Olvass!

KönyvesBlog

Fehér farkas és más történetek - Tóth Krisztina írásai filmeken

2019. június 16. .konyvesblog.

feherfarkas2.png

Fehér farkas és más kisfilmek címmel vetítik le ma este a Margón azokat a rövidfilmeket, melyek Tóth Krisztina novelláin alapulnak. Erős atmoszférával rendelkező, néha fájdalmas, ezzel együtt viszont nagyon is ismerős élethelyzeteket mutatnak meg ezek a filmek, melyekből most kedvcsinálóként bemutatunk néhányat.

A vetítés. A filmeket megnézhetitek június 16-án a Margón. Mikor? Június 16-án 19.30-kor. Hol? A PIM Dísztermében. Részletek erre>>

Baranyai Gábor Benő: Hol a nyuszi?

A Hol a nyuszi? akár egy felnőtteknek szóló Piroska és a farkas parafrázisnak is elmenne, amelyben a helyes ösvényről való letérés a szüzesség elvesztésének feleltethető meg (egyébként vannak olyan értelmezések, amelyek így fejtik meg a mesét.) Egy fiatal pár kutyát sétáltatni indul az erdőbe, de aztán a fiú javaslatára letérnek az útról és bemásznak egy árokba, a kutyust pedig fent hagyják a fák között. A történet során a főhős lány végül ugyan ki tud mászni a gödörből, de azzal kell szembesülnie, hogy miközben odalent volt, több mindent is elveszített.

Szilágyi Fanni: Fehér farkas

Az empátiáról és a kiszolgáltatottságról szól a Fehér farkas története, amely nagyon izgalmas és jelképes helyszínen, egy állatkertben játszódik. Niki sok időt tölt a bezárt állatok között, a rácsokon, üvegfalakon túlról figyeli őket. A legizgalmasabb és legszimpatikusabb számára egy magányos fehér farkas, aki iránt valamiért nagyon erős kötődést és szimpátiát érez. Bármit megtenne, hogy bejuthasson hozzá, hogy ne csak a ketrecen kívülről nézhesse őt, hanem a közelébe férhessen. Mindeközben ő maga is mintha be lenne zárva az állatkertbe, folyamatosan ki van téve az ott dolgozó férfiak tekintetének és szexuális vágyának. A film során világossá válik, hogy bár a farkast tekintik félelmetes vadállatnak, valójában az emberek a kegyetlen állatok.  

Idegenek (A pálya őre, Tetkó, Ágy, asztal, Verset állva)

A Budapesti Metropolitan Egyetem 2018-ban végzett kreatív producereinek diplomafilmje Tóth Krisztina Párducpompa című novelláskötetét veszi alapul, és - ahogy a címe is mutatja - az idegenséget, a legszorosabb emberi kapcsolatainkat is szétfeszítő kommunikációképtelenséget teszi meg vezérfonalává. A pálya őre címszereplője csepp hatalmát kihasználva mutat ajtót a szorult helyzetbe került törzsvendégnek: nem hatja meg sem az észérv, sem a kérlelő tekintet; az empátia szabályai itt egyáltalán nem érvényesek. A Tetkóban egy kétségbeesett nagymama kíséri be két unokáját az orvosi rendelőbe, akik a nyári szünet unalmát némi félresikerült kreatívkodással akarták feldobni. Bár, ahogy az elképedt orvos megállapította, lehet, hogy nem ártott volna, ha egy szemet is a hátukra applikálnak. Az Ágy, asztalban egy fel nem vállalt kapcsolat ígéretei és csalódásai váltakoznak, míg a Verset állva egy költő és a költészetet valamiféle emelkedett, merev előadásmódként értelmező iskolaigazgató finom egymásnak feszülését mutatja be.

Ónodi Eszter: Egy jó szerep sokat tud segíteni az ember lelkének kipucolásában

onodi.jpg

Fotó: Valuska Gábor

A Margó negyedik napján, a délutáni napsütést kicselezve a PIM színpadán Ott Anna Ónodi Esztert látta vendégül, aki a Margó Extra beszélgetés után egyből Ibsen Nórájának eljátszására sietett. Többek közt a pályaválasztásról, az álomszerepekről és az anyaság és a színészet összeegyeztetéséről mesélt, de azt is elárulta, hogy a filmezést vagy színházat szereti-e jobban. 

