Olvass!

KönyvesBlog

Ezeken az oldalakon lehet ingyenesen könyveket letölteni

2018. szeptember 21. forgáchkinga

ekonyv.png

Egyre több olyan honlap létezik, ahonnan ingyenesen (és legálisan) lehet letölteni magyar nyelvű könyveket. Bár ezeket már most is sokan használják, a lehetőség még nem jutott el mindenkihez, ezért Kerekes Pál és Kiszl Péter, az ELTE információ- és könyvtártudományi tanszékeinek oktatói összegyűjtötték, hogy milyen fórumokon tudnak a magyarok szabadon könyvekhez hozzáférni. Kutatásaik eredményét a Magyar irodalom @ világhálón című kötetükben tették közzé, amit ITT bárki ingyenesen elolvashat.

A magyar irodalom digitalizálása egy viszonylag friss dolog, körülbelül huszonöt éve merült fel először, hogy a kulturális örökség megőrzése és átörökítése érdekében nem ártana feltenni az internetre a legfontosabb szövegeinket. A világ azóta nagyot fordult. Mint a kötet előszavából is kiderül, húsz évvel ezelőtt, 1998 tavaszán még csak 3,5 ezer webhely volt bejegyezve a „.hu” felső szintű közdomén alatt, míg ma csaknem 730 ezer domént tartanak nyilván. Ráadásul mostanra már a magyar lakosság nagy része, kb. 70%-a rendszeresen használ internetet. 

Már csak néhány évig lesz papírkönyv?

Vajon meddig fognak még az emberek papírkönyveket vásárolni? Mi lesz az irodalommal, ha a zene- és filmipar után a könyvpiacot is eléri a streamelős rendszer? A könyvkiadás jövőbeli lehetőségeiről Vörös Andrásnak, a Cser Kiadó munkatársának gondolatait olvashatjátok. Á, én még biztos innen megyek nyugdíjba - mondja a kiadói szerkesztő kolléga.

Ez a kötet elsősorban az ingyenesen elérhető magyar nyelvű irodalmi szöveggyűjteményekre koncentrál. A szerzők olyan honlapokat szedtek össze, ahonnan törvényesen lehet szövegrészleteket, cikkeket, műfordításokat, illetve teljes könyveket letölteni. „A klasszikus magyar szépirodalom jó része elérhető ingyenesen, valamint jelentős számú kortárs magyar irodalom is található szabad adatbázisokban, szerzői portálokon” – írják, de azért hozzáteszik azt is, hogy eddig még a magyar kulturális örökségnek csak töredékét sikerült digitalizálni,

Néhány oldal, ahol szabadon hozzáférhetők könyvek: 

Elsődleges célja, hogy számítógépes formátumban összegyűjtse, és az interneten elérhetővé tegye azokat az elsősorban magyar nyelvű szak- és szépirodalmi műveket, amelyek a mindennapi munkához, tanuláshoz, művelődéshez szükségesek. 2018 áprilisában az állomány 17 653 művet tartalmaz.

A Digitális Irodalmi Akadémia egyedülálló a világon, mert tagjai szerzőik jogi védelem alatt álló, teljes életművüket teszik közzé az interneten, a nagyközönség számára szabad hozzáférést biztosítva a digitalizált szövegekhez. A szerzői jogdíjat kormányzati támogatásból fedezik.Az adatbázisban 2018 áprilisában több mint 420 000 oldalnyi szöveg olvasható és kereshető. A honlap éves látogatottsága 650 000 – 680 000 körül jár. 

Ez a rendszer szolgálja a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott közgyűjteményi digitalizálások eredményeinek közreadását. A Könyv- és dokumentumtár 2018 tavaszára már több mint 10 millió digitalizált oldalt tartalmazott.

Tovább

Matula Gy. Oszkár horgászvilága több mint puszta halkergetés

matula_horgasz.jpg

Matula Gy. Oszkár horgásznovelláin generációk sora nőtt fel. A Magyar Horgász magazin évtizedeken keresztül százezrekhez juttatta el ezeket a rusztikus, érzelmekkel és bölcsességgel teli történeteket.

Ne horgászmódszertani fejtegetésekre számítson az olvasó, mert Oszi bácsi horgászvilága más is, több is, mint puszta halkergetés: a természetközeli ember tudósít itt az átalakuló környezetünkről, a Körösök nagy árvize utáni folyószabályozásról, eltűnő halakról és elmúló szerelmekről. Szépségről és emberségről. 

