Olvass!

KönyvesBlog

Szerb Antal tipikus könyvember volt

2019. május 21. .konyvesblog.

szerb.jpg

Havasréti József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. 

Havasráti József: Szerb Antal

Magvető Könyvkiadó, 2019, 669 oldal, 5999 HUF

 

Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében. 

70 éve ölték meg a nyilasok Szerb Antalt

„Nem volt politikus alkatú író. Benseje egy életművész és egy remete állandó küzdőtere. Az idő azonban nem az életművésznek kedvezett, s így, mint valami szakadatlanul szorongó és riadozó új Erazmus, vált magatartása mégis politikaivá: egyetlen tiltakozás volt az embertelen korszellem ellen, mely végül is a leggonoszabb halálnemet küldte reá.

Havasréti József 1964-ben született Pécsen. Ma is ott él; a pécsi bölcsészkar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója.  

Olvass bele:  

Havasreti Jozsef Szerb Antal Reszlet 3 Konyves by konyvesblog on Scribd

Miről mesél Árvácska 2019-ben?

Fotók: Véner Orsolya

Az Árvácskát rendesen elfelejtettem már, a bajszos író és a fiatal, számkivetett lány bonyolult kapcsolatáról tudtam, de valójában soha nem foglalkoztatott, pedig a #metoo utáni időszak nagyon sok fontos és provokatív kérdését teszi fel: mennyire lehet bárkit kiszolgáltatni az alkotásnak? Egyáltalán milyen tétje van annak, ha két ember egy hídon találkozik? Elmesélhetjük, és ezzel feláldozhatjuk valakinek az életét az irodalmi alkotásért? A Dollár Papa Gyermekei Móricz Zsigmond Árvácska című regényét adaptálta egy felkavaróan brutális előadásban. Nincs színpad, a nézők normális fényben három oldalról veszik körbe a játékteret, aminek az egyik sarkában a betegsége után visszatérő Kulka János ül egy félszakadt köntösben, az előtérben a főszereplő Simkó Katalin jelenik meg Árvácskaként meztelen kiszolgáltatottságában. Erős hatások, kontrasztok, remek Terhes Sándor, Stork Natasa és Török-Illyés Orsolya. A nézők a fényben néha elkapják a szemüket a családon belüli abúzusról, elnyomásról, de akkor meg kénytelenek a nézőtársaikat nézni. Mindenki kiszolgáltatott. Ördög Tamással, az előadás rendezőjével beszéltünk Móriczról, az adaptáció lehetőségeiről, alkotó és szöveg viszonyáról. Az Árvácskát legközelebb május 28-án lehet megnézni a Trafóban

A beszélgetést itt hallgathatod meg:

 

Az egész sztori iszonyú fura: Móricz Zsigmond 1936. szeptember 25-én találkozik az öngyilkosságra készülő Littkey Erzsébettel, Erzsikével a Ferencz József-hídon. Megmenti, magához veszi a lányt, aki mesélni kezd neki az életéről. Ahogy mondja az életét, úgy alakul Móricz fejében a történet a kiszolgáltatott lányról. Az egyik pillanatban a nagy író áll szemben egy lánnyal, akinek a története alkotássá kell váljon: 1500 oldalnyi jegyzetet ír a lány monológjaiból, amelyekből huszonnyolc novella készült. Mindenféle értékítélettől mentesen: irodalmi alapanyagként mindennél érdekesebb a Csibének becézett lány. Móricz rögtön darabvázlatot ír Pygmalion-eset címmel, utalva G.B. Shaw drámájára.

A kissé zavaros viszonyt Németh László írta le talán a legpontosabban, mert ő, egyszerre utalva Móricz és Csibe érzelmi és fizikai kapcsolatára, valamint az alkotó és alkotás kapcsolatára, azt emelte ki, hogy „Csibe-Árvácska-Erzsike Móricz Zsigmond utolsó költeménye”. Miközben Móricz maga mellé vette a lányt, egy olyan kapcsolatba vezette bele, ami számára elsősorban irodalmi témaként volt érdekes. Ahogy megváltoztatta Csibe életét, úgy lett egyre érdektelenebb számára a lány - hiszen megszűnt történetközlő múzsaként funkcionálni. Szóval Csibe nemcsak irodalmi anyagként, hanem a valóságban is Móricz alkotása volt.