A színésznő elmesélte, hogy az angol-magyar szakot elkezdve, az ELTE Egyetemi Színpadán döntötte el, hogy színésznő lesz. „Akkor jöttem rá, hogy százszor jobban érdekel, mint a régi magyar irodalom” – mesélte nevetve. A korai színházi élményei felidézése után a mesékre térve át elmondta, hogy átlagos olvasó volt, gyerekként azokat a meséket tartotta izgalmasnak, amelyeket édesapja talált ki, és az ötvözete volt más meséknek meg a fantáziájának.

Ott Anna kérdésére, hogy a szerepein keresztül saját magát jobban megismerte-e, azt válaszolta, hogy igen, és a szerepek rengeteg dolgot meg is tanítanak neki. Van, hogy egy szerep után, évekkel később az életben visszaköszön valamilyen aspektus, amit akkor még nem tudott, amikor a szerepet játszotta, de később hasznára vált. Hogy kell-e a színészeknek pszichológus, arra Ónodi Eszter azt válaszolta, hogy a színpadon kell megoldani a saját maga ügyeit, és a szerepeit is ez segít megformálni. Bár való igaz, hogy vannak időszakok, amikor egy előadás segít a sok feszültséget valahogy levezetni. „Teljesen igaz, hogy egy jó szerep, egy jó alakítás sokat tud segíteni az embernek a saját maga lelki kipucolásában.”

onodi2.jpg

A Nórára visszatérve aztán elmondta, hogy színművészetire való felvételikor a Nóra monológját kizárta, mondván, hogy egy ilyen naiv kislány biztosan nem az ő szerepe. Erre Ott Anna rákérdezett, hogy miért gondolta ezt és mi az a szerep, amire azt gondolja, hogy neki formálták meg. A színésznő hangsúlyozta, hogy már sokkal árnyaltabban gondolkodik erről, inkább a határok átlépését, feszegetését vallja, és kihívást lát azokban a szerepekben, amelyekben maga számára is újdonságot tud találni.  

Tovább

Szvoren, Krusovszky, Kötter, Grecsó, Kolozsvár és a 100 éves Tanácsköztársaság - Ilyen volt a Margó negyedik napja!

margos.jpg

Fotó: Valuska Gábor, Posztós János

A Margó negyedik napján elbeszéléstechnikáról és életrajzi vonatkozásokról beszélgettek a Libri-díjasok, Kötter Tamás a jómódú magyar férfiak életéről mesélt, kiderült, hogyan változott meg Kolozsvár az elmúlt években, ahogy az is, miért érdekes a Tanácsköztársaság. Az estét pedig Grecsó Krisztián és Szabó Balázs verses-zenés produkciója dobta fel. A fesztivál ma estig folyamatosan várja az érdeklődőket, a programokról minden fontos információt megtaláltok a Margó honlapján, valamint Facebook oldalán, és érdemes belelapozni a programfüzetbe is. 

Szvoren és Krusovszky: Minden, ami megtörténhetne és megtörténhetett volna

szvorenkruso.jpg

„Még mindig érvényes a vadállat nyár” – kezdte egy időjáráshű Krusovszky-idézettel a Libri-díjas írók és köteteik bemutatását szombat délután a PIM udvarán Gyárfás Dorka. A választás nem véletlenül esett erre, hiszen 2019-ben a zsűri díját Szvoren Edina és Verseim című novelláskötete nyerte el, a közönségdíjat Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényének ítélték oda. A két kötet első közös pontjaként az elbeszélők személye merült fel, mivel szinte az összes narrátor E/1-ben szólal meg. Szvoren Edina ezt az elidegenítő hatás elkerülésével magyarázta, mivel így nem kellett megneveznie a narrátort, annak tudatfolyamától ezáltal kisebb a távolság. Krusovszky is a tudatfolyamszerűség fontosságával indokolta ezt a döntést, valamint a cselekmény szempontjából is, mivel a főhős életében jelentős mértékű figyelem összpontosul a saját hang megtalálására.

