Olvass!

KönyvesBlog

Sorozat készül Az utolsó mohikánból

2020. január 09. .konyvesblog.

mohikan.jpg

Televíziós adaptációt készít James Fenimore Cooper Az utolsó mohikánjából az HBO Max – tudta meg a Variety. Cooper 1826-os kalandtörténetéből, amely nemzedékek képzeletét ejtette rabul, már készül is a forgatókönyv.

Az utolsó mohikán abban az időben játszódik, amikor az angol és francia gyarmatosítók Észak-Amerika birtokaiért harcoltak. Az indián törzsek részben a franciák, részben az angolok szövetségeseivé váltak, közben saját területük azonban egyre zsugorodott. A cselekmény középpontjában egy valóságos történelmi esemény áll, amikor 1757-ben a franciák indián szövetségesei a William Henry-erődöt feladó brit katonák és családtagjaik százait mészárolták le. A történetet persze egy szerelmi szál is színezi: a fiatal mohikán, Uncas románcba bonyolódik Corával, az egyik brit gyarmatosító lányával.

A Bőrharisnya-történetek második kötete magyarul éppen tavaly jelent meg a Park Kiadónál, Gy. Horváth László fordításában. Az utolsó mohikánból korábban már számos adaptáció készült, legutóbb Michael Mann rendezett belőle filmet 1992-ben, amelyben Daniel Day-Lewis és Madeleine Stowe alakította a szerelmeseket: 

A legújabb feldolgozást Cary Joji Fukunaga (True Detective, Jane Eyre, No Time to Die), Nick Osborne és Nicole Kassell (Watchmen, The Americans, Better Call Saul) fogja megálmodni.

Forrás: Variety

Wass Albert és Szabó Magda is nagyobb hangsúlyt kap az új alaptantervben

olvasas.jpg

Forrás

A korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István és Herczeg Ferenc, sőt még az angol krimiszerző, Aga­tha Christie is helyet kapott a korszerűsített, hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) – írta a Magyar Nemzet. A tervek szerint tehát némileg változni fog az irodalomórákon a kötelező és ajánlott olvasmányok listája.

Bár a rendelet még nem jelent meg, a nagy valószínűséggel végleges verzióból származó információk szerint több tantárgy esetében is lesznek változások a módosított alaptantervben, de a legtöbbet talán az irodalmi műveltségre vonatkozó tananyagon szeretnének alakítani. Konkrétan új írókat és költőket igyekeznek beemelni a kánonba a Nemzeti alaptantervvel. 

A tervek szerint: 

  • kötelező olvasmány marad Petőfi János vitéze és Arany János Toldija
  • bekerül a kötelezők közé Csukás István
  • Jókaitól a Nagyenyedi két fűzfa című elbeszélést, Mikszáth Kálmántól pedig három művet is el kell majd olvasniuk a diákoknak
  • a korábbinál többször szerepel a tantervben Wass Albert és Szabó Magda, valamint Reményik Sándor művei
  • ajánlott olvasmány lesz Agatha Christie
  • és bekerült a tantervbe Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József munkássága is
  • a középiskolában továbbra is tananyag lesz Katona József Bánk bánja, Petőfitől A helység kalapácsa, Vörösmartytól pedig a Csongor és Tünde, Zrínyitől a Szigeti veszedelem
  • pluszban pedig bekerült Jókaitól A huszti beteglátogatók, Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című regénye, továbbá újdonság Herczeg Ferenctől a háromszor is irodalmi Nobel-díjra felterjesztett Az élet kapuja című regény
  • a világirodalmi részben sok egyéb mellett megmarad kötelezőnek Homérosztól az Odüsszeia, Szophoklésztől az Antigoné, Moliére-től A fösvény, ezenkívül továbbra is tananyag lesz Villon költészete, Balzac Goriot apó, valamint Stendhal Vörös és fekete című regénye is

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A két pápa

a-ket-papa-6.jpg

Forrás: Mozinet

A vatikáni ügyek mindig is sok embert érdekeltek, már csak azért is, mert számos olyan dolog történik arrafelé a falak közt, amelyekre nincsen rálátásunk. Erre érzett rá nagyon jól Fernando Meirelles, aki A két pápa című filmjében az utóbbi évek egyik legizgalmasabb egyházi eseményét dolgozta fel: azt az időszakot, amikor XVI. Benedek lemondott (ilyen alapból évszázadok óta nem történt), majd megválasztották helyette Ferenc pápát, aki gyökeresen másképp gondolkodott az egyház feladatiról. A film kettejük életét, kapcsolatukat és elképzelt teológiai vitáikat dolgozza fel, és ezzel bevezet a katolikusokat érintő legaktuálisabb hitkérdések közé is. Ha tetszett a film, mutatunk négy könyvet, amelyből szintén számos érdekességet meg lehet tudni a két pápáról. 