Matula Gy. Oszkár: A folyók hátán érkezik a fény

Athenaeum Kiadó, 2018, 277 oldal, 3999 HUF

 

Matula Gy. Oszkár egy élő legenda, az Athenaeum pedig ezzel a kiadással tiszteleg a mester munkássága előtt. Egyben javasoljuk a fiatal horgászok számára, hogy kísérjék el az öreget megírt horgászkalandjaira. Elmondhatatlan élményt kapnak tőle: a felismerést, hogy minden, ami a horgászatban fontos, az a halfogáson messze túl van.

Olvass bele a kötetbe:

Matula Gy. Oszkár 26-37.pdf by on Scribd

Magyarul is megjelenik a Trumpot leleplező botránykönyv

bw_trump_a_feher_hazban_media_1.jpg

Hamarosan magyarul is olvasható lesz az Amerikában múlt héten megjelent, Donald Trumpot leleplező könyv. Bob Woodward belsős informátorok segítségével tárta fel, hogy mi zajlik a Fehér Házban. A Félelem decemberben jelenik meg a Gabo Kiadónál Bihari György, Bojtár Péter és Pétersz Tamás fordításában. Az Index itt írt a könyvről.

Bob Woodward, aki leginkább a hivatalban lévő amerikai elnökökről írt könyveivel betonozta be a nevét szerzőként – Nixontól Obamáig nyolc államfő kormányzását mutatta be –, ezúttal a Donald Trump igazgatta Fehér Ház zűrzavaros életét tárja fel példátlan alapossággal, és leleplezi, hogyan hozza meg döntéseit az elnök fontos bel- és külpolitikai ügyekben.

Bob Woodward társszerkesztő a The Washington Postnál, ahol már negyvenhét éve dolgozik. Kétszer is kitüntették Pulitzer-díjjal: először 1973-ban kapta meg Carl Bernsteinnel közösen, amikor a Postban leleplezték a Watergate-ügyet, másodszor 2002-ben, a szeptember 11-ei terrortámadások utóéletéről tudósító csapat vezetőjeként. Tizennyolc könyv szerzője, illetve társszerzője, amelyek Amerikában mind tényirodalmi bestsellerek lettek, tizenkettő pedig az általános sikerlista élére is felkerült. Magyarul korábban az alábbi könyvei jelentek meg: A parancsnokok (1996), A gazdaság karmestere (2001), Bush háborúja (2003), A támadás terve (2004).

Soha korábban nem jelent meg ilyen aprólékos portré hivatalban lévő elnökről úgy, hogy a szóban forgó vezető az első évét töltötte a pozícióban. Woodward könyve elsősorban az Ovális Irodában, az Air Force One fedélzetén és a Fehér Házban zajló parázs viták és döntéshozatali folyamatok bemutatására koncentrál.

A szerző belsős informátorokkal készített több száz órányi interjú, tárgyalások során rögzített feljegyzések, valamint személyes naplók, hivatalos akták és dokumentumok alapján írta meg a könyvét. Az egészen apró részleteket, hiteles párbeszédeket és adatokat felvonultató Félelem áttekinti az Egyesült Államok Észak-Koreával, Afganisztánnal, Iránnal, a Közel-Kelettel, a NATO-val, Kínával és Oroszországgal kapcsolatos külpolitikáját. Egyúttal feltárja Trump meghatározó belpolitikai lépéseit is, különös tekintettel a védővámokat illető vitáira, a bevándorlás és az adótörvények kérdéseire, a párizsi klímaegyezményből való kilépésre és a charlottesville-i rasszista erőszakhullámra.

Woodward azt is elsőként mutatja be részletesen, hogyan tárgyaltak Trump ügyvédjei Robert Muellerrel, az oroszok feltételezett választási beavatkozásával kapcsolatos vizsgálat különleges ügyészével, és miről esett szó a találkozókon. A Félelemből továbbá az is kiderül, Trump magas rangú beosztottjai hogyan tüntettek el az Ovális Irodában lévő íróasztaláról különböző dokumentumokat, hogy az elnök ne adhasson ki olyan utasításokat, amelyek kulcsfontosságú hírszerzési műveleteket veszélyeztethetnének.

„Nem más volt ez, mint hivatali államcsíny” – írja Woodward. „A világ legerősebb országának végrehajtó hatalma idegösszeomlást kapott.”