Gyárfás Dorka ezt az elbeszélés-technikát hasonlította össze azzal, mikor a színészek eljátsszák különböző szerepeiket. Ott két út vezet ennek elsajátításához: a színész magára húzza, vagy belebújik a karakter bőrébe. Szvoren Edina ennyire az írásnál ezt nem venné külön, ő például ha teljesen más a karakter, akkor is megjelenik benne a végére, ezenkívül ha olvasóként egyértelmű, hogy a karakter „nem én vagyok”, akkor az írónál miért ne lehetne. Krusovszky Dénesnél ez a kérdés – az apró életrajzi vonatkozások miatt – még konkrétabb szokott lenni (konkrétan rákérdeznek arra, hogy „Te vagy?”), de ő sem különítené el a kettőt; a belehelyezkedésnek és az elidegenedésnek felváltva kell történnie. Az életrajzi célzások sem véletlenül kerültek bele, mivel, ahogy karakterének, neki is a nem-döntések váltak fontossá. Ő így olyan eseményeket írt a könyvbe, amiket nem csinált meg, de megcsinálhatott volna.

Tovább

Kik voltak a nyilasmozgalom látható és láthatatlan asszonyai?

Kovács Klára, Szálasi titkárnője jegyzőkönyvet vezet (forrás: Getty)

Csakúgy, mint Pető Andrea előző kötete, a második világháború alatt elkövetett nemi erőszak történetét vizsgáló Elmondani az elmondhatatlan, az új kötet, a Láthatatlan elkövetők is nagy teret szentel az emlékezésnek. Milyen emlékeket őriz ugyanarról az eseményről az elkövető és az áldozat? És hogyan emlékezik az utókor, például azok a családtagok, akik csak mások elmondásából értesültek a régmúlt történéseiről?

Margó. A Láthatatlan elkövetőket a hétvégén mutatják be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Stumpf András beszélget. Mikor? Június 16-án 15 órakor. Hol? A Pim Dísztermében. Részletek erre>>

Pető Andrea új könyve ezúttal egy konkrét esetből kiindulva mutatja be a magyarországi nyilas nőmozgalmat, azokat az asszonyokat, motivációikat, családi és társadalmi hátterüket, akik tevőlegesen is segítették Szálasiékat, és néhányukat emiatt később ki is végezték. Közéjük tartozott Dely Piroska, aki a vád szerint 1944 októberében egy Csengery utcai házban több ember meggyilkolásában is részt vett. Hogy egészen pontosan, milyen szerepet játszott Dely Piroska a vérengzésben, arra nincs egzakt válasz, dacára a népbíróság által kiszabott halálos ítéletnek. A könyvnek ugyanakkor nem célja, hogy ezt pontosan feltárja (ennyi év távlatából ez nehéz is lenne), ehelyett a láthatatlanság fogalmán keresztül – és ahogy Pető Andrea írja – „egy atipikus holokauszttörténet elemzésével” arra próbál rámutatni, „hogyan alakul az emlékezők által alakított emlékezet”.

Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

Jaffa Kiadó, 2019, 288 oldal, 3490 HUF

 

A Csengery utcai gyilkosságok történetén keresztül, amikor a zsidó lakók közül tizenkilenc ember életét vesztette, Pető mikroszinten igyekszik megmutatni, hogy mi történt a csillagos házban a nyilas hatalomátvétel utáni napokban. Hogyan szembesültek például a deportálásra elhurcolt, majd visszatért lakók azzal, hogy a házmestercsalád az ő ruháikat viseli, vagy a tárgyaikat használja? Hogyan fordulhatott az elő, hogy az ügy egyik fővádlottjának tartott – és a vád szerint a lakókon rendszeresen nyerészkedő – Szamocseta Nándornak a ház lakói 1945-ben egy olyan igazolást adtak (ez volt a Persilschein), amelyben köszönetüket fejezték ki a férfi háború alatt tanúsított állítólagos segítségéért? (A népbíróság ezt az iratot utólag nem vette figyelembe.) Hogyan emlékszik vissza a család történetére Szamocseta fia, és mi az oka annak, hogy az ő elmesélésében az áldozat és az elkövető szerepe felcserélődik? Iszonyú izgalmas kérdés egytől egyig, melyek jóval túlmutatnak a konkrét eseten. Az emlékezet ugyanis természeténél fogva olyan, hogy szelektál és szintetizál, társadalmi kibeszélés híján pedig odáig juthatunk, mint ennél a Csengery utcai esetnél, ahol – mint Pető Andrea írja egy helyen – utóbb „egymással szöges ellentétben álló emlékezetek” alakulnak ki. A konkrét ügyben nyilván nagy szerepet játszhatott az is, hogy 1945 után a felejtést és az elhallgatást követelték meg mind az elkövetőktől, mind pedig az áldozatoktól, és egyszerűen nem alakult ki a kollektív emlékezet.