Anthony McCarten: A két pápa 

Anthony McCarten: A két pápa

Fordította: Farkas Veronika, Agave Könyvek, 2019, 265 oldal, 3280 HUF

 

Anthony McCarten alapos kutatómunkát végzett, hogy megírhassa a jelenlegi és az előző szentatya történetét, illetve azt, hogy pontosan hogyan zajlott a hatalomváltás a két – egyébként elég külömbözően gondolkodó – pápa között. 2013 februárjában az egyház történetében ugyanis egy viszonylag szokatlan dolog történt: XVI. Benedek váratlanul benyújtotta a lemondását. Több mint 700 éve ő volt az első pápa, aki önként mondott le a hatalomról. A bíborosi kollégium a hír hallatán a római Sixtus-kápolnába sietett, hogy kiválasszák az utódját. Ekkor egy újabb váratlan fordulat következett: megválasztották Ferencet, 1200 éve az első nem európai pápát. A ​mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának szerzője ebben a könyvben bemutatja a két pápa életútját és jellemét, de a vatikáni világ rejtelmeibe is betekintést nyújt. 

Solymári Dániel, Pallós Tamás: Ferenc pápa útján - 21. századi beszélgetések 

Solymári Dániel, Pallós Tamás: Ferenc pápa útján - 21. századi beszélgetések

Athenaeum Kiadó, 2016, 235 oldal, 3990 HUF

 

Ferenc Pápa 80. születésnapjára jelent meg az első magyar szerzők által készített kötet, amely Bergoglio életéről és munkásságáról szól. A Ferenc pápa útján egyrészt bemutatja a szerény Buenos Aires-i érseket, akit 2013-ban megválasztottak a katolikus egyház élére, másrészt a gondolatainak, megnyilvánulásának értelmezésében segít. A kötet tizenkét közéleti személyiség – Bagdy Emőke, Beer Miklós, Fabiny Tamás, Farkas Beáta, Haranghy Csaba, Heller Ágnes, Köves Slomó, Kozma Imre, Oláh Jolán, Tulassay Tivadar, Várszegi Asztrik, Vizi E. Szilveszter – szemszögén keresztül mesél a pápáról, akinek a kijelentéseire az egész világ figyel. 

Tovább

Elképesztő kincseket digitalizál és tesz online elérhetővé a Vatikáni Könyvtár

oc-vatican-library-1.jpg

Több ezer könyvet, kéziratot, érmét és egyéb értékes információval bíró anyagot digitalizál a Vatikáni Apostoli Könyvtár. A világ egyik legrégibb könyvtárát még 1450 körül alapította V. Miklós pápa, aki maga is bibliofil volt. Akkor még egy viszonylag szerény, mintegy 1200 kötetből álló gyűjteményt hoztak létre, amelyben görög és római klasszikusok, valamint Konstantinápolyból származó szövegek voltak. A könyvtár aztán az évszázadok alatt eléggé kinőtte magát: jelenleg 75000 kódexet, 8500 ősnyomtatványt, összesen pedig több mint egymillió kötetet őriznek ott.

Mindezt online is elérhetővé szeretnék tenni, és egy pár évvel ezelőtt elindított digitalizációs projektnek köszönhetően már nem is feltétlenül kell a Vatikánig utazni, ha nagyon régi kódexekbe szeretnénk belelesni. Már most sok minden letölthető a DigiVatLib adatbázisban, ahol az archív szövegek mellett érméket, medálokat és grafikai anyagokat is meg lehet nézni. Az elérhető kéziratok száma rohamosan nő, hiszen folyamatosan töltik fel a könyveket, bár a középkor és a humanista korszak anyagai prioritást élveznek, így a legtöbb szöveg és kép jelenleg abból a korból érhető el. Érdemes böngészni az értékes gyűjteményt, hiszen olyasmit láthatunk, ami az emberiség történetében korábban csak kevesek számára volt elérhető.