12 fordító kellett Marlon James regényének norvég változatához

(Kép forrása)

A norvégok biztosra mentek Marlon James A Brief History of Seven Killings (Hét gyilkosság rövid története) című regényének fordításával, ugyanis egyszerre 12 (!) fordítót bíztak meg a munkával. Mielőtt bármi rosszra gondolnánk, nem azért dolgoztattak ennyi embert, mert ne bíztak volna bennük, vagy mert olyan gyorsan szükség lett volna a fordításra. Hanem azért, mert a történet minden egyes karakteréhez külön-külön felkértek egy-egy fordítót. Szó szerint szereposztást készítettek a könyvhöz, majd a kész szövegrészeket egybegyúrták. 

Az egyedi módszeren maga Marlon James is meglepődött, bár a Twitter-posztja alapján tetszett is neki: 

 

A Bob Marley elleni merényletről szóló A Brief History of Seven Killings című regénnyel Marlon James 2015-ben nyerte el a Man Booker-díjat. Ő volt az első jamaicai, aki megkapta az elismerést. A regény cselekménye valós eseményeken alapszik: 1976 decemberében hét fegyveres tört be Bob Marley házába, a lövöldözésben többen megsérültek, köztük az énekes is. Hivatalosan nagyon kevés információ látott napvilágot az esetről, ám annál több pletyka kapott szárnyra.

A női szerzők dominálnak a Man Booker idei rövidlistáján!

manbooker.png

Izgalmas meglepetéseket tartogat idén a Man Booker-díj, ugyanis a mai bejelentések alapján a 2018-as rövidlistán a nők dominálnak: kétszer annyi nő szerepel az esélyesek közt, mint férfi. Ráadásul az idei év más szempontból is rekord, ugyanis a Booker történetében Daisy Johnson lehet a legfiatalabb szerző, aki megnyerheti a díjat (mindössze 27 éves). Ahogy korábban írtuk, ez volt az első olyan év is, amikor képregényt is jelöltek az elismerésre, Nick Drnaso Sabrina című könyve azonban nem jutott be a legesélyesebbek közé.  

Az idén 50. alkalommal adják át az egyik legrangosabb irodalmi elismerést. Az 50 ezer font pénzjutalommal járó Man Booker-díjat korábban V.S. Naipaul, Salman Rushdie, Margaret Atwood és Hilary Mantel is elnyerte. Eredetileg brit, ír és a brit Nemzetközösséghez tartozó országok írói részesülhettek az elismerésben, 2013-ban azonban megváltoztatták a szabályokat. Azóta minden angol nyelven alkotó jelölhető a díjra, ha a művük megjelent az Egyesült Királyságban.

A rövidlistára ezek a könyvek kerültek fel: 

Anna Burns (UK): Milkman (Faber & Faber)

Esi Edugyan (Canada): Washington Black (Serpent’s Tail)

Daisy Johnson (UK): Everything Under (Jonathan Cape)

Rachel Kushner (USA): The Mars Room (Jonathan Cape)

Richard Powers (USA): The Overstory (William Heinemann)

Robin Robertson (UK): The Long Take (Picador)

A győztest október 16-án jelentik be. Tavaly az amerikai George Saunders nyert Lincoln in the Bardo című kötetével. Az előző évben diadalmaskodó Paul Beatty után ő volt a második amerikai író, aki megkapta a díjat.

A jelöltek közül Rachel Kushner A Mars klub című regénye novemberben magyarul is megjelenik az Athenaeum Kiadó gondozásában, Müller Péter Sziámi, Müller Máté és Müller Brunó Noé fordításában. 

Forrás: The Man Booker Prize

Októberben megjelenik John Updike Nyúlcipője

updike_1.jpg

John Updike életműsorozatot indít idén ősszel a 21. Század Kiadó. A sorozat nyitányaként a 2009-ben elhunyt szerző Nyúl-sorozata fog megjelenni, kezdve a Nyúlcipő című regény magyarul még soha nem publikált, teljes szövegével, Gy. Horváth László új fordításában.