Tovább

Takács Zsuzsa, Háy János, Péterfy Gergely - Ilyen volt a Margó harmadik napja!

Képek: Valuska Gábor és Posztós János

Egy ötvenéves költői életmű, az irodalmi nagyságokat teljesen új fénytörésben mutató életnovellák, és „egy nagy veszteségkatalógusként” jellemzett regény, amelyben sokan pórul járnak - sok minden más mellett ez is terítékre került a Margó harmadik napján. A rendezvény vasárnapig folyamatosan várja az érdeklődőket, a programokról minden fontos információt megtaláltok a Margó honlapján, valamint Facebook oldalán, és érdemes belelapozni a programfüzetbe is. 

Takács Zsuzsa: Álmomban fogant versek ezek

Az idei Aegon Művészeti-díjas Takács Zsuzsa költő verseskötete, A Vak Remény ötven év verseit tartalmazza, és a margós beszélgetésen az első vers felolvasása után a költő a kérdésre, milyen érzés volt újraolvasni a verseket, elmondta, hogy „viszonylag kevés benne a szépítés, kevés benne a hazugság”. Kiemelte, nem esztétikai értelemben vett szépítésről van szó, hanem arról, hogy nem akarja magát jobbnak láttatni, mint amilyen emberileg, és az élettörténete is olyan, ahogyan azt leírta. Az 1960-as, első kötetében nagy szerephez jutott szabadságra törekvés témája ugyan ma már nem aktuális, de a hely, ahol él, nem változott, tette hozzá. Költészetében az őszinteség kulcsszerepet játszik, mint mondta: „…az írást megcsalom azzal, ha hazudok benne”.

Számára az írás „a kitárulkozásnak és a meztelenségnek a huzamos vagy kevésbé huzamos, elnyújtott ideje, amikor az ember önmagával sem fér el egy szobában, annyi lelki szenvedély, felindultság van benne.” Sok verse éjjel született, mikor gyerekei kicsik voltak, vagy amikor a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított, derült ki, amikor az írás idejéről kérdezte Winkler Nóra. „Álmomban fogant versek ezek”, fogalmazta meg a költő, majd hozzátette: „Akkor álmodtam nagyon sokat. Egyrészt a szabadság hihetetlen élményét, amit csak ’56-ban éltem át, és akkor is csak egy hétig, másrészt a szerelem fogalmát, ami forrás és új nyelv volt”.

Tovább

Aki fogja a kezed, arról sem tudhatod, jó vagy rossz

Fotó: Valuska Gábor / Könyvesblog archív

A tavasz sokkoló könyvújdonsága a már címével is éles állítást megfogalmazó Apád előtt ne vetkőzz. Elég csak megnézni az Egyasszonnyal berobbanó Péterfy-Novák Éva Facebook-oldalán megjelenő kommenteket és olvasói véleményeket, hogy lássuk, az új regény milyen olvasói reakciókat vált ki. A könyv első olvasatra nem is irodalomként, hanem szembesítésként működik: hogyan működhetnek a családban a titkok és tabuk, illetve milyen súlyos, elzárt életek alakulhatnak ki. A fentiek miatt Péterfy-Novák Éva új történetét képtelenség szeretni, pedig egy kislány és nagypapája mesélnek benne. Az író nem is ezt a célt tűzte ki, hanem a nehezebb utat választva arról beszél, amit mindenki más elhallgatna. Lehet egy könyv célja az elfojtott történetek felszabadítása? Egy kislányt a nagyapa szexuálisan abuzál, miután egy olyan titkos és mérgező burkot hoz létre, amely egyébként belülről nem is tűnik olyan szörnyűnek. Az Apád előtt ne vetkőzz is ilyen: bátor, tabudöntő regény, amely semmi megalkuvást nem ismer, szembesít, megrémít. 