Forrás: Open Culture

Az erőszak és a halál kitörölhetetlen része McCarthy Amerikájának

cormac-mccarthy.jpg

Forrás

Egy nyomasztó, a fényben is az árnyékot mutató világ Cormac McCarthy-é, amely az örök vadnyugat és az amerikai Dél emblematikus vidékein és törvényei között bontakozik ki. McCarthy első regénye 1965-ben jelent meg, jelenleg a tizenegyediken dolgozik. A többszörösen díjnyertes író 2007-ben megkapta a Pulitzer-díjat, Nem vénnek való vidék című könyvéből pedig négyszeres Oscar-díjas film készült. A szerző művei 2018 júniusától jelennek meg életműsorozat keretében a Jelenkor Kiadónál. Az 1968-as Odakint a sötétséget most olvashatjuk először magyarul, Greskovits Endre fordításában. Az 1992-es Vad lovakat, amely a Határvidék-trilógia első része, már ismerheti a magyar közönség, mindegyik kiadást (köztük a mostanit is) Szentgyörgyi József fordításában. A két regény időben meglehetősen távol helyezkedik el egymástól, motívumaikban, világfelfogásukban mégis hasonlóak. Ezek alapján összegyűjtöttük, és pontokba szedve mutatjuk McCarthy prózájának néhány jellegzetességét.  

Cormac McCarthy: Odakint a sötétség

Fordította: Greskovits Endre, Jelenkor Kiadó, 2019, 261 oldal, 3499 HUF

 

Az ember jelenléte pusztulást visz a természeti tájba 

A regények által kirajzolt terek végtelennek tűnnek, a szereplők vándorlásaik során sekély sivatagokon, átláthatatlan bozótos erdőkön vágnak keresztül, mégis szűk számukra McCarthy kényelmetlen világa. Hiszen mindenhol ugyanazzal találkoznak: koporsó méretű ajtókkal, hullaszerű szemekkel, koponyaforma arcokkal, rothadó állati tetemekkel. A pusztulás és pusztítás balsejtelme járja át az Odakint a sötétség sorait, amelyben egy testvérpár, Culla és Rinthy bolyongásait követhetjük végig. A báty kiteszi az erdőbe a lány tőle fogant gyermekét, aki aztán a keresésére indul. Culla is útra kel, a többszörös bűn terhe alatt, ám mindenhonnan menekülnie kell három démonszerű férfi elől, akik rejtélyes módon követik őt. A történetet átszövő fény-árnyék játék mindig a sötétséget hangsúlyozza, a szépség is félelmetes külsőben jelenik meg: „Nézték, ahogy leül a batyuval a kezében, a könyökénél álló lámpát megtámadta egy molylepke, és sötét árnyékot vetett az arcára, amelyet mintha foglyul ejtett volna a törékeny koponya, a vékony rozelitcsont, akár egy porcelánmaszk.”  

Borítópornó extra: A Cormac McCarthy-sorozat

Új rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Cormac McCarthy 85. születésnapja alkalmából ezúttal a Jelenkor gondozásában megjelenő életműsorozat borítóiról beszélgettünk Váradi Zsolt grafikussal. Ma nyolcvanöt éves Cormac McCarthy, az egyik legjelentősebb kortárs amerikai író.

A természeti formák tisztasága ritka ásványként csillog át az emberi felszínen. A tömör tájleírások a McCarthy-próza szerves részét képezik. A különféle növények harmóniában növekednek egymás mellett, a távolból nemes állatok figyelik az embereket és megszelídített társaikat. A Vad lovak két felnőttet játszó tizenéves cowboya, John Grady Cole és Lacey Rawlins, Texasból Mexikóba lovagol a füves pusztákon át, ahol megtalálni vélik azt, ami az ő Amerikájukban már csak egy letűnt kor nosztalgiájaként, egy rétegnépesség szikkadt mindennapjaiként él tovább, az igazi Vadnyugatot:

„Bíbor párában nyújtózott el a síkság, nyugat felé a felhők alatt vízimadarak ritkás rajai húztak észak felé a leszálló nap előtt, mint halrajok egy égő tengerben, közelebb a prérin aranyszín porfátyol alatt teheneket hajtó vaquerókat láttak.” 