John Updike pályafutását újságíróként kezdte, a New Yorker folyóiratnak írt cikkeket és kritikákat, és itt jelentek meg első novellái és versei is. 1957-ben azonban úgy döntött, hogy minden idejét a szépirodalomnak szenteli, ezért otthagyta állását, és a massachusettsi Ipswichbe költözött. Írásaiban előszeretettel foglalkozott a jómódú amerikai középosztály mindennapjaival, magánéleti problémáival. Első kötete, a The Carpentered Hen című versgyűjteménye 1958-ban jelent meg. Egy évre rá jelentkezett első regényével, A szegényházi vásárral, melyben egy szegényház elhagyatott, öreg lakóinak életét ismerhetjük meg.

Az igazi hírnevet azonban az 1960-ban megjelent első Nyúl-regénye, a Nyúlcipő hozta meg számára. Harry C. Angstrom, azaz a Nyúl történetét később a Nyúlketrec (1972), a Nyúlháj (1981) és a Nyúlszív (1990) és a Nyúlfark (2001) című regényekben folytatta. A regényciklusban az ötvenes évektől a Reagan-korszakig követi az amerikai társadalom életének változásait. Az ötkötetes Nyúl-sorozat most Gy. Horváth László új, javított fordításában fog megjelenni a 21. Század Kiadónál. 

A Nyúlcipőt Updike többször is átírta, utoljára 1995-ben. Rengeteget változtatott a szövegen, egész bekezdéseket kihúzott vagy betoldott, átfogalmazott. Ő maga így nyilatkozott erről: „A Nyúlcipő, nyughatatlan és állhatatlan hőséhez hasonlóan, több formában létezik, mint bármelyik másik regényem.” A korábbi magyar kiadások hellyel-közzel tudták követni ezt a számtalan változást – az új fordítás tehát kis túlzással új Nyúlcipőt fog a hazai közönség elé tárni. (Gy. Horváth László) 

image002.jpgJohn Updike: Nyúlcipő

John Updike  a Nyúlcipővel lett végérvényesen generációja és a huszadik századi amerikai próza egyik legnagyobb alakja. 

Harry „Nyúl” Angstrom, menő kosaras és rajongott sztár volt a középiskolában, mintaélettel, de most, huszonhat évesen elhatározza, hogy elhagyja feleségét és családját. Kezd felnőni és érzi: a lelkében harcban állnak ösztönei és a józan esze, a szexualitás és a családi kötelékek, saját érdeke és a társadalmi kötelezettségek.

Harryt menekülése azzal szembesíti, hogy magának is hazudott, ezért cikkcakkban kényszerül haladni, mint a nyúl, de továbbra is úgy érzi, jó úton jár: egy láthatatlan vonalat követ, amelynek mentén révbe érhet, hiszen végső soron minden emberi döntés arról szól, hogy az önzést választjuk-e, vagy a jóságot és az isteni kegyelmet. 

Nyúlcipő Updike talán leghíresebb regénye. Az ötkötetes Nyúl-sorozat első kötete magyarul éppen ötven éve, 1968-ban jelent meg először, Réz Ádám fordításában. Most a 21. Század Kiadó Gy. Horváth László új fordításában adja közre a huszadik századi amerikai irodalom klasszikusát – John Updike életműkiadásának első darabjaként. 

 

John Updike: Nyúlketrecimage004.jpg

Tíz év telt el a Nyúlcipő óta, John Updike angolul 1971-ben megjelent regényében folytatja Harry „Nyúl” Angstrom történetét. A korábbi sportolóból pocakos, harminchat éves konzervatív lett, miközben az Eisenhower-érában megszokott Amerika szélcsendje is alaposan felkavarodott: a technikai fejlődés, a képzelet, a drogok és az erőszak örvénylése tartja mozgásban az országot. Nyúl mellől lelépett a család, otthonában egy szökevény „virággyermek” és egy radikális vert tanyát, múltja jelzésszerű belső tájjá töpörödött, minden romokban hever. Angstrom azonban ezek között a körülmények között is kapaszkodik a jóérzés és a felelősségtudat utolsó maradványaiba – leghőbb vágya, hogy tartozhasson valahova és hihessen valamiben. 

Nyúlketrec az ötkötetes Nyúl-sorozat második része. Magyarul 1988-ban jelent meg először, Göncz Árpád fordításában, a 21. Század Kiadó most Gy. Horváth László új fordításában adja közre a huszadik századi amerikai irodalom klasszikusát.

Mit tegyünk, ha a miniszterelnököt neandervölgyivé változtatták?

napkiraly.jpg

Képzelj el egy országot, ahol minden autó leáll, az iskolák bezárnak, és még a legújabb videojátékokhoz sem lehet hozzájutni. Pontosan ez történt Norvégiában, ahol egyszer csak kiapadtak az Északi-tenger olajmezői. 