Viszonyuk nehezen érthető, Móricz egy helyen azt mondja, hogy "Tegnap már azt figyeltem, hogy mintha kimerítettem volna a gyereket. Már untatott. De az a szerencse, hogy apaszerepet adott maga mellett. Szerelmes apa. Mily csodálatosan tudja kitárni a kis szíve minden pici megcsiklandozását. Én kielégíteni nem tudom. Nekem egy ölelkezés elég egy hétre, s őneki a teste, a vére számtalant kívánna egy éjszakán át..."

Az Árvácska című regény 1941-ben jelent meg, egy évre rá a Kelet népe szerkesztője azt írta,  hogy „soha még úgy könyv meg nem bukott, mint az Árvácska. Nem írnak róla, nem beszélnek róla, nem veszik meg. Az emberek ösztönszerűen érzik, mi az, amitől félni kell. Itt mindenki lelkiismerete nyugalmát félti: nem akar felelősségbe keveredni hitvány árvagyerekek sorsáért.” A Dollár Papa Gyermekei előadása viszont nagyon jó lett, pedig tényleg mindenki féltheti a lelkiismerete nyugalmát.

10 kötelező olvasmány, amit meg tudsz nézni színházban

a-pal-utcai-fiuk-original-91927.jpg

Forrás: Vígszínház/ Gordon Eszter

Akár könnyen, akár nehezen birkózik meg az ember a kötelező olvasmányokkal, érdemes utánajárni, hogy milyen adaptációi léteznek az adott könyvnek. Egy jó filmes vagy színházi feldolgozás ugyanis rengeteget segíthet abban, hogy megértsünk vagy egyenesen megszeressünk egy történetet (még annak ellenére is, hogy kötelező). A magyar színházakban szerencsére egy csomó ilyen előadás fut, ezek közül ajánlunk most tízet, amit szerintünk nem érdemes kihagyni. 

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – Vígszínház

Molnár Ferenc kultikus regényének zenés feldolgozásában olyan alkotók vettek részt mint Dés László, Grecsó Krisztián vagy Geszti Péter. Az eredmény egy szuper előadás lett, amely új eszközökkel mutatja meg a fiataloknak, hogy mi mindent jelent a grund. A darabot Marton László rendezte, Bokát Medveczky Balázs/ Wunderlich József, Nemecsek Ernőt Vecsei H. Miklós, Áts Ferit pedig Józan László alakítja. A zenés darabról szóló interjúnkat Grecsó Krisztiánnal ITT tudjátok elolvasni. 

Arany János: Toldi – Szkéné Színház

Arany János híres elbeszélő költeményét a Forte Társulat úgy vitte színre, hogy az előadás során a teljes mű szóról szóra elhangzik és közben mozgás, tánc, zene kíséretében elevenednek meg Toldi kalandjai a malomkőtől egészen a cseh vitézzel való találkozásig. A nemzetközi hírű színházi társulat a klasszikus darabot Dresch Mihály zenéjével kísérve mutatja be. A rendező és a koreográfus Horváth Csaba volt. 

ithaka.jpg

Homérosz: Odüsszeia (Ithaka) – Katona József Színház

Odüsszeusz a héroszok hérosza, férfiideál, apa, férj, politikus, felfedező, filozófus, womanizer. Húsz éven keresztül vágyik Ithakába, de a legrövidebb útnál mindig jobban érdekli, hogy mi várja a szomszédos szigeten. Lehet-e a bolyongás életforma, vagy előbb-utóbb muszáj hazamenni? – teszi fel a kérdést a mű, amelyet Závada Pál és Szabó Székely Ármin írt az Odüsszeia alapján. A Székely Kriszta által rendezett előadásban Odüsszeuszt Nagy Ervin alakítja. 

Lev Tolsztoj: Anna Karenina – Madách Színház

A női nem erejének, szépségének és kiszolgáltatottságának eposza Tolsztoj regénye. Az Anna Karenina az író egyik legtökéletesebb alkotása, a szerelem, a szenvedély és a házasságtörés legizgalmasabb műve. Anna Karenina a világirodalom női hősei közül talán a legjelentősebb. A Madách Színház musicalje Kocsák Tibor zenéjével meséli el Tolsztoj történetét, melynek főszereplőjét Halas Adelaida/ Polyák Lilla játssza. Rendező: Szerednyei Béla. 