Tovább

5 könyv, amiben van valami francia – Nincs időm olvasni kihívás január

francia_niok.jpg

Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője pár éve elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amely során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a húszezer fős közösség közösen dolgoz fel. Januárban egy olyan könyvet kell olvasni, ami francia (lehet ez a szerző származása, a könyv témája, vagy akár a helyszíne). A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most Antoine de Saint-Exupéry A kis hercege. A kihíváshoz csatlakozva most mi is mutatunk öt olyan könyvet, amiben van valami francia.

Michell Houellebecq: Szerotonin 

Michel Houellebecq: Szerotonin

Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető Könyvkiadó, 2019, 368 oldal, 4299 HUF

 

2019-ben a szokásos év végi toplistánk előkelő 8. helyén szerepelt a franciák botrányírója, Michel Houellebecq. A Szerotonin című regényének főszereplőjét, Florent-Claude Labrouste agronómust japán barátnője megcsalja, teljesen kiégett, boldogtalanságát szerotonin-szintjének emelésével akarják helyrebillenteni. A regényről kritikánkban ezt írtuk: „Houllebecq úgy meséli el a 46 éves Florent-Claude történetét, mint egy generáció vagy a fogyasztói társadalom végét. Amikor az elbeszélő minden vagyonával új életet kezd, utazgatni kezd, felkeresi régi ismerőseit, mint egy alkoholista nyomozó, akinek az utolsó ügye az lenne, hogy megfejtse, hol csesződött el ennyire az élete. A vidék leírása, kultúrmorzsák, társadalmi és politikai kommentárok közepette bomlik le a nyugati társadalom nagy mítosza: hogyan teszi tönkre a vidéki Franciaország lehetőségeit az Európai Unió és a fogyasztói társadalom, hogyan változik meg a privát életünk a mindent átható digitális kultúrában, hogy a születésünkkel kapott társadalmi rang vagy beágyazottság semmit nem ér, ha a tradíciót nem lehet folyamatosan újragondolva életben tartani. A pedofília és a kutyaszex is megkapja a figyelmet."

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles? 

Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?

Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető Könyvkiadó, 2019, 154 oldal, 2999 HUF

 

Párizs, család, titkok, hazugságok – Olivier Bourdeaut regényében egy kisfiú meséli el tehetős családjának sorsát a tündökléstől egészen a bukásig. A szülei mintha nem mit sem törődnének a világ működésével, a család az idejét mulatságokkal, barátokkal tölti nap nap után, az unalmas valóságot pedig mesékkel, izgalmas hazugságokkal színezik ki. A gramofon egész nap Nina Simone Mr. Bojangles című számát harsogja a hatalmas lakásban, a kibontatlan leveleket pedig úgy, ahogy vannak, a sarokba dobják. De mi történik akkor, amikor a valóságot már nem lehet többé kizárni az életükből? Hol van az álmok határa, szükségszerű-e a beilleszkedés és a társadalom által megszabott keretek közé? Többek közt ezekről a kérdésekről szól a Merre jársz, Bojangles?, amely a szerző első könyve és hatalmas sikereket ért el. 

Nicolas Barreau: Monmarte-i szerelmes levelek 

Nicolas Barreau: Montmarte-i szerelmes levelek

Fordította: Fodor Zsuzsa, Park Kiadó, 2019, 272 oldal, 3490 HUF

 

Nicolas Barreau romantikus regénye Franciaországban játszódik és a gyász feldolgozásának folyamatáról szól. Julien Azoulay elveszíti fiatal feleségét és magára marad kisfiával, Arthurral. Mindketten nagyon mély fájdalmat élnek át, úgy érzik, kegyetlenül elbánt velük a sors. A montmartre-i temetőben nyugvó Hélene utolsó kívánsága az volt, hogy Julien írjon neki 33 levelet. A férfi teljesíti ezt a kérést, a kézzel írt leveleket sorra elhelyezi felesége sírkövének titkos rekeszében. Egy nap azonban mindegyik eltűnik, és a helyükön Julien különös dolgokat talál: egy kőszívet, egy Prévert-verset, két mozijegyet az Orfeusz című filmre. A furcsa rejtély eléggé felzaklatja, ezért nincs más választása, minthogy elkezdje kinyomozni, mi is történt.

Tovább

Meghalt Elizabeth Wurtzel, a Prozac-ország írója

(Forrás)

52 éves korában meghalt Elizabeth Wurtzel, aki az 1994-ben kiadott Prozac-ország című memoárjával lett világhírű 27 évesen. Férje, Jim Freed a CNN-nek azt mondta, Wurtzel öt éve küzdött áttétes mellrákkal, ami átterjedt az agyára is, és a betegség végül legyőzte.