Lars Joachim Grimstad: Napkirály - Fahr miniszterelnök & fiai

Fordította: Petrikovics Edit, KOLIBRI GYEREKKÖNYVKIADÓ KFT, 2018, 357 oldal, 2999 HUF

 

A Fahr miniszterelnök & Fiai-sorozat második kötetében nem kisebb feladat vár Finnre, mint hogy megmentse a hazáját és az apját, a norvég miniszterelnököt, akit egy eszement diktátor neandervölgyivé változtatott.

Ehhez Finn-nek nem kell mást tennie, csupán megszereznie egy japán császárkobra mérgét, egy szigorúan őrzött kőkorszaki csontváz egyetlen darabkáját és egy cseppet az őrült Napkirály véréből. Igazán semmiség… vagy mégsem?

Olvass bele: 

Grimstad Napkiraly Beleolvaso01 by konyvesblog on Scribd

5+1 fantasy-iskola, ahova szívesen beiratkoznánk

roxfort.jpg

Újra itt a szeptember, elkezdődött az iskola és megvoltak az első dolgozatok is. A nyári szünetig még több mint 180 munkanapot kell kibírni, közben pedig egyre rövidülnek a nappalok, és hűl az idő is. Szomorúságra azonban semmi ok, mert most mutatunk 5+1 olyan varázslatos fantasy-iskolát, ahová bármikor el lehet menekülni egy kis időre.

Roxfort

J.K.Rowling: Harry Potter és a Bölcsek köve

Fordította: Tóth Tamás Boldizsár, Animus Kiadó, 2017, 286 oldal, 3390 HUF

 

A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola az Egyesült Királyság leghíresebb és legjelentősebb bentlakásos varázslóiskolája, ahová 11 és 17 éves koruk közöt járhatnak a diákok. A jó hír, hogy ide felvételt nyerhet bármilyen mágikus képességű gyerek, függetlenül attól, hogy varázslók-e a szülei vagy sem. Az iskolai év szeptember 1-én kezdődik, a házakba pedig a Teszlek Süveg osztja be a diákokat mentalitásuk és képességeik szerint. A diákoknak év közben gyakorlati és elméleti órákon (pl. átváltozástan, bűbájtan, bájitaltan, gyógynövénytan, sötét varázslatok kivédése, mágiatörténet) kell részt venniük. Időnként sajnos vizsgázni is kell a tantárgyakból, de ha valaki (pl. Harry Potter) elég nagy balhét csinál, akkor van rá némi esély, hogy azt is meg lehet úszni. 

Varázskapu Egyetem 

Lev Grossman: A varázslók

Fordította: Dr. Sámi László, Agave Könyvek, 2015, 441 oldal, 3780 HUF

 

Sokan nem hisznek a varázslatokban egészen addig, míg felvételt nem nyernek egy zártkörű és titkos egyetemre New York egyik eldugott részében. A Varázskapu Egyetem nem kiskamaszok, hanem fiatal felnőttek képzésére szolgál, és számos elég kemény beavatáson kell keresztülmenniük azoknak, akik bent akarnak maradni. Az iskolába meghívásos alapon lehet bejutni, de utána is keményen kell dolgozni, hiszen Észak-Amerika legnagyobb tekintélyű varázslóiskolájáról van szó, amelyet 1763-ban alapítottak, és ahol világhírű varázslók oktatnak. Az első években a diákok az egyszerűbb bűbájokat sajátítják el, idővel viszont különleges képességeiknek megfelelően szakosodhatnak. (Már ha rájönnek, mi az.)

Láthatatlan Egyetem 

Terry Pratchett: A mágia színe - Az első korongvilág regény

Fordította: Kornya Zsolt, Nemes István, Delta Vision Kft., 2017, 342 oldal, 3490 HUF

 

A Láthatatlan Egyetem a Korongvilág legnagyszerűbb varázslóinak otthona, ugyanakkor egyben a legrosszabbaknak is. Ez a nagy múltú iskola Ankh-Morpork városában található. A tanárok zöme idős és alkalmatlan a tanításra, leginkább enni és dohányozni szeretnek, de imádják az ízléstelenül díszített köpenyeket és kalapokat is. A varázslóvilág legfőbb embere az egyetem keménykezű és kissé erőszakos főrektora, Rettentheő Mustrum. A Láthatatlan Egyetemen mágiát lehet tanulni, illetve mindent, ami ahhoz kapcsolódik. Ha a könyvtárat is szeretnéd használni, vigyél banánt!