Tovább

Mi van, ha az emberiség mellett mindig is élt egy intelligens faj, csak nem vettük észre?

ted.jpg

Az Érkezés többszörös Hugo- és Nebula-díjas szerzőjének régóta várt új novelláskötete kilenc történettel. 

Egy kereskedő megépíti a korai középkori Kairóban az első időgépet. Egy idegen tudós sokkoló felfedezést tesz, aminek a következményei nem csak a saját népére, hanem a valóság egészére érvényesek. Egy nő több mint húsz éven át viseli gondját egy mesterséges intelligenciának, ami digitális háziállatból végül igazi élőlénnyé fejlődik. A viktoriánus kori Angliában mechanikus gépek nevelik a gazdag elit újszülötteit. Egy modern felfedezés nem csak a tudomány, de a vallások alapjait is megkérdőjelezi. 

Ted Chiang: Kilégzés

Fordította: Ballai Mária, Bosnyák Edit, Farkas Veronika, Huszár András, Juhász Viktor, Molnár Berta Eleonóra, Orosz Anna, Agave Könyvek, 2019, 336 oldal, 3680 HUF

 


Ted Chiang régóta várt második novelláskötete formabontó ötleteivel és emlékezetes szereplőivel ismét elemében mutatja be korunk legfontosabb tudományos-fantasztikus szerzőjét. A Kilégzés és más novellák egy lehengerlő és időtálló gyűjtemény, mely egyaránt keresi a választ a legfontosabb kérdésekre - mi az univerzum természete? mit jelent embernek lenni? -, és olyanokra, amikre soha nem gondolnánk. Minden egyes novella könnyed eleganciával bizonyítja, hogy az összetett és jól átgondolt sci-fi történetek még mindig nem érték el a műfaj legvégső határát, sőt: hosszabb idő óta talán most először lehetünk szemtanúi egy újfajta ábrázolás létrejöttének.

A könyvről szóló kritikánkban ezt írtuk:

Ted Chiang már az előző kötetével kiérdemelte a szuperlatívuszokat, a Kilégzés és más novellák pedig semmiben sem marad el attól. A kötet tele van elgondolkodtató és rétegzett történetekkel, amelyek kérdésfelvetései hosszú ideig az olvasóval maradnak. 

Most A Nagy Csend című novellába olvashattok bele, amelyet így jellemeztünk: 

A világűr felé fordul az emberiség A Nagy Csend című rövid novellában is, ahol az Arecibo Obszervatórium rádióteleszkópjával hallgatózunk az űrbe, hogy egy másik intelligens faj nyomaira bukkanjunk, miközben nem vesszük észre, hogy egy ilyen faj mindig is itt volt mellettünk a Földön, sőt beszélt hozzánk. Szomorkás példabeszéd ez az emberi nemtörődömségről és nagyravágyásról.

Ted Chiang Kilegzes Es Mas Novellak a Nagy Csend by konyvesblog on Scribd

Ed McDonald: Nincs ijesztőbb, mint az emberi természet sötét oldala

ed_mcdonald.jpg

Tavaly jelent meg az Éjszárny, idén a Hollóvér és még a nyáron pontot tesz a grimdark fantasy műfajának ünnepelt írója, Ed McDonald A holló jele trilógiájának végére. Főhőse, a megkeseredett fejvadász a Kárhozatba kalauzol el bennünket egy poszt-apok fantáziavilágban, ahol alvilági istenek és istentelen mágusok szövik a halandók életének fonalát. A gonoszság, az ármánykodás és a vulgaritás árnya borul e kies és terméketlen vidékre, ahol a reménytelenség még az olyan csapnivaló és esendő emberből is hőst képes faragni, mint Ryhalt Galharrow. Kardokról, sörről és az írásról faggattuk Ed McDonaldot, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre, és többek közt azt is elárulta, hogyan népesítette be a fantáziavilágát és mitől olyan megkeseredett a főhőse.  

Ed McDonald: Hollóvér

Fordította: Benkő Ferenc, Agave Könyvek, 2019, 384 oldal, 3980 HUF

 

Nagy szerepjátékos hírében állsz. Milyen típusú karaktert preferálsz: varázsló vagy kardforgató?

Nagy örömömre nemrég merülhettem bele egy szerepjátékba a barátaimmal. Mágikus képességekkel bíró lovaggal játszom: szerepem szerint én vagyok az, akit az ellenfél addig ütlegel, amíg a banda kinyírja az összes szörnyet. 