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

Fordította: Libri Könyvkiadó, 2019, 213 oldal, 3499 HUF

 

Az Eszter nevű kislánynak édesanyja jelzi, hogy ne vetkőzzön az apja előtt: "Tudod, kicsim, vannak olyan apák, akik bántják a saját lányukat. Hallottam már olyat, az újság is írta, hogy egy apa megerőszakolta a saját lányát". A mondat gondolatvírusként beépül a kislány fejébe, bár azon kívül, hogy ez valami szörnyű dolog, semmit nem ért belőle. Főleg azért nem, mert apjával mindaddig jó viszonyt ápolt, az apa szeretettel és gondoskodóan viselkedett vele, de az anya a mondatot nagyobb szövegösszefüggésben is értelmezi: "A férfiak rosszak, és mindenre képesek". A regény egyszerre mutatja meg a családon belüli szeretet határait, amin túl már generációkra kiható abúzusok, szexuális visszaélések történnek. 

Tovább

Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz

extrodaesi_illustr_04.png
Az extrodæsia – Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz című kétnyelvű kötetben Bereznai Réka Patrícia, Bordás Máté, Keresztes Balázs, Kiss Lóránt, Losoncz Márk és az xtro realm csoport elméleti szócikkei lépnek intermediális párbeszédbe Deres Kornélia, Kele Fodor Ákos, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Tóth Kinga és Zilahi Anna lírájával és Süveges Rita vizuális betéteivel. Az angol nyelvű fordítást Owen Good és Szabó John készítette.
 

A szótár az xtro realm kollektíva kiadványa, amely egy tudásmegosztást és diskurzuskezdeményezést célul kitűző transzdiszciplinaritáson alapuló programsorozatként indult 2017 októberében. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület és a József Attila Kör közös égisze alatt létrejövő projektet Zilahi Anna, Horváth Gideon és Süveges Rita hívta életre. Az xtro realm csoport tevékenysége arra tesz kísérletet, hogy az antropocén földtörténeti korszakkal kapcsolatos témafelvetéseket a kontinentális filozófiában az elmúlt évtizedekben megjelent spekulatív és újmaterialista filozófiákkal összekötve tematizálja és a képzőművészeti térben is diskurzusba emelje.

E célkitűzés fényében valósult meg az xtro realm három alkalmas elméleti olvasóköre 2017 októberében, egy ráépülő 11 fős csoportos kiállítás novemberben a Stúdió Galériában, valamint egy újabb három alkalmas olvasókör 2018 márciusában, amelyet tanulmányi kirándulások, antropocén terepgyakorlatok kísértek. A projekt keretében készült el az extrodæsia című szótárkiadvány, amely magyarul és angolul teszi hozzáférhetővé az antropocénhez és az újrealista filozófiai irányzatokhoz kapcsolódó fogalmakat gyűjteményes formában és intermediális módon, szépirodalmi és képzőművészeti betétekkel fűszerezve, Georges Bataille Encyclopædia Acephalicá-jának mintájára. A kötet fő célkitűzése, hogy egyfajta fogalmi eszköztárként szolgáljon, és ezáltal nyelvet adjon a klímaválság újfajta, emberközpontúságot meghaladó megközelítéséhez.

Bemutató. A június 16-án vasárnap 17 órakor kezdődő bemutatón az érdeklődők a Pagony kert területén, több elszórt installáció felfedezése során ismerkedhetnek meg a kötet anyagával. Az xtro realm csapat beszélgetését a szépírók felolvasása követi. Részletek erre>>

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

A díjazottak (forrás: HUBBY)

A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum pénteken átadta az Év Gyerekkönyve Díjakat (ITT írtunk a rövid listán szereplő könyvekről). Immár hagyomány, hogy a szakmai és a diákzsűri díjai mellett a HUBBY különdíjat ítél oda egy írónak és egy illusztrátornak, akik hosszú ideje alkotnak egyenletes és magas színvonalon - idén ezt a díjat Miklya Zsolt és Kürti Andrea kapta.

Margó. Milyen az év gyerekkönyve? Tényleg a gyerek könyve? Beszélgetés a frissen kiosztott Év Gyerekkönyve Díjas könyvekről a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum szervezésében. Mi tetszik a gyerekzsűrinek, a szakértőknek, a szakmának és a laikus olvasónak? Az Év Gyerekkönyve Díj zsűritagjait június 15-én 13.30-tól Szekeres Niki kérdezi a Margón. Részletek erre>>

A 2018-as megjelenések legjobbjai, az Év Gyerekkönyve díjazottjai és a HUBBY különdíjasai az Ünnepi Könyvhét idei helyszínén, ha Duna Korzón vették át az elismerést.