Tovább

„Egy boszorkánynak is kell egy app” – a mágia találkozása a start-up világgal

A nagy sikerű fantasy eposzok óta a varázspálca jelentése olyan szinten él a köztudatban, mint az okostelefoné, és a boszorkányokra sem úgy tekintünk már, mint bibircsókos banyákra. De mi történik akkor, ha ezeket az elemeket egy ügynökség mindennapjaiba helyezzük? Neal Stephenson és Nicole Galland szerzőpáros könyve, A D.O.D.O. felemelkedése és bukása a boszorkányok bűvös világát vegyíti a post-itek ragadós irodai életével. Bár nem ússzuk meg fura nevű varázskütyük nélkül, a regény szereplői inkább már olyan szakszavakat kántálnak, mint az akcióterv vagy a sikermutató. 

Melisande Stokes, az unatkozó nyelvész-adjunktus a viktoriánus Londonban ragadt: memoárt kezd írni az utóbbi években vele történtekről, főként arról, hogyan került a kényelmes huszonegyedik századi Bostonból a kilátástalan múltba, ahol még a fűzők is szorítanak és vászonbugyit kell hordani. 

Nicole Galland, Stephenson Neal: A D.O.D.O. felemelkedése és bukása

Fordította: Kodaj Dániel, FUMAX KFT, 2018, 609 oldal, 5495HUF

 

A visszaemlékezés szerint minden akkor kezdődött, amikor Stokes az egyetemi kampuszon szó szerint belebotlott Tristan Lyons-ba, az USA hadseregének katona-fizikusába. Tristan egy rakat régi feljegyzés lefordítására kéri meg a nőt. Az írások szerint a mágia nemcsak mese, hanem valós dolog, legalábbis az 1851. évig az volt, akkor azonban nyom nélkül felszívódott, munka nélkül hagyva a szintén létező boszorkányokat. Nem sokkal ezután Stokes-ot egy magyar származású boszi böki meg Facebookon, aki mindenáron találkozni akar vele. Stokesék e Kárpáthy Erzsébet nevű, rejtélyes nővel indítják el az USA-kormányának égisze alatt a D.O.D.O.-t, vagyis a Diakrón Operációk Döntéshozó Osztályát. A cél nem más, minthogy kiderítsék, hova lett a mágia, és ha lehet, újra felélesszék azt. Ehhez azonban vissza kell utazniuk az időben. 

A könyvet Neal Stephenson és Nicole Galland írták, a sci-fi rajongók számára pedig előbbi lehet ismertebb, Stephenson a tudományos fantasztikum területén busásnak számító Hugo-díjat is bezsebelte már Gyémántkor című könyvével. Galland ezzel szemben az alternatív történelem területén alkotott, de eddig kevésbé volt ismert, első könyve 2005-ben jelent meg. Ahogy azt egy beszélgetésen kifejtette a páros, a könyv alapja Stephensontól származott, ezt később együtt kerekítették sztorivá, Galland pedig regényformába öntötte. A készülő szöveget pedig egymás közt passzolgatták attól függően, hogy egyes részek melyikükhöz álltak közelebb. 

A történet fő mozgatórugója az időutazás. A különböző idősíkok összekuszálódása ehhez mérten mesterien zajlik, olyannyira, hogy egy ponton a regény eredeti világának határai is elhalványulnak, annak ellenére, hogy a Krím-félsziget abban is az oroszoké, és a bostoni egyetemi negyed kávézójában is a szokásos tetovált hipszterek szolgálják fel a lattét. 

Tovább

Rowling végre Robert Galbraith-ként is nyilatkozott

A héten megjelent angolul a Cormoran Strike-krimisorozat negyedik kötete (Lethal White), és J.K. Rowling ennek alkalmából egy nagyon vicces interjút adott a New York Times-nak. A bűnügyi szériát álnéven jegyző Rowling ugyanis krimiíró alteregója, azaz Robert Galbraith nevében nyilatkozott a lapnak. A lap és Rowling is játéknak fogták fel az egészet, ez már a bevezetőből kiderült, ami arra emlékeztetett, hogy Galbraith-et senki sem ismeri személyesen, hiszen nem vesz részt könyves eseményeken, fotója nem jelenik meg a kötetek borítóin, és hát mindeddig a legtöbb információt jó barátja, J.K. Rowling árulta el róla. Most viszont itt az interjú, melyben a világtól visszavonult brit íróról (azaz Galbraith-ről) kiderül, hogy mielőtt írásra adta volna a fejét, a katonai rendőrség nyomozója volt, majd magándetektív lett, kezdetben például  ezért is nem szerette, ha fotózták vagy interjúkat kértek tőle.

