent könyve. Egy tizennyolc éves lányról szól, akit szexuálisan zaklat egy idősebb, befolyásos férfi. Burns meglehetősen meglepődött és meghatódott, amikor kiderült, hogy ő a díj nyertese. Barátainak, családjának és kiadójának köszönte meg a támogatást, majd gratulált a rövidlistán szereplő többi szerzőnek. 

A rangos irodalmi elismerést 50. alkalommal adták át. Mint korábban írtuk, az idei évben a női szerzők domináltak a rövidlistán, Anna Burns mellett Esi Edugyan, Daisy Johnson, Rachel Kushner, Richard Powers és Robin Robertson szerepelt rajta. Az 50 ezer font pénzjutalommal járó Man Booker-díjat korábban V.S. Naipaul, Salman Rushdie, Margaret Atwood és Hilary Mantel is elnyerte. Eredetileg brit, ír és a brit Nemzetközösséghez tartozó országok írói részesülhettek az elismerésben, 2013-ban azonban megváltoztatták a szabályokat. Azóta minden angol nyelven alkotó jelölhető a díjra, ha a művük megjelent az Egyesült Királyságban. 

Tavaly az amerikai George Saunders nyert Lincoln in the Bardo című kötetével. Az előző évben diadalmaskodó Paul Beatty után ő volt a második amerikai író, aki megkapta a díjat.

Hosseini: Az emberek nem szabad akaratukból válnak menekültté

khaled_hosseini.jpg

Fotó: Neményi Márton

A menekültválság áldozatainak állít emléket legújabb könyvében a világ egyik legnépszerűbb írója, Khaled Hosseini, aki gyerekként maga is megtapasztalta, milyen menekültként új életet kezdeni egy teljesen más kultúrában. Az Ima a tengeren gyönyörűen illusztrált könyv, melyben Hosseini együttérzéssel és méltóságteljesen beszél arról, mit jelent egyik napról a másikra menekültté válni, prózaversbe sűrítve a teljes kiszolgáltatottságot és végső kétségbeesést. Ez az a hangvétel, ami nagyon hiányzik a menekültválságról szóló közbeszédből.

Khaled Hosseini: Ima a tengeren

Libri Könyvkiadó, 2018, 48 oldal, 2299 HUF

 

Hosseini évek óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jószolgálati nagykövete, és az Ima a tengerent is részben ez a munkája inspirálta ‒ tavaly felkérték, hogy egy adománygyűjtő gálaesten olvasson fel az egyik regényéből, ő azonban hatásosabbnak érezte, ha arról beszél a jelenlévőknek, mit érezhetnek a Földközi-tengeren átkelő menekültek, mert mélyen megrázta a 2015 szeptemberében vízbe fulladt szír kisfiú, Alan Kurdi tragédiája. A szöveghez először a Guardian készített animációs VR filmet a Google-lel közösen, most pedig könyvben is megjelent. A Könyvesblog részt vehetett az Ima a tengeren exkluzív bemutatóján Londonban, majd a nemzetközi sajtó meghívott képviselői számára tartott, nagyon szűkkörű sajtóbeszélgetésen. Itt készült interjúnkat a Könyves Magazin legújabb számában olvashatjátok. Az Ima a tengeren megvásárlásával ráadásul egy igazán jó ügyet szolgálunk, mivel a szerző a könyv minden bevételével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát és a Khaled Hosseini Alapítványt támogatja, hogy e szervezetek világszerte életmentő segítséget nyújthassanak a menekülteknek.

hosseinik_imaatengeren_40-41.jpg

Hosseini, aki hosszú időn át orvosként dolgozott, annak idején egy olyan történettel robbant be az irodalmi életbe, amit részben saját élete inspirált. A világszerte több tízmillió példányban elkelt Papírsárkányok főszereplője ugyanis egy olyan fiú, aki kiváltságos körülmények között nő fel Afganisztánban, majd a szovjetek bevonulásakor apjával együtt menekülni kényszerülnek, és végül Amerikába emigrálnak, ahol a nulláról kell kezdeniük.

Tovább

Zágoni Balázs: Foglalkoztat, hogy 50 év múlva milyen lehet majd errefelé az élet

zagonibalazs.jpg

Idén negyedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a Margó-díjat. Immár hagyománnyá vált, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Hargitai MiklósFekete JuditCsutak Gabi, Mécs AnnaFrank MártonCsepelyi Adrienn és Juhász Tibor után Zágoni Balázs mesélt arról, hogy mi adta A Gömb alapötletét, és kiderült az is, milyen hullámokat vetett, amikor az iskolában az osztálytársainak az általa írt színdarabot kellett előadniuk. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 18-án az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatói a Bookline, a KKM Publishing Hungary Program és az Aegon Művészeti Díj.

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Ezelőtt csak gyerekkönyveket írtam, fikciót és ismeretterjesztőt egyaránt. Nem tudtam, mennyire sikerül majd megtalálni a hangot ehhez a nagyobbaknak szóló regényhez. Öt éve kezdtem el írni, az első oldalak könnyen mentek, de féltem, hogy valahol majd elakadok. Végül az egészet viszonylag könnyen írtam meg fél év alatt. A következő két és fél évben még többször nekimentem a szövegnek, átfésültem, javítottam, újraírtam, csak utána kezdtem el kiadót keresni.

Zágoni Balázs: Fekete fény 1. - A Gömb

Móra Könyvkiadó, 2018, 352 oldal, 2499 HUF

 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Az a gondolat, hogy mi történne, ha megjelenne előttem egy tökéletesen kerek, átlátszó, rugalmas, embernagyságú valami, ami repülni tud, sőt, amivel lehet repülni, és amivel vagy akivel lassan megtanulok kommunikálni is. Ki vagy mi volna, és honnan jönne? Amúgy nem tudom, miért pont ez volt a szikra. Ehhez kapcsolódtak aztán olyan gondolatok, mint a modern városállamok ötlete, azt hogy milyen lehet majd az élet errefelé 50 év múlva, ami amúgy is sokat foglalkoztat, és olyan gyerekkori emlékek, mint például a gombászás.

Mit vártál az első könyvedtől?

Jó szerkesztőt, jó borítót, jó visszhangot. Mind a hármat megkaptam! Ez egyben az első Magyarországon (és nem Erdélyben) megjelenő önálló kötetem és meglepett, hogy milyen sok helyen írtak róla az Élet és Irodalomtól a Magyar Időkig.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Eredetileg meg akartam írni a sorozat második és egyben befejező részét is, még mielőtt megjelenik az első. De nem jött össze. Tehát egy pár apróságot, ami utólag kevesebb fejtörést okozott volna a második kötet írása közben, mert egyszerűen megváltoztattam volna két szót az elsőben.

Tovább