A 2018-as év megjelenései közül a szakmai zsűri díjazottai a következők:

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Keresztesi József (Csücsök avagy a nagy pudinghajsza, Móra Kiadó)
Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Zágoni Balázs (A gömb, Móra Kiadó)
Az Év Illusztrátora: Holló Kati (Rigó Kata: Azt mondták, válnak, Betűtészta Kiadó)
Az Év Fordítója: Todero Anna (Elisabetta Gnone: Olga a papírlány, Móra Kiadó)
Az Év Leginnovatívabb Könyve: Rofusz Kinga (Otthon, Vivandra Kiadó)

Az idei zsűri tagjai:

Kaposi Dorka – művészettörténész, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria vezetője
Jeney Zoltán – író, műfordító
Mészáros Márton – irodalomtörténész
Návai Péter – pedagógus, magyartanár
Simon Krisztina – könyvtáros, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke
A zsűri elnöke: Péterfy Gergely író.

A Diákzsűri – a fordítói kategóriát leszámítva – valamennyi kategóriában kiválasztotta az általuk legjobbnak tartott könyveket:

Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Kiss Judit Ágnes (Babaróka ajándéka, Pagony Kiadó)
Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Papp Dóra (Bolyongó, Ciceró Kiadó)
Az Év Illusztrátora: Farkas Róbert (Első könyvem a fénysebességről, Kolibri Kiadó)
Az Év Leginnovatívabb Könyve: Rofusz Kinga (Otthon, Vivandra Kiadó)

A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum különdíjasai:

Szerzői díj: Miklya Zsolt, az elmúlt években kiemelkedő írói és szervezői tevékenységéért
Illusztrátori díj: Kürti Andrea, az elmúlt években kiemelkedő illusztrátori tevékenységéért.

Az Év Gyerekkönyve Díjakat a Bookline és a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatta.

Egy lány, aki szerelme után szökött még a koncentrációs táborba is

salamon_pal_a_menyegzo.jpg

Salamon Pál önéletrajzi ihletésű regénye egy tizenhárom éves zsidó fiú és egy tizennégy éves keresztény lány szerelméről szól, 1944-ben. 

Vajon néhány nap alatt kivirágzott szerelmük segít, hogy életben maradjanak, vagy elnyeli őket a nagy világégés? 

Salamon Pál: Menyegző

Művelt Nép, 2019, 300 oldal, 3500 HUF

 

Az árván maradt fiút a lány és az édesanyja rejtegetik, de az üldözők rátalálnak és elhurcolják. A kislány utánaszökik. Eszter és Gyuri együtt teszik meg a végzetes vonatutat a koncentrációs táborig. 

Salamon Pál a világhírű A Sorel - ház című regényét követő újabb könyve elgondolkodtató, és megrázóan szép olvasmány.

Olvass bele: 

Salamon Pál - A Menyegző Részlet by konyvesblog on Scribd

Hadas Krisztina: Bárhonnan jövünk, mind ugyanazokkal a problémákkal nézünk szembe

hadas1.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Most éppen fordítva történt. Rendszerint a filmet megelőzi a könyv, Hadas Krisztina és szerkesztőtársa, Kéky Kira viszont három évadot leforgatott már a Jön a baba című dokureality-sorozatból, mire a harminchárom történet közül tizenegyből könyv született. Az Anyasorssal a szerző kísérletet tesz rá, hogy az anyává válás, a párkapcsolati problémák, az anyagi gondok és a betegségekkel szembeni küzdelmeikben diadalmaskodó anyák történeteivel erőt adjon a hasonló gondokkal küzdő családoknak.