Az eredettörténet rövid felvázolása után Galbraith elmeséli, hogy mindig is vágyott arra, hogy napjainkban játszódó klasszikus krimiket írhasson. A műfajban azt szereti a legjobban, hogy a központi rejtélyt millióféleképpen lehet elfedni. Nyomozóhősének mindenképp szokatlan nevet akart adni: a Cormoran egy óriás neve volt, aki állítólag a Szent Mihály-hegyen élt, emellé viszont egy egyszótagú családnevet akart, és egy cornwalli szokásokról szóló régi könyvben bukkant a Strike névre. Galbraith nagy jelentőséget tulajdonít a neveknek és a névadásnak, és nem is nagyon találja a fogást a szereplőin addig, amíg azoknak nincs nevük.

Arra a kérdésre, hogy mely írók vagy kötetek hatottak rá, Galbraith elmondja, hogy szerinte minden, amit az ember fiatal korában elolvas, hatással van rá. Az anyjának rengeteg könyve volt, ő pedig irodalmi mindenevő lett, és Georgette Heyertől Ian Flemingig, Dodie Smith-től William Thackeray-ig mindent elolvasott, de szerette Wodehouse, Waugh, Katherine Mansfield és Colette műveit is. Szerinte mindegyikük másként segített neki abban, hogy létre tudjon hozni egy olyan világot, amely élő, lélegző szereplőkkel van tele, és az olvasónak sose tűnjön fel „a kartonpapír, a zsinórok és az emelőkarok”. A zene fontos szervezőelv a krimijeiben, és a legújabbhoz egy komplett playlistet ajánlott, amelyen van Bob Marley, Kanye West, Leonard Cohen és Brahms is (ITT végig is tudjátok hallgatni).

A munkamódszeréről kiderült, hogy szeret előre mindent megtervezni, táblázatokat készít, a Lethal White-hoz például egy olyan bonyolultat használt, mint még soha azelőtt. Kilenc oszlopa volt, más-más színekkel jelezte a vörös heringeket, a különböző nyomokat, a gyanúsítottakat, témákat. Nem bíz semmit a véletlenre: „Mielőtt belefognék egy Strike-könyvbe, pontosan tudom, ki követte el, miért követte el és hogyan követte el”.

Galbraith elárulta azt is, hogy egészen biztos fog még Cormoran Strike-regényeket írni, a következőnek már meg is van a cselekménye. „Jó barátjáról”, J.K. Rowlingról annyit mondott, hogy jelenleg egy új gyerekkönyvet ír (aminek nincs köze Harry Potterhez), valamint már dolgozik a Legendás lények harmadik részének forgatókönyvén.

Megfejtették, hogy mitől lesz egy könyv New York Times bestseller

barabasi.jpg

Barabási-Albert László

Közel hárommillió könyv jelenik meg minden évben, de csak kevesebb mint 500-ból lesz New York Times bestseller. Ráadásul nagyon kevés olyan író van, aki egy hétnél tovább szerepel a világ egyik legnagyobb hatású sikerlistájának élén. Nemrég a magyar származású Barabási-Albert László és kutatótársai nagyszabású adatelemzést végeztek, hogy megvizsgálják a bestsellerek tulajdonságait és értékesítési görbéit. Arra jutottak, hogy vannak olyan elemek, amelyekből megjósolható, hogy valamiből sikerkönyv lesz-e vagy sem. Az eredmények alapján úgy tűnik, egy könyv sorsára a legnagyobb hatással a megjelenés előtti marketing van, de a népszerűség szempontjából a műfaj sem elhanyagolható. Barabási-Albert Lászlónak egyébként éppen a napokban jelent meg A képlet című könyve, amelyben hasonló módszerekkel vizsgálja a sikeres emberek titkát. 