Milyen volt a gyerekkorod? Honnan ez a nagy szerelem a fantasy iránt? Ha jól tudom, már fiatalon történeteket írtál és képregényeket rajzoltál.

Meglehetősen békés gyerekkorom volt, amiért nagyon szerencsésnek érzem magam. Vidéken nőttem föl, és nem igazán tudom, honnan is jött ez a szerelem. Mintha mindig is ott lett volna a fejemben. Társasjátékokkal és videojátékokkal játszottam, minden filmet megnéztem és sokat olvastam. Rengeteg képregényt rajzoltam - egy ideig voltak ilyen irányú ambícióim. Végül mégis az írásnál maradtam.  

Éjszárnytól Hollóvérig - Kárhozaton innen és túl

Ed McDonald tavaly magyarul megjelent Éjszárnya komor és erőszakos világba kalauzol, amelyet elnyeléssel fenyeget a gonosz. Egy titokzatos szerkezet áll az emberek és a sötétség erői között. Egy félhivatalos szervezet „utolsó cserkésze" kezében pedig a titok, ami megválthat vagy a kárhozatba taszíthat. Mindkettőnek ára van. A folytatás a következményekről és a világépítésről regél, utolsó (Holló)vérig.

Ha jól tudom, történelmet tanultál az egyetemen. Ha mindig is az írás vonzott, miért nem az irodalomra esett a választásod?

Két okból is. Először is, a történelem mindig is az érdeklődési körömbe esett. Szeretem a történelmet. Másodszor, valami olyat szerettem volna elsajátítani, amely segíthet azoknak a történeteknek a megírásában, amelyek kikívánkoztak belőlem. Fiatalon nem gondoltam volna, hogy találkozhatok az egyetemen olyan irodalommal, amely felkelti majd az érdeklődésemet. A brit egyetemek fantasy kínálata meglehetősen szegényes. Ezért egyáltalán nem bánom, hogy végül a történelmet választottam. 

Tovább

Bajtai András nyerte a Versum-díjat

bajtai_par.jpg

Fotó: Valuska Gábor

Bajtai András vehette át idén a legjobb versfordításért járó Versum-díjat Robert Bly Őszi nyugtalanság című versének fordításáért. Az elismerést a Versum Nemzetközi Költészeti Fesztivál keretében vehette át a Három Holllóban, a 2019-es díj egy eredeti Tarr Hajnalka-kép volt. 

Ahogy arról már korábban írtunk, hosszabb kihagyás után idén ismét megrendezte nemzetközi költészeti fesztiválját a Versum, és ennek részeként újra meghirdették a Versum-díj átadását is. A zsűri (Fenyvesi Orsolya, Mesterházi Mónika, Szijj Ferenc, Tarr Hajnalka, Mohácsi Balázs) az előző díj átadásától, a 2015 decemberétől 2019 januárjáig tartó bő hároméves időszakban megjelent fordítások közül választotta ki az öt legjobbnak ítélt szöveget. A rövidlistán Bajtai András, Berta Ádám, Győrfi Kata, Závada Péter és Vonnák Diána szerepelt. A díjat, melyet a szerkesztőség a versfordítás mint műfaj elismertetése érdekében hozott létre, végül Bajtai András kapta. 

A nyertes fordítás ITT olvasható. 

Könyvesblokk: Olyslaegers, Brisard-Parshina, H. Tóth-Fischer

kblog_kblokkfejlec_1_1_2_5_1_5.jpg

Ezen a héten három olyan friss könyvet ajánlunk, amely új megvilágításba helyezi a második világháború eseményeit. Jeroen Olyslaegers belga író regénye a bürokraták, rendőrök és egyéb hivatalos személyek morális felelősségének kérdését feszegeti. Stern Rózsa Ibolya memoárja Mengele brutális kísérleteiről tanúskodik. Jean-Christophe Brisard tényfeltáró újságíró és Lana Parshina dokumentumfilmes pedig a Hitler halálával kapcsolatos titkosított anyagoknak járt utána. 