Hadas Krisztina Anyasorsának történetein keresztül különleges életutakat ismerhetünk meg. A mellrákot leküzdő, fél mellel élő Erika anyává válásának története a fekete férfi oldalán, vagy a három gyereket szülő Vikié, akinek párja hol volt, hol nem, esetleg a két apától hatodik gyerekét váró Kriszta története bár összességében véve nem mindennapos, részleteiben mégis segítő jobbot nyújthat az olvasónak saját életében lévő problémáihoz. „A könyvben szereplő anyák sorsa tipikus és atipikus. Nem azok a hétköznapi gondok vannak benne, hogy ki tudja elmarni az utolsó pókember-jelmezt éjfélkor, hanem ennél mélyebb dolgok, nagyobb sorsfordulók, nagyobb döntések” – mondja a szerző, kihangsúlyozva, hogy leginkább olyan családokat választott, akik az elmúlt években nagy sorsfordulókon mentek át, ezért sorsuk példaértékű, döntéseik, újratervezéseik meghatározóak. Ez azért is fontos, mert ahogy a forgatáson szereplő anyák, úgy az őket olvasók is magabiztosságot és erőt meríthetnek a küzdelmekből. Ahogy Hadas Krisztina kifejtette: „A sorozat forgatása után és közben nagyon sok pozitív reakciót kaptak az anyák, és változást vettem észre rajtuk: sokkal öntudatosabbakká váltak. Egyre inkább kezdték felvállalni magukat minden tulajdonságaikkal, gyengeségeikkel, erejükkel. A könyvben néha szélsőséges történetek vannak, nehézségekkel, de mégis: függetlenül attól, honnan jöttünk, mi a foglalkozásunk, ugyanazokkal a problémákkal találjuk magunkat szemben. Nemcsak mi, nők, de az apák is.”

hadas Krisztina: Anyasors

Bookline Könyvek, 2019, 256 oldal, 3999 HUF

 

Azt gondolhatnánk, hogy a betegségeket, válságban lévő életeket látva nehéz pillanatokat élt át Kriszta. Ellenkezőleg. Nemcsak az anyák, de ő is sokat profitált a forgatásból. Elmondása szerint egyre tudatosabb lett. Nem engedi, hogy idegenek felszínes ítélete befolyásolja az életét. „Abban is változtam, hogy miként gondolkodom magamról: mint nő, mint feleség. Hogy milyen a jó feleség, a jó anya. Anyának lenni a legboldogabb dolog a világon, de azért nem mindig egyszerű. A tökéletlenség önkéntelenül jött ki a könyvben. Ezekben a történetekben mindenki keresi az útját. Le kell számolnunk azzal, hogy ítélkezünk, azzal is, hogy „most kell a legboldogabbnak lenned”, „ha nem sikerül, akkor szánalmas vagy”.

hadas2.jpg

Hadas Krisztina nem saját elképzelésből fordult az anyák sorsa felé. Második gyermeke születésekor találta meg a feladat, A Baba magazin főszerkesztője kérte fel írásra. A családjáról írt szösszeneteiből írt első könyve, az Egy tökéletlen anya naplója sikeres lett. Ezután a Life Network kereste meg, hogy mivel a műfajban is hiteles, dolgozza ki saját formátumát. „Én sose olvastam baba-mama blogokat, egyszerűen mert nem érdekelt. Arra gondoltam, hogy aki erről ír, az habos-babos, szirupos, mert mindig csak a szépről beszéltek. Az internet is ezt árasztotta” – vallja a szerkesztő-riporter, aki ugyanakkor rájött arra is, hogy nem kell feltétlenül megfelelni az elvárásoknak ahhoz, hogy jó anya legyen az ember. Állítja, hogy megtalálta a hangját, teljesen beleszeretett a feladatba. Az a bizonyos hang az író sajátos stílusa: képzeljünk el egy nagyon laza, már-már szlenges írói hangot. Hadas hozzáteszi: „Egyrészt önmagamat is megtaláltam benne, másrészt valódi közösségre leltem, amire nekem is lelkileg szükségem volt, harmadrészt pedig olyan emberi történeteket láttam testközelből, ami engem is elvarázsolt a mélységével, magasságával együtt.”

Tovább

Szabó Magda, Bodor Ádám - Ilyen volt a Margó második napja

szabom2.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Szabó Magda népszerű regényének, Az őznek a titkaiba merülhettünk bele, és a Bodor Ádám számára fontos helyszínekre utazhattunk képzeletben a Margó Irodalmi Fesztivál második napján. A rendezvény vasárnapig folyamatosan várja az érdeklődőket, a programokról minden fontos információt megtaláltok a Margó honlapján, valamint Facebook oldalán, és érdemes belelapozni a programfüzetbe is. 

Az őz a kirekesztettség és a vágyakozás regénye

„Amióta a POKET csak létezik, mindig Szabó Magdát kérték tőlünk” – mesélte tegnap délután Vecsei H. Miklós Az őz bemutatóján, hozzátéve, hogy a regény, amelyet most olvasott először, váratlanul nagy hatással volt az életére. Szabó Magda népszerű történetéről Juhász Annával, a kötet nagykövetével, és Orvos-Tóth Noémi pszichológussal beszélgettek a Margón.