Wurtzel a Guardianben megjelent 2018-as cikkében ezt írta betegségéről:

"Utálom, amikor az emberek sajnálkoznak a rákom miatt. Tényleg? Találkoztak már velem? Nem vagyok olyasvalaki, akit sajnálni szoktak. Én vagyok az igazi bajos csaj."

Halála sokakat megrendített, a nekrológok rendre kitérnek arra, hogy Wurtzel előfutára volt a vallomásos prózának, ez az időszak pedig történetesen egybeesett az internet rohamos elterjedésével.

Tovább

A férfigyilkos hugica után valakinek el kell takarítania a nyomokat

Amikor egy este a húga, Ayoola kétségbeesett telefonja szakítja félbe a vacsoráját, Korede már tudja, mit várnak tőle: fehérítőszert, gumikesztyűt, kötélidegzetet és erős gyomrot. Ayoola ugyanis immár a harmadik pasiját intézte el "önvédelemből", így Korede immár harmadszor takaríthat az ő halálosztó kishúga után.

Oyinkan Braithwaite: Hugicám, a sorozatgyilkos

Fordította: Szieberth Ádám, Athenaeum Kiadó, 2020, 232 oldal, 3999 HUF

 

Alighanem a rendőrséghez kéne fordulnia, hiszen ezt diktálja a nigériai férfinép jól felfogott érdeke, de hát ő szereti a húgát, és, ahogy mondani szokás, első a család. Legalábbis addig, amíg Ayoola össze nem jön az orvossal, akivel Korede nővér együtt dolgozik a kórházban. Hiszen Korede már régóta szerelmes a doktorba, és nem szeretné úgy viszontlátni, hogy kés áll ki a hátából. De ha az egyiket meg akarja menteni, a másikat fel kell áldoznia.

Az 1988-as születésű Oyinkan Braithwaite-nek a Hugicám, a sorozatgyilkos az első regénye (2010-ban már megjelent egy elbeszéléskötete), amellyel rögtön hatalmas feltűnést is keltett. A könyv szerepelt a 2019-es Booker-díj hosszúlistáján, egy brit produkciós cég pedig már a megjelenés előtt lecsapott a filmjogokra.

Olvass bele a kötetbe:

Braithwaite_Hugicam_1-29.pdf by konyvesblog on Scribd

Ezeket a könyveket olvasd el, mielőtt 2020-ban beülnél a moziba!

Van, aki csak a filmet nézi meg, és van az a típus, aki látatlanban megmondja, hogy könyvben mindez sokkal jobb volt. Hogy az újévben el tudd dönteni a vitát, az Esquire gyűjtése nyomán mutatunk néhány könyvet, melyek adaptációit 2020-ban mutatják be a mozik. Ahol tudjuk, jelezzük a magyar bemutató időpontját is.

Kisasszonyok

Már több mint 150 éves Louisa May Alcott regénye, de ez nem jelenti azt, hogy ne izgatná az alkotók fantáziáját. A Kisasszonyokat számtalan módon feldolgozták már (készült belőle színdarab, film, tévésorozat, musical és opera is), most pedig Greta Gerwig (Lady Bird) mutatja meg, hogy van még szufla a March-nővérek történetében. A lányokat Saoirse Ronan, Emma Watson, Florence Pugh és Eliza Scanlen alakítja, a magyar bemutatóra január 30-ig kell várni.

Cellába zárva / Jojo nyuszi

Szinte minden kisgyereknek van képzeletbeli barátja, de viszonylag kevesen vannak, akik fantáziavilágukban Hitlerrel barátkoznak. Christine Leunens regénye a második világháború idején játszódik, és hőse egy hitlerjugendista fiú, aki egy szép napon felfedezi, hogy a családja egy zsidó lányt rejteget a padláson. A Cellába zárva című regényből (ITT elolvashatjátok belőle az első 44 oldalt) Jojo nyuszi címmel az új-zélandi Taika Waititi forgatott szatirikus filmet, melyben az anyát Scarlett Johansson alakítja. A magyar bemutató január 23-án lesz.