Jeroen Olyslaegers: Védőr 

Jeroen Olyslaegers: Védőr

Fordította: Balogh Tamás, Helikon Kiadó, 2019, 432 oldal, 3799 HUF

 

Amikor a németek megszállják Belgiumot a második világháború idején, a húszéves Wilfried Wils különös helyzetbe kerül. Mivel nem szeretné, hogy elvigyék munkaszolgálatra, kénytelen elhelyezkedni a rendőrségnél. Az események azonban egyre inkább eldurvulnak és rendőrként olyan akciókban is részt kell vennie, amelyek morálisan megkérdőjelezhetők. Miközben barátja, Lode lázadni kezd az új rend ellen és titokban zsidókat ment, addig ő tanácstalanul sodródik az árral, és hol jó, hol pedig rossz döntéseket hoz. Jeroen Olyslaegers olyan kérdéseket feszeget a kulcsregényében, amelyek ma is nagyon aktuálisak. Például, hogy hol húzódik a határ a bűn passzív tanúja és a cinkosok között, vagy hogy lehet-e egyáltalán létjogosultsága a pártatlanságnak. A kortárs flamand irodalom egyik legnépszerűbb szerzője a napokban Magyarországon járt. A vele készült interjúnkat hamarosan olvashatjátok a Könyvesblogon. 

Veronika H. Tóth - Viola Stern Fischer: A Mengele-lány 

Veronika H. Tóth - Viola Stern Fischer: A Mengele-lány

Fordította: Mészáros Tünde, Animus Kiadó, 2019, 368 oldal, 3980 HUF

 

Josef Mengele kegyetlen kísérleteiről több holokauszttal kapcsolatos könyvben is lehet olvasni (például az Az auschwitzi tetoválóban, amely tavaly jelent meg), de mivel ezeket nagyon kevesen élték túl, nagyon kevés olyan tanú volt, aki el tudta mondani, hogy pontosan mi történt, min mentek keresztül azok az emberek, akik Mengele karmai közé kerültek. Stern Rózsa Ibolya viszont túlélte a túlélhetetlent. Ő is "Mengele-lány" volt, az egyike azoknak, akik túlélték a koncentrációs tábor orvosának brutális kísérleteit. Ibolya évtizedekkel a vészkorszak után, már Viola néven mesélte el emlékeit Veronika H. Tóth újságírónak. Memoárja az ő és mások sorsát örökíti meg - olyan sorsokét, amelyeknek nem lenne szabad feledésbe merülniük.

Jean Christphe Bisard - Lana Parshina: Hitler halála - A KGB titkos anyagai 

Jean Christphe Bisard - Lana Parshina: Hitler halála - A KGB titkos anyagai

Fordította: Pacskovszki Zsolt, Libri Könyvkiadó, 2019, 372 oldal, 3999 HUF

 

1945 áprilisában Adolf Hitler öngyilkosságot követett el. Valószínűleg ciánkapszulát vett be, majd főbe lőtte magát, a testét pedig végakaratának megfelelően elégették az emberei. A halálának körülményeiről mindeddig szinte csak ennyit tudtunk, mivel a tárgyi bizonyítékokat és a bizonyító erejű dokumentumokat a szovjet, majd orosz állami szervek az archívumok legmélyére, titkos aktákba száműzték. Jean-Christophe Brisard tényfeltáró újságíró és Lana Parshina dokumentumfilmes kitartóan küzdöttek azért, hogy hozzáférhessenek ezekhez a titkosított anyagokhoz. Könyvükben szemtanúk eddig ismeretlen vallomásait, korábban hozzáférhetetlen fotókat és kihallgatási jegyzőkönyveket tárnak elénk, és beszámolnak annak az egyedülálló törvényszéki vizsgálatnak az eredményéről is, amelyet a bunkerben talált földi maradványokon végeztek el. Nyomozásuknak köszönhetően egészen új megvilágításba kerül a náci diktátor halála.

Egy gótikus rémmese Irakból, melyben paradox módon Frankenstein a legkevésbé érdekes

Ahmed Szadavi könyvében tulajdonképpen minden benne van, amire az amerikai és európai olvasók felkapják a fejüket, hiszen már eleve a címmel egy olyan rendkívül erős kulturális fogódzót nyújt, amelybe könnyű belekapaszkodni. Szadavi nem is vezeti félre olvasóit, hiszen a Frankenstein Bagdadban egy széles körben ismert nyugati irodalmi toposzt ágyaz be egy – ebben a kultúrkörben – jobbára teljesen ismeretlen politikai, társadalmi és kulturális közegbe. Regény egy igazi gótikus rémmese, viszont ha lehántjuk róla a fikciós elemeket, egyben szomorú látlelete is azoknak az életveszélyes és politikailag képlékeny mindennapoknak, melyek Irakot az elmúlt bő tizenöt évben jellemezhették. Ez a hét könyve.