Juhász Anna egy rögtönzött életrajzi bevezető után elmondta, hogy Az őzt Szabó Magda 1954-ben, a kényszerű hallgatás időszaka alatt írta, és ahogy sok más regényében, ebben is van egyfajta kettősség: a két főszereplő, Encsy Eszter és Graff Angéla két ellentétes pólust alkotnak. Orvos-Tóth Noémi ehhez csatlakozva kifejtette, hogy mindig úgy érezte, Encsy Eszter dühe, fájdalma, békíthetetlensége és sérültsége valahol Szabó Magdáról szól. „Az őz a kirekesztettség regénye” – fogalmazta meg, rámutatva, hogy a regény egy olyan kislány története, aki kiszorul a szülei közti szimbiózisból, aki periférián van, aki azt éli meg, hogy felesleges, és akinek végigkíséri az egész életét, hogy a figyelemért próbál harcolni.

szabom4.jpg

Vecsei Miklós viszont kicsit másképp értelmezte Eszter figuráját. Elmesélte, hogy a színművészetin a tanárai újra és újra leszögezték, hogy tehetség nincs, csak igazság van és átélés, a szerepet pedig nem eljátszani kell. Ez arra késztette őket, hogy mindenre rákérdezzenek az életük kapcsán és eljussanak egy mélyebb igazsághoz, ami nem mindig volt szép, viszont nagyon emberi volt. Amikor olvasta Az őzt, azt érezte, Eszter olyan karakter, aki szeret lefúrni ezekhez a mélyebb igazságokhoz és bevallja, ha valami nem szép. „Mindenki Angélaként kezdi a könyvet, és Eszterként fejezi be.”

Tovább

Könnyen a nyár krimije lehet A Sellő titka, amely egyszerre kutatja a jelent és a múltat

A történész Pető Andreának ajánlotta legújabb könyvét Cserháti Éva, ami még nem is lenne annyira meglepő, ha nem egy bűnügyi regényről lenne szó. A Sellő titka másik ajánlása ugyanakkor nem névre vagy egy konkrét személynek szól, hanem azoknak a gyerekeknek és családtagjaiknak, „akiket a görög polgárháború alatt, 1948 és 1949 között Magyarországra evakuáltak”. Ezzel pedig Cserháti Éva ki is jelölte azt a markáns történelmi szálat, amely át- és átfonja a regény cselekményét. Utóbbi alapvetően a jelenben játszódik, egészen pontosan 2015-ben, amikor rejtélyes gyilkosságok rázzák meg a közvéleményt: egy köztiszteletben álló közgazdászt egy belvárosi kutyafuttatóban lőnek tarkón, és a gyilkos itt nem áll meg, az áldozatok száma szinte napról napra nő.

Cserháti Éva: A Sellő titka - A K.É.Z. első esete

PRAE.HU Kft., 2019, 416 oldal, 3500 HUF

 

A nyomozással egy Telki-Nagy Judit nevű őrnagyot bíznak meg a testületen belül, aki össze is ránt egy csapatot a feladatra. Nincsenek illúziói, tudja, hogy a rendőrség csak a saját imázsát akarja fényezni az új életellenes csoport létrehozásával, és a legkisebb kudarc esetén azonnal szélnek fogják ereszteni őket. A csoport ránézésre nem egy elit kommandó: tagjai között van egy kövér informatikus, egy alkoholista ballisztikai szakember, egy fiatal rendőr, aki kétségbeesetten egyensúlyoz a munka és a kisgyerekes szülői lét között és egy nyomozói végzettséggel rendelkező, amúgy hiperérzékeny emberi jogi szakértő, valamint maga a főnök, Telki-Nagy, aki saját interpretálásában csak a Kiszuperáltak és Zöldfűlűek csapatának nevezi embereit (innen az alcímben is olvasható K.É.Z). Nekik kellene tehát felgöngyölíteni az esetet, amelybe hamarosan beszivárog a görög szál is, és flashbackek formájában felvillan egy Magyarországhoz erősen kötődő, mégis kevésbé tárgyalt történelmi epizód, egészen pontosan az, amikor tömegével érkeztek a görög polgárháborúban a baloldallal szimpatizálók és családtagjaik – gyakran örökre.

Tovább