Emma

A jelek szerint Jane Austen Emmája is megérett már egy remake-re (az 1996-os feldolgozásban Gwyneth Paltrow játszotta a címszereplőt – jellemző, hogy a Lazi Kiadó 2017-es kiadású kötetén is ő látható). Az Emma hozza mindazt, amiért olvasói a mai napig rajonganak Austenért: a konszolidált külső és a kimért modor mögött forrnak az érzelmek és az indulatok, a félreértések a mindennapok részeivé válnak, és előbb vagy utóbb minden szereplő megtapasztalja, hogy a boldogsághoz vezető út rengeteg fájdalommal van kikövezve. Emmát az új feldolgozásban Anya Taylor-Joy, az apját Bill Nighy játssza, hazai premier: március 12.

A vadon szava / A vadon hívó szava

Ha így folytatódik, 2020 a klasszikusok leporolásának éve lesz. A vadon szava Jack London egyik (ha nem a) legnépszerűbb regénye, amelyben a Buck nevű kutyát elrabolják, majd kegyetlen munkára kényszerítik. Egy Thornton nevű férfi vet véget a megpróbáltatásainak, aki igazi gazdája lesz a kutyának. A happy end azonban elmarad, Buckot ugyanis egyre inkább csábítja a természet. Az új feldolgozásban (amely A vadon hívó szava címen fut) Harrison Ford alakítja majd Thorntont, a magyar bemutató időpontja: február 20.

Tovább

Szívünk rajta: Nyáry Luca regénye lett a hónap könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbeknek talál. Januárban Nyáry Luca Vigyázat, törékeny! című ifjúsági regénye lett a hónap könyve.

Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!

Menő Könyvek, 2019, 411 oldal, 3490 HUF

 

Januárban a Szívünk rajta program szakmai és gyerekzsűrije szerint Nyáry Lucától a Vigyázat, törékeny! lett a hónap kiemelt könyve. A szakmai csapat részéről Kádár Annamária gyerekpszichológus így értékelte a kötetet: „A tehetséges fiatal szerző regénye tulajdonképpen egy levél formájában megfogalmazott búcsúüzenet, amiben a lány megpróbálja megmagyarázni húgának, milyen lépések és történések vezettek döntése meghozatalához. Hogyan lehet az anya elvesztését feldolgozni? Mi történik, ha nem érkezik a beígért „idővel majd könnyebb lesz”-időszak? Át lehet-e keretezni a veszteséget? A szerző harcba száll azokkal a bagatellizáló mondatokkal, hozzáállással, hogy „csak gondolkodj pozitívan”, „miért nem próbálkozol jobban”; és azokkal a társadalmi elvárásokkal, amelyek előírják, hogy egy trauma után hogyan kell és hogyan illik viselkedni, és a gyász melyik fázisában kellene tartanunk. Megrázó, őszinte, szókimondó, húsba markoló, megható regény kamaszokról kamaszoknak és szüleiknek. ”

Ebben a hónapban még a következő kötetek kaptak Szívünk rajta-matricát:

Kertész Edina: A lány, aki csillagász lett
Frédéric Boyer és Serge Bloch: Biblia - Az ősi történetek
M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje
Suzy Reading: Nyújtózz az égig, mint egy hegy - Játékos mindfulness-technikák gyerekeknek és szülőknek
Farkasházi Réka: Életmesék
Darwin és az ízeltlábúak lenyűgöző világa
Kelly Barnhill: The Girl Who Drank the Moon - A lány, aki holdfényt ivott
Valentina Giannella: Greta vagyok - Egy új, zöld nemzedék kiáltványa

A Brexit-szavazásról szóló regény nyerte a Costa-díjat

costa_book_awards_category_winners.jpg

Jonathan Coe Middle England című könyve nyerte a legjobb regénynek járó Costa-díjat: a kötet egy trilógia harmadik része, és a korábban megismert szereplők életét egy olyan esemény határozza meg, amely mérföldkőnek számít a jelenkori Nagy-Britannia történetében – ez az esemény pedig nem más, mint a Brexitről szóló referendum. A népszavazás teljesen megosztja a regényben szereplő házaspárt; a zsűri egyik tagja, John Boyne az eredmény ismertetése után azt mondta, hogy ha vannak, akik komolyan megszüntetnék az ország megosztottságát, akkor ez a könyv segíthet ebben, mivel rendkívül érzékenyen mutatja be mindkét felet, azaz az elszakadáspártiak és a maradáspártiak álláspontját is. 