A Frankenstein Bagdadban cselekménye egy egészen gyomorforgató, elkeserítő és egyben szürreális élményből bomlott ki. Egy fiatalember ugyanis besétált egy iraki halottasházba, hogy kikérje a fivére holttestét, aki nem sokkal korábban egy bombatámadásban halt meg. A hozzátartozót bevezették egy terembe, ami tele volt leszakadt és szétroncsolódott testrészekkel, majd mutattak neki egy torzót. Amikor a lesokkolt férfi azt kérdezte, hogy hol találja a halott fivére többi testrészét, az empátiáját már rég elveszítő kísérő csak körbemutatott a termen, és azt javasolta: „Vigyen, amit akar, és állítson össze belőle egy testet”.

Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban

Fordította: Gellért Marcell, Athenaeum Kiadó, 2019, 343 oldal, 3999 HUF

 

Ahmed Szadavi a LitHub-nak idézte fel az esetet, ami aztán utóbb bele is került a regénybe. Mindez 2006-ban történt, és ez volt az a pont, amikor megszületett az iraki Frankenstein története. A 46 éves Szadavi jelenleg is Bagdadban él, jelent meg verseskötete, készített dokumentumfilmet, ez pedig már a harmadik regénye, ami aztán meg is hozta számára a kívánt áttörést: 2014-ben elnyerte vele az egyik legrangosabb arab irodalmi díjnak számító International Prize for Arabic Fictiont, a legújabb hír vele kapcsolatban pedig az, hogy jelölték az Arthur C. Clarke-díjra.

Ahmed Szadavi (forrás)

A tényleges sztori egészen akciófilmszerűen indul: hatalmas robbanás rázza meg Bagdad belvárosát, a pokolgépes merényletben sokan meghalnak, a légnyomás miatt pedig rengeteg környékbeli épület megrongálódik. A felfordulásban szinte fel sem tűnik az a jelentéktelen külsejű, szánalmas kis alak, aki hirtelen lehajol, és még azelőtt felkap valamit a véres aszfaltról, hogy a tűzoltók vízágyúval lemosnák az utakat.

Ő Hadi, az ócskás, aki apránként megalkotja a Rémet, amely aztán egész Bagdad fantáziáját mozgásba lendíti. Ha hűek maradnánk Mary Shelley klasszikusához, akkor valójában ő lenne Frankenstein, az ember, aki életet ad a holtaknak, Szadavi ugyanakkor tovább táplálva a téves interpretációt (vagy inkább behódolva annak?), a Rém és a Névtelen elnevezésekkel illetett teremtménynek adja ezt a nevet is („… pedig Mahmud váltig állította, hogy a mesélő és a történet hőse, a Rém, akit ő Frankensteinnek keresztelt, egy és ugyanaz a személy”). A Rémet egy másik pokolgépes támadásban megölt férfi bolyongó lelke kelti életre, és ezzel együtt életre kel egy legenda is egy természetfeletti lényről, akit nem fog a golyó, és akinek legfőbb tápláléka a bosszú – egészen pontosan az, hogy megbosszulja azoknak a halálát, akiknek a testrészeiből végső soron összefércelték.

Tovább

Amerikai roadmovie időhurkokkal

Ransom Riggs a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című regényével robbant be a bestsellerek világába 2011-ben, a most megjelenő Napok térképe pedig a sorozat negyedik kötete, és Riggs ötödik könyve magyarul.

A 2011-es év egyik nagy könyves meglepetése volt a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című ifjúsági regény diadalmenete, melyet a Harry Potter óta az egyik legeredetibb gyerekkönyvként tartanak számon a világon. Riggs mint forgatókönyvíró és vintage fotógyűjtő az elképesztően izgalmas, megfejthetetlen, nagyon erős atmoszférájú, sokszor freakshow-kat idéző fényképekből indul ki a karakterek és a helyszínek megalkotásakor. „A képek valószínűleg Amerikában, valamikor a 19. század második felétől az 1940-es évekig tartó időszakban készülhettek. Engem főképp azok a rejtélyes képek vonzanak, amelyeknek nincs történelmi hátterük. Ezek köré könnyen tudok történetet formálni, és úgy tenni, mintha bárhonnan és bármely korból származhatnának”— nyilatkozta a szerző interjúnkban még 2011-ben.