Az írók többségének az a legnagyobb álma, hogy egyszer fölkerüljön a könyve a New York Times bestseller listájára. Egy kutatásnak köszönhetően most már meg lehet mondani, hogy miből lesz valóban sikerkönyv, és miből nem. Barabási-Albert László és kollégái közel 4500 Times-bestsellert analizáltak, hogy bepillantást nyerjenek abba, mi a közös azokban a könyvekben, amik felkerültek a listára. Emellett kidolgoztak egy olyan modellt is, ami a korai eladási adatok alapján megjósolja, hogy mennyit fognak eladni egy adott könyvből. Az eredményeket áprilisban publikáltak az EPJ Data Science nevű folyóiratban. 

Barabási-Albert László 1967-ben született Erdélyben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatát a Bostoni Egyetemen szerezte meg. A komplex hálózatok elméletének kutatásával vívott ki magának nemzetközi elismerést, és ma már az egyik legsikeresebb magyar kutatóként tartják számon. A legrangosabb tudományos folyóiratokban publikál. Legújabb könyve, A KÉPLET mindennapi életből vett példák segítségével világítja meg a siker törvényszerűségeit: azokat a törvényeket, amelyek alapján megdöbbentő pontossággal jósolható meg, hogy adott feltételek között ki lesz valóban sikeres, és miért. 

A kutatók arra jutottak, hogy a bestseller listán található könyvek hasonló eladási mintákat követnek. A példányok túlnyomó többségét rendre a könyv kiadásának első néhány hetében adták el, tíz hét elteltével viszont az értékesítés drámaian csökkent. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden Times bestseller az első heti eladások által születik meg. Ha tehát nincs jól előkészítve egy könyv megjelenésének pillanata, akkor is el lehet adni jó pár példányt, de nincs esély arra, hogy felkerüljön a Times listájára. (A legtöbb könyv egyébként csak egy hétig szerepel rajta.)

A vizsgálatok szerint az eladási mintázat minden műfaj esetében hasonló. Ugyanakkor az a szám szezononként változik, hogy egy szerzőnek hány példányt kell eladnia a könyvéből ahhoz, hogy fölkerüljön a listára. Például februárban csak 3000 volt, míg tavaly decemberben – amikor az emberek egyébként is sokkal több könyvet vásárolnak – 10000-ig felment. A létrehozott modellt a jövőben szerzők és kiadók is használhatják majd arra, hogy megjósolják a jövőbeli könyveladásaikat, ha rendelkezésre állnak megfelelő adatok a heti eladások számáról.

A kutatók egyébként felfedtek egy különös egyenlőtlenséget is a szépirodalom és az ismeretterjesztő irodalom közt. Meglepő módon a fikció területén rendszerint ismétlődnek ugyanazok a szerzők. 2008 és 2016 között 2468 irodalmi mű szerepelt a listán, de csak 854 szerző (a legtöbbüknek még két könyve rajta volt). Úgy tűnik, számos olyan termékeny szerző van, aki folyamatosan bestsellereket ír, például James Patterson, aki 51 bestsellert adott ki 8 év alatt.

Tovább

Akunyin nyomozójának minden tudását latba kell vetnie

A Víz bolygó című kötettel Eraszt Fandorin három újabb kalandját veheti kézbe a magyar olvasó. A legendás magánnyomozó természetesen mindegyikben roppant nehéz kihívásokkal szembesül. Az akadályok leküzdéséhez minden tudására és képességére szükség van: a keleti harcművészetekben és bölcsességekben való jártasságára, kiemelkedő erejére és éles eszére. A kritikus helyzetekben ezúttal is nagy szerepet kap erkölcsi igényessége, nagyvonalúsága és kényes ízlése.

Borisz Akunyin: A Víz bolygó

Fordította: Iván Ildikó, Európa Könyvkiadó, 2018, 560 oldal, 4299 HUF

 

Mindaz együtt van tehát, amivel a sztárszerzővé vált Borisz Akunyin (azaz Grigorij Cshartisvili) a Fandorin-sorozat korábbi regényeiben is oly vonzó, színes figurává avatta népszerű hősét. A lebilincselő izgalmakban, talányos epizódokban bővelkedő krimikből most sem hiányzik a már megszokott könnyed humor. A kegyetlenségek nyomasztó hatását pedig az író életszemléletének rezignált derűje enyhíti.

Olvass bele a könyvbe:

Akunyin_beleolvaso by konyvesblog on Scribd