A Costán összesen öt kategóriában osztottak díjat: a legjobb elsőkönyves Sara Collins lett a gótikus The Confessions of Frannie Langton című regényéért: ez egy jamaicai szobalány történetét meséli el, akit a munkáltatói meggyilkolásával vádoltak a 19. századi Londonban. Az életrajzi díjat Jack Fairweather egykori haditudósító kapta The Volunteer című könyvéért, amely Witold Pileckiről szól: ő önként vállalta az auschwitzi rabságot, hogy ott felderítő munkát tudjon végezni. A hongkongi születésű Mary Jean Chan nyerte a költészeti díjat Flèche című debütáló verseskötetéért, amely a zsűri szerint megrázóan gyönyörűen vegyíti a személyes és a politikai aspektusokat. Jasbinder Bilané lett a gyerekirodalmi díj: a könyvének (Asha and the Spirit Bird) egy olyan lány a hőse, aki a Himalája lábánál éldegél és fejébe veszi, hogy megkeresi az eltűnt édesapját. 

A Costa-díjjal 5 ezer font is jár, a kategórianyertesek pedig esélyesek a 30 ezer font díjazású Costa Év Könyve Díjra.  Ennek nyertesét január 28-án jelentik be. 

Forrás: Costa, Guardian

Tóth Edu egész gyerekkora a nők köré épült

Tóth Edu, a Dumaszínház társulatának tagja már kiskorában is változatos érvényesülési formákat alkalmazott arra az esetre, ha nem venné észre valaki. Hogy kitűnjön társai közül, breakelt a tanáriban, majd lehányta az egyik pedagógus dolgozatait, nevelőapja nevében hívta fel tanárnőjét és úgy írt szerelmes verset, hogy lehetőleg a kiválasztott anyukája is örömét lelje benne. Hasonló esetekről, nevelőapja brutalitásáról és ellenpólusként szeretetet nyújtó édesanyjáról is vall gyermekkorának legnehezebb és legderűsebb pillanatait egyaránt felvonultató, a stand-upnál komolyabb Kutatás az ébrenlétben – Kedvenceim az „A” oldalról című könyvében (olvass bele ITT).

„A technika óráktól rettegek a legjobban. Pedig Timi néni türelme és rugalmassága nem ismer határokat. Amikor például katamaránt kellett készíteni, az enyémet úgy osztályozta, hogy legyen inkább fűszertartó, és akkor négyes alá.”

Vannak dolgok, amik nem változnak. Tóth Edut felnőttként is ugyanaz a szereplési vágy fűti, mint gyermekként. Meg akarja mutatni magát, és nem lehet nem tudomást venni róla.

Tóth Edu: Kutatás az ébrenlétben

Agave Könyvek, 2019, 304 oldal, 3680 HUF

 

Majdnem tíz éve stand-upol, facebookos rajongótáborával pedig évek óta megosztja magánéletének szellemes momentumait, és megkérdőjelezhető jelenségekre hívja fel a figyelmet, melyeket az utcán jártában tapasztal. Új könyvében ugyanakkor az eddigieknél jobban megmutatja magát a Miskolcon született, Pécsett felcseperedő Edu, hiszen őszinte kitárulkozás ez a hat-tizennyolc éves kor közötti, szerelemittas, de megpróbáltatásokat sem nélkülöző évekről. Ahogyan a szerző érzelemvilága, a kötet is alapvetően a nők köré épül. A kilencven novella mindegyike tisztelettel adózik az eseményekben legalább említés szintjén megjelenő nőknek, asszonyoknak, lányoknak, ezt jelzik a „néniesített” fejezetcímek is. Kivételt képez ez alól a szerző édesanyjáról szóló befejező írás, amely koronaként ékesíti a női nemre strukturált alkotást. A szeretetéhséggel küzdő fiú világának 90 eleme így alkot végül regényt, melynek kiindulásakor Tóth Edu váltócipőt viselő pécsi óvodás, az utolsó oldalon pedig már a ballagásra kapott Alcateljén verset küldő veszprémi gólya. A Kutatás az ébrenlétben ugyanakkor nem egy nőkről szóló novellagyűjtemény: legalább akkora jelentősége van benne a férfi szereplőknek - akik felé a humorista nehezebben nyitott, de attól még jelen voltak -, mint Jane néninek, Irénke néninek vagy Timi néninek.

Tovább