Ransom Riggs: Napok térképe

Fordította: Gálvölgyi Judit, Kossuth Kiadó, 2019, 496 oldal, 4990 HUF

 

Mikor a kép helye megvan a történetben, a szerző képzeletbeli kamerával pásztázza a megteremtett teret, időt és szereplőket, ezzel Riggs szövegei nagyon dinamikusak és filmszerűek lesznek. Nem véletlen, hogy a különleges és bizarr nagymestere, a regények atmoszférájához nagyon közel álló Tim Burton filmesítette meg a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeit.

Tovább

Nádasdy Ádám megkönnyíti nekünk a Bánk bán megértését

nadasdy.jpg

Fotó: Valuska Gábor

„Katona József Bánk bánjának szövege már eredetileg is nehéz volt, mert Katona sűrű verssorokat írt, nyelve tömör, fordulatai sokszor meglepőek. De vajon annak is szánta őket? Az idő múlásával a szöveg számos helye homályossá vagy - ami veszélyesebb - félreérthetővé vált. Ezért teszek az eredeti mellé egy mai nyelvű prózai fordítást, hogy a mai olvasó is jól értse, mit mond ez az izgalmas szöveg. 

Katona József: Bánk bán - eredeti szöveg Nádasdy Ádám prózai fordításával

Magvető Könyvkiadó, 2019, 352 oldal, 1699 HUF

 

Mi az pontosan, hogy „a becsületem"? Van-e értelme egy középkori történetben annak, hogy „magyar szabadság"? Hogy értsük azt, hogy „házas vagyok, de nincs feleségem"? Bánk, a gyilkos, végül felmentést kap vagy kegyelmet?"

Olvass bele Nádasdy Ádám prózai fordításába: 

Katona Nadasdy Bank Ban Reszlet 2 Konyves by konyvesblog on Scribd

Milyen mesék vannak a Futrinka utcán túl?

futri1.JPG

Illusztráció: Maros Krisztina

„A mesében élt – nagyon szerette volna, ha az élet is olyan, mint a mese, ha mindenki eléri a boldogságot, amire vágyik. Ezt viszont csak a mesén keresztül lehetett, ezért lett az ő műfaja a mese” – mesélte telefonon a Könyvesblognak Bálint Ágnesről a lánya, Németh Ágnes. Bálint Ágnes az a szerző, akinek a művein tényleg generációk nőttek fel: azok ugyanis, akik a hatvanas években Mazsola vagy a Futrinka utca kalandjait nézték és hallgatták, ma már nagyszülők, akik utóbb saját gyerekeiknek, majd unokáiknak mesélték ezeket a történeteket. Egy szerző munkássága ugyanakkor sokszor akkor mérettetik meg igazán, amikor kiderül, hogy vajon sok-sok év múltán is képes-e megszólítani a gyerekeket.

Bemutató. A Futrinka utcán túl című könyvet május 18-án 17 órakor mutatják be a VII. Bálint Ágnes Mesefesztiválon, Vecsésen, a kötet szerzőit, valamint Németh Ágnest, Bálint Ágnes lányát Csapody Kinga, a kötet szerkesztője kérdezi. Részletek erre>>

Bálint Ágnes ilyen szerző: humánuma, emberszeretete és -ismerete át- meg átszövi minden meséjét, és ez az, amin biztosan nem fog az idő. Lánya szerint Bálint Ágnes meséi az író egyéniségét sugározzák: „Jó ember volt, az életet borzasztóan tisztelte, a természetet imádta, nem harcolt senkivel. Olyan tulajdonságai voltak, melyek átjöttek a könyveken, és úgy látszik, a mai világban is szükség van ezekre a tulajdonságokra. Hiszen hiába változik a világ, a harmóniára, a szeretetre, az egyetértésre, a családi élet örömeire, a természetszeretetre még mindig sokan fogékonyak”. Szellemisége most egy olyan antológiában él tovább, melyben hat kortárs író (Berg Judit, Lackfi János, Kertész Edina, Szabó T. Anna, Tamás Zsuzsa és Tóth Krisztina) vállalkozott arra, hogy ismét elmerüljön Bálint Ágnes mesevilágában, és továbbszője, adott esetben új elemekkel kiegészítse a már jól ismert meséket.

A Futrinka utcán túl, ill.: Maros Krisztina

Manó Könyvek, 2019, 64 oldal, 2490 HUF

 

A Futrinka utcán túl című kötet kétféle funkciót is betölthet (mármint az elsődlegesen, azaz a meseolvasáson kívül). Akik eleve ismerik Mazsola, Tádé, Manócska vagy Frakk alakját, azoknak egy újfajta olvasatot jelenthetnek, plusz jelentésréteget nyújthatnak ezek a történetek (jó példa erre Berg Judit meséje, a Ki lesz a gazdám?, amely lényegében a Frakk előzménymeséjének is tekinthető, de felbukkannak benne az író más, ismert mesealakjai is), akik viszont először találkoznak velük, azoknak jó kis belépő lehet Bálint Ágnes meséihez. A szerzők ugyanis egytől egyig hűek maradtak a karakterekhez – Kertész Edina meséjében például (Manócska és a madárijesztők) Mazsola hiába töri el Manócska kedvenc bögréjét, a türelmes manót semmi sem hozza ki a sodrából és még ő vigasztalja meg a malacot egy jó kis mesével. Bálint Ágnes meséire amúgy is jellemző, hogy bár akadnak viszályok és civódások, a mese végére mindig helyreáll a világ rendje.

Bálint Ágnes (forrás)

Ezekbe a történetekbe egészen jól belesimulnak más mesék karakterei is: Tamás Zsuzsa például a Mimi-történetekből ismerős két kisnyuszit, Mimit és Borit hozta össze egy játszótéri kalamajka kedvéért Mazsoláékkal (Ágyúgolyó és szilvás gombóc), Tóth Krisztina pedig – a korábban a Bárka Online-on vagy a Nők Lapjában megjelent írásaiból ismerős – Malacot és Libát illesztette be egy olyan mesébe (Malac és Liba iskolába megy), melyben felbukkan Cica-Mica, Gücülke és még Frakk is. Lackfi János az elátkozott és fordított nyelven hadováló rablóbanda meséjével (Lükő, Koponyó, Berettyó és a negyven rabló) tiszteleg Bálint Ágnes emléke előtt, Szabó T. Anna pedig a Keleti pályaudvar várócsarnokában képzelte újra Az elvarázsolt egérkisasszony című meseregényt (Az elvarázsolt verébkisasszony).

Tovább

Az agyunk nem tudja tartani a tempót a minket körülvevő világgal

agy.jpg

Az emberek memóriája tényleg öntelt és egoista? Az összeesküvés-elméletek és a babonák valóban az egészséges agy elkerülhetetlen hatásai? Tényleg igaz, hogy az alkohol javíthatja a memóriát?

Dean Burnett: Az idóta agy

Fordította: Dr. Molnár Csaba, Partvonal Könyvkiadó, 2019, 376 oldal, 3999 HUF

 


Van egy jó és egy rossz hírünk. Kezdjük a rosszal: az agyunk, bármilyen fejlettnek is gondolja magát, alig bírja tartani a tempót a minket körülvevő világgal. Még azt sem érti meg, ha járművel utazunk, hanem a saját biztonságunk érdekében folyamatos rettegésben tart. Ráadásul egy nevet sem képes olyan hamar megjegyezni, mint a hozzá tartozó arcot. Túl későn jelez, ha degeszre esszük magunkat, és még az emlékeinket is hajlamos megmásítani csak azért, hogy jó színben tüntessen fel minket önmagunk előtt. Most mondjuk a jó hírt: mindezekről, és sok egyéb agyi jelenség okairól is olvashatnak ebben a könyvben! 

Dr. Dean Burnett neurobiológus, tapasztalt oktató és előadó, blogger, valamint a The Guardian és más mainstream kiadványok rendszeres publicistája. Jelenleg a Cardiff Egyetem Pszichológiai Iskolájában kutatómunkatárs (tiszteletbeli), és feleségével, két gyermekével, valamint riasztóan pszichopata kiscicájával, Pickle-vel él a wales-i fővárosban.

Olvass bele: 

Burnett_Az Idiota Agy1-26 by konyvesblog on